:S

megint ez az értelme de semmi érzésem van. H kurva mindegy, h, mi, hogy, merre, miért...teljesen kurva mindegy. 

érdekes

Érdekes év ez. Ahogy záródnak le ezek a szálak. Ahogy záródik le minden, ami a múltból még lebegett. És eltűnik az értetlenség, és eltűnik a sok miért. Hm. megvannak a válaszok. Még így sem kellemes. És így sem egyszerű az elengedés. Talán inkább az elfogadással kezdem. A megengedéssel. A megértéssel. Aztán szépen kiszáll belőlem....

hm..ahol értetlenség van, az úgy tűnik számomra lezárhatatlan. Elnyomhatom. ledobozolhatom, betemethetem, de pusztán ezek által nem szűnik meg. Biztos van akinek megy a megértés nélküli elfogadás is. Hát én nem ez a típus vagyok. :) Én azt tudom elfogadni, ami összeállt bennem. Akkor már értem a tapasztalást. Furcsa, h mikor már azt hiszem, h az utolsót is lezártam, akkor jön még a LEG. A Szerelem. Az Etalon. Aki újra felbukkan... újra produkálok mindent...csak most nem négy évig...hanem négy hétig...minden az örömet a boldogságot, az értelmetlenséget, a szárnyalást, a zuhanást, a kétségeket, a hitet, a bizalmat, a támogatást, az önfeledtséget, és a végén most a megértést és elfogadást is. Most is nagyon szeretem. És nagyon örülök, h ismerem, nagyon örülök, h megértettem, és nagyon sajnálom, ha nem kapcsolódik hozzám...de ha nem kapcsolódik jelenleg nincs több dolgom vele.... még ha fáj se... 

ennyi.....

"Nothing ever goes away until it teaches us what we need to know."