:O

Hát nem tudom miért szeretek pörögni konkrétumok nélkül.... persze jó átgondolni minden verziót, mert mégiscsak jobb így mint felkészületlenül várni, hogy majdcsak történik valami, de azért néha azt érzem hogy egy kicsit túlzásba eszek.....és mivel pörgök, túlpörgök, így közben állandóan rágnom kell...aminek annyira fantasztikus következményei vannak, hogy sikerült visszahíznom négy kilót, a majdnem 9-ből, amit lefogytam...szóval ez így annyira nem fasza....

úgyhogy, ha másért nem is e miatt mindenképp le kell állítanom magamat az agyalásról,és tényleg kivárni, hogy mi van, mert a végén még eljutok oda, ahonnan júliusban indultam, na attól meg az isten őrizzen...jajj még ha a fotók csak eszembe is jutnak rosszul vagyok :D szóval muszájjjjj vagyok abbahagyni a pörgést, mert ez már most hat mindenre...a lényeg, hogy ma végre megyek megint zumbázni a szépséges amcsi zumbás felsőmbe és mától felveszem megint a fonalat ebben a kaja mozgás témában, mert ez így nem jóóóó :D

keretek

Tudom, hogy nincs olyan, hogy nem tudom.....így ma azon gondolkoztam, hogy ez csak egy félelem, vagy pedig egy megérzés, mármint ami a nem-et erősíti. Tegnapig azt hittem, hogy félelem....most pedig azt érzem, hogy megérzés, hogy nem ez az én utam. Teljesen realisztikusan gondoltam át a dolgokat, azok alapján, amiket most olvasgattam össze... ma azt érzem, hogy ez nem jelentené a szabadságot, hanem csak pusztán egy szebb környezetben való korlátozottságot takar....a Bettike féle hasonlattal élve, egy tündér kiskutya kivan láncolva egy szigeten és csak rángatja a láncot..... és igen, amit olvastam, a teszt, az arra adott hivatalos válaszok mind-mind ezt a verziót támasztották alá....hogy nincs életed.... ami annyira nem motivál.....vállalj felelősséget, legyél egyfeszt elérhető meg még jópár dolog, amit nem akarok itt most leírogatni, de a lényeg az, hogy valahogy azt érzem, mint annak a napnak a végén....ettől többet érek....ugyanakkor még mindig ott van az újdonság, a rengeteg ember megismerősének a lehetősége, mégis valahogy most a nem-et várom.

< ... >

"Bármilyen probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta.." bolond vagyok én :) hát nálam még nem is probléma van, amin töprengeni kell :) és, hogy el tudom veszteni a fonalat a sok - sok agyalástól....pedig....ezeket a dolgokat én akarom....én akarom azért csinálom, azért teszek dolgokat, mert akarom, hát akkor meg miért is forgok? Hát nem véletlenül akarom ezt vagy azt, vagy indulok erre-arra.... :) jó volt ma bömbizni, na de csak egy kicsit :D de jobb volt relaxolni, vigyorogni....meg a legjobb, az, amit most gondolok....most higgadt vagyok....nem tudom meddig...de ez most nem is fontos......tényleg nem....és próbálok vigyorogva nézni előre.......meg mosolyogva nézni hátra....:)

Lista, megérzés....álom?

Színek, színek, érzések, hangulatok......gondolatok, agyjátékok, keresés...győzködés vagy megérzés??...Hát....a megérzések be szoktak jönni.... persze írhatok én lelkesen pozitív meg negatív listát... vagy győzködhetem magam erről vagy arról.....de a lényeg nem változik....merek vagy nem merek...ennyi:) ennek már semmi köze a listákhoz, vagy a megérzésekhez....talán csak a vágyakhoz...az egyik olyanhoz, amit mindig is akartam......és.....elindult felém.....még mindig nem biztos, hogy szembejön, de ha igen, nem térhetek ki előle......mert ha másban nem is, abban biztos vagyok, hogy ezt nagyon bánnám.....ha kikerülném, ha most szembe jön....és akkor nem lehetne nyígni.....akkor nem lenne más ludas....akkor az olyan lenne, mintha mondjuk a saját álmaimon lépkednék.....szóval...nincs kérdés, hogy vágyom e rá igen....nincs kérdés, hogy a pozitív lista lenne e hosszabb, igen....már csak egy kérdés van, hogy én merek e.....hm....nem akarok beszarni....de tényleg...továbbra is úgy érzem, hogy teljesen normális dolog, hogy nem két óra hossza alatt tisztulnak le bennem a dolgok, meg elbizonytalanodok, meg kételkedek.....egy igen nagy lépésről van szó......de hát....akarom..... :)

?phuuuu

Istenem...tisztára nem értem magamat....már megint elbizonytalanodtam abban, hogy mit akarok.......nem tudom mi van.....de most ua érzem, mint két hete....nem....mi van???Vagy csak az a baj vajon, hogy telik az idő....és egyre közelebb vannak a konkrétumok? Vagy mi történik?...bennem...velem.... mi ez a fajta összezavarodottság már.....hüha...mi van? nem birom magam rászánni, hogy felnőjek? Biztonság? na mindegy még mindig van időm....de a délutáni gondolataim igen megváltoztak most......:S

idő

jajj ez a várakozás.....kíváncsi vagyok már nagyon...hogy, mikor....hogy mit, hogy...merre...... nagyon kíváncsi vagyok....de ahogy hallom vicces mert nem csak én.... :) azért jó, hogy volt ez a kis hatásszünet, nem véletlen ez a várakozási idő sem....mert így mégiscsak volt idő, hogy letisztuljon bennem, hogy én mit szeretnék....hogy már nem olyan hirtelen, nem olyan sokkoló, már tudom, hova tenni a fejemben.... :) szóval tényleg igaz, hogy mindennek megvan a saját ideje és fölösleges bármit sürgetni, mert meg kell érni mindenféle változásra.... :)

tolod

Amilyen gyorsan eltelt a délelőtt, most olyan hosszú és erőltetett már minden....nagyon fáradt vagyok.... kicsit olyan semmi értelme érzetem van ....meg kéne már írnom végre az angol verziót.... :) nem akarok csak pofázni a nagy szarért... :) szóval ma este elkezdem... :) nem tudom mitöl van az, amikor akarsz valamit de mégis tolod egy ideig magad előtt.....pedig akarod, de tolod, tolod...mit tudom én....na mindegy nem tolom tovább :)

Elfogadni

"a kellemetlen tapasztalatok ugródeszkaként szolgáltak életed kiegészült és jobb tapasztalatához. Próbálj megbékélni a hellyel, ahol vagy. Például lásd be,...hogy ez segített nagyon világos fogalmat alkotnod arról, hogy milyen bánásmódban akarsz részesülni, és hogyan akarsz bánni másokkal; nézd a kapcsolat előnyeit ahelyett, hogy nemkívánatos jellemzői ellen küzdenél. És a megnyugvás eme egyszerű, első hallásra hihetetlenül könnyű gyakorlatával - ... - ellenállásod csillapul, és akkor hagyod önmagad az újonnan lelt fejlődés irányába mozdulni...ha életed hatására valamilyen helyzet jobbra fordulását kérted - bármi is legyen az -  és gondolataiddal nem sugárzol megrögzötten vágyaiddal ellentétes Rezgéseket, a vágyott dolognak el kell jönnie hozzád. De nem tarthatod életben Rezgésed mintái között azt, amit nem kívánsz, és ezzel egyidejűleg nem lehet, hogy megkapod azt is, amit kívánsz.".... :)Hát akkor mostantól erre próbálok összpontosítani.....és nem akarom hogy olyan érzések kerítsenek hatalmukba mint ma...szinte egész nap....mert ez a jó út és jó hozzáállás, az elfogadás, a konklúziók levonása, így lehet csak haladni :)

NEM

Tisztára ki vagyok égve.....egyszerűen már nem bírok tolerálni semmit, ami ezzel kapcsolatos....a legalapabb dolgokat sem.....úristen...az az ősellenállás meg utálat, ami jön belőlem valami iszonyat...és magamat utálom miatta, hogy ennyire nem tudok felülemelkedni ezen az egészen, csak utálkozok és mérgelödök és hergelődök és torzulok és beszólok, és és és nem akarok itt lenniiiiiiiii

jó irány

Hogy honnan sejtem, hogy jó az irány?....:) nem sírtam már másfél hete :D :D....ami akármilyen vicces vagy félelmetes is, az elmúlt pár hónapban ilyen nem igazán volt....(ha máskor nem hát legalább vasárnap jött a bömbi :D -de ma szerencsére nem  ) szóval kezdem elhinni, hogy ez a jó pár hónap, amit a változtatásra szántam nem volt hiába....hm...a fogyni akarással indult és.....hüha na ez az amit még mindig kéne :D de tényleg nem is értem, hogy ebben miért vesztem el időről időre a fonalat, holott nagyon akarom, de valahogy mindig előtérbe kerül valami más....de most ez kell, hogy elől legyen...legalábbis addig, amíg a többit útjára engedem és hagyom, hogy alakuljon, ahogy alakulnia kell...

Fura dolog ez, hogy változás....soha nincs vége...mindig újabbnál újabb dolgok merülnek fel....és mindig változni kell valamiben....hol véletlenül hol tudatosan, de kell....csak bízom benne, hogy lassan ezzel a sok változással párhuzamosan végre elérek a blogom második szavához is a váltáshoz... :)

Tudom:)

Amit nem szeretek: unalom, fontoskodás, fölöslegesség érzés, képmutatás, kedélyeskedés, bezártság, szürkeség, kiszámíthatóság, ingermentesség, komolykodás, flegmaság, vonulás, hierarchia, tehetségtelenség, bájolgás, vekengés, problémázás, fennakadás....eszembe jutott Anyegin, mint fölösleges ember :D hm.....sok-sok Anyegin.....:) én is Anyegin....

Mindegy, nem pörgök most...ha igen, ha nem elfogadom. Mindkettő jelent valamit, valami olyat, ami irányt mutat....eddig is és most is hiszek abban, hogy minden jel, amit jelnek fogunk fel....nem véletlenül jutnak eszünkbe dolgok, helyzetek, emberek.....Nem véletlenül megyünk bele dolgokba, aztán pedig nem véletlenül alakul úgy valami ahogy.....ahogy alakul valahogy azt egy iránynak kell felfogni. Egy olyan iránynak, amelyikbe el kell indulni....és akármi is van, ügyes leszek és kihozom belőle....és magamból a legjobbat, mert én nem akarok olyanná  válni, mint akiken röhögök...nem, nem...bizony nem...tudom, hogy mit érek...és nem kell a paranoia, nem kell a bizonytalanság, nem kell az az érzés, hogy nem tudom nem tudom...ilyen nincs. Az ember mindig tudja...max nem meri kimondani, bevallani...de igen tudom :) és ha tudom, akkor haladok felé :)

vonzás/elengedés

Okéééé, tényleg nem vágom, hogy melyik az erősebb...a vonzás vagy az elengedés....:) tényleg......Mert vagy akkor történnek veled dolgok, ha totál azt érzed belülről, hogy akarod és egyszerűen hiperaktív módon szembejön, vagy pedig akkor, ha eljutsz arra a pontra, hogy belülről azt érzed, hogy nem foglalkozol vele, leírtad az agyadban....és akkor újra megjelenik...érdekes...vagy ezek szerint mindegy melyik van? Vagy melyik helyzetben mi a célravezető....vagy nagyon akarod és ott van, vagy nagyon akarod és nincs leszarod és lesz?? Passz...minden estre érdekes ez.....:)

Egyszerűség

"Az egyszerűség gyermeki állapota nem más, mint boldognak lenni az erdő mélyén, nem alkalmazkodni senkinek az ostoba elképzeléseihez arról, hogy mit és főleg hogyan kéne csinálni"....hm...igen...meg mindig az kell, ami nincs....és ez tökre egyenesen arányos, hogy van x dolgod az életben és csak arra a párra figyelsz, ami nincs? És ha azt a párat megkapod akkor a többi fog hiányozni??...Ingereket akarok, élményeket, napfényt, új embereket, érdekes munkát.....viszont ha most ezt választom egy időre, azok a fontos dolgok fognak hiányozni, amik most megvannak: család, barátok, a tündér lakásom, ahol otthon vagyok.....hm...valamit valamiért.....mégis azt érzem, hogy ki kell próbálni a másik utat....vagy azért, hogy kipróbáljam magam abban, vagy azért, hogy átértékeljem azt, ami itt van....mert így, amíg nem kerülök ki a komfortzónából, nem fog menni. Így itt és most, csak a hiányzó részek lebegnek a szemem előtt, és azt érzem, hogy nem tudok itt érvényesülni, nem azt csinálom, amire vágyok, vagy ami belőlem jön.....ki kell próbálni valami teljesen mást.....hogy tudjam, hogy mi mit ad nekem........most egyszerűséget akarok....az egyszerűség alatt pedig azt értem, ami az első mondatban szerepel....nem akarok ostoba elképzeléseknek megfelelni......tudnom kell, hogy mit érek a világban....én...a saját értékrendem szerint....... :)

luuuufi

ó te jó ég.......ez a monotonitás, és értelmetlenség....szörnyű....ki kell szakadni minél hamarabb, mert ez olyan szinten hat fullasztóan, hogy valami hihetetlen....hogy valaminek ennyire ne legyen köze a valósághoz, az élethez......hogy valaminek ennyire rettenet mód a nullához közelítő értelme legyen.....tiszta hihetetlen számomra ez az egész....fura mikor azon gondolkoztam, hogy eszköz vagy cél, mi ez...mi lehet.....de mi az már, amikor már eszköznek sem jó, nem csak célnak.......valami hihetetlen ez az érzés.....az az igazi áááá, mi ez??Istenem....és nézek körbe magamon és tényleg nem tudom eldönteni, h szívből sírjak vagy nevessek az egészen...... na jó inkább nevetek :D- többet nem ér...

ma

"Semmi sem bonyolult annyira, hogy ráparázz"...már épp kezdtem volna agyalni, meg pörögni.....de.... olyan dolgokon, amik nem tőlem függnek....tehát fölöslegesen....:) úgyis kialakul....megoldódik...jön.... a maga idejében, majd ott lesz valami, amivel kezdeni kell valamit....hm.....fölösleges lett volna elkezdeni vonni ki magamból ma az energiát.....ez nem a mai nap kihívása.....:)lehet, hogy a mai napé ez volt...hogy ezt végre élőben is alkalmazzam.....az adott dologra figyelj...ne előre....ne akard előre bebonyolítani meg még meg is oldani a helyzetedet....fölösleges......ráadásul csak azt a helyzetet, ami az agyadban létezik....élőben lehet, hogy teljesen más lesz....majd...valami egész más...ami a te proaktivitásodon múlott megtetted, nem a galambra vársz...innentől viszont ha te már a te részed megtetted...relax...örülj és várj.....engedd el....ez most már nem rajtad múlik...mosolyogj.....ha eljött az ideje, majd meglátod mi van....akkor...de ma, MA van:)

tegnap, ma

... :) még mindig tart a tegnapi feltöltődés......és most megint az az oldal van közelebb, hogy meg kell próbálni.... még van idő....ezek csak érzések.....mikor melyik erősebb...ma ez...annyi szép képet láttam.....hm......nagyon sokat....szépet, boldogat, feltöltőt, pozitívat.....tetszett...más....nagyon más....nagyon - nagyon...életszerű, valóságos, napos......mennyire sok mindent tanulhat az ember magáról...sok helyzet, sok ember.....nyitottság, ingerek, újabbnál újabb valóságok, és mindegyikkel kell tudni kezdeni valamit :D .....nyugodtság, pörgés...egyszerre...

ÉLEK :D

ó te jó ég....:D ezen a mai napon annyi inger ért, mint már régen nem.....mintha legalább egy hét lett volna ez az öt óra :D milyen volt? Érdekes, újszerű, hatásos, kreatív, életszerű, motiváló..... :d önbizalomnövelő....kihozta belőlem újra azt, aki vagyok....:) mert ezek szerint ez vagyok még mindig :) semmi para...attól h kicsit mélyebbre került ez az énem ez vagyok......élni szeretnék és nem csak úgy tenni mint aki él.... :)végre újra azt érzem, h semmi sem lehetetlen....sugározni kell a pozitív energiát....mert hogy ma is ezt kaptam meg, hogy mennyire jó, hogy ennyit mosolygok, nem lehet rám nem figyelni :D :D Élveztem ezt az egészet.....nagyon.......:D

megnyugodva

..tök érdekes, mert az egész napos "para" után most ilyen halálos nyugalomban festegetem a körmömet, nagyon fura érzés...valahogy olyan más most az egész mint eddig....érdekes...vajon akarom én ezt az egészet? Vagy csak a kihívást akarom, csak azt akarom tudni, hogy lenne e lehetőségem erre, vagy magát a lehetőséget akarom? Vagy ez csak egy lehetőség, ami magával hoz újabbakat....:) vagy mi ez? lehet, hogy csak egy önbizalomnövelő training full következmények nélkül...új helyzet, semmi ismerős.... :) Ki tudja...ezt most még nem tudom megítélni. Viszont az tény, hogy valamitől nyugodt vagyok.... :)

?:)

hát azért nem kevés feszkó van bennem most :D de annyira jó, végre azt érzem, hogy élek :D, hogy van értelme valaminek, azt, hogy nem csak úgy vegetálok, hanem valós dolgok történnek velem :) és ez jó...már nagyon hiányzott ez az érzés....valami olyan ami nem megszokáson nem monotonitáson, rutinon alapszik, hanem új.... :) új helyzet, amiben megláthatom, hogy mit alakítok....várom......eszembe jutott a félelmek iránymutatóként való használata...hogy az a jó neked, amitől tartasz, mert ugye ott van valós tét......kíváncsi vagyok......nagyon-nagyon kíváncsi...... :)

Okok

Valóban többet sírtam az elmúlt pár hónapban, mint az egy felnőtt nőtől, aki más eszközökkel is ki tudja fejezni magát megszokott lenne... :) De valahogy ez is most világosodott meg, hogy miért.....a változások miatt.....az, hogy először csak belülről jött, hogy ez nem jó változtatni kell, de akkor még nem bírtam elengedni a korlátokat, a berögzültségeket ez tett frusztrálttá....aztán pedig már megvolt a döntés, hogy miben szeretnék változtatni, ami változást hoz az életemben....ez pedig szintén egy nagyon nehéz életszakasz....mert engeded el a régi énedet, a régi viselkedési normáidat, az újak viszont még nem léteznek...ezeket még csak most tanulod most építed fel....ezért az eddigi látszatbiztonságból kitörve kikerülsz a burokból....és igen, megijedsz, kétségbeesel, bepánikolsz, visszafordulnál, megtorpansz, mész tovább :) És ez így sok....valahogy ennek a sok-sok belső feszkónak ki kell jönni.....de nem azért mert baj van, hanem pusztán azért, hogy levezesd a dolgokat, vagy azért, hogy tök normális veszteségként megéld a régi dolgaid elvesztését...és csak úgy lehet örülni az újaknak, és valóban felépíteni őket, ha nem bagatelizálod el a régit......

:) :) :)

Az a jó, mikor arra jössz rá, hogy csak túldramatizálod a dolgokat :) és csak arra koncentrálsz, ami nem tetszik, ezáltal nem tudsz örülni szívből...és kifordulsz magadból, és az az energia, mosolygás, sugárzás, ami egész életedben kísért eddig, olyan mintha elhagyna....ami nem valami jó hír....mert ugye ezt mások is észreveszik.....és nem pozitív karakterként még jobban megnehezíted a saját életedet, meg azt, hogy azon a két dolgon ami még nem klappol változtass :)

Tegnap felnyílt a szemem.....rájöttem, hogy mitől alakultak ki a bizonytalanságok magammal szemben....és nem magamban nem bízok, csak ebben a környezetben azt nehéz elhinni, hogy arra a fajta karakán, asszertívan ugyan de mondom amit gondolok, vigyorgós jelenségre van szükség, amilyen én vagyok...és ez szörnyű...mert tudom jól, hogy a Valóságban igenis erre van szükség :), az életben ez kell...nem a nyígás, a bömbi meg hasonló dolgok....néha az is...de én kicsit nagyon túlzásba estem az elmúlt időszakban :) Nem akarok én depit :), nem akarok én semmi olyat ami mostanában sajnos majdhogynem jellemző lett rám....még kimondani is szörnyű, hogy én mint "Sonnenschein", pont én ne sugározzam magamból az életet, meg az energiát, az erőt, a nyitottságot, a mosolyt a boldogságot :)

DE DE, kihívások vannak, nem problémák. A kihívások segítenek előre jutni:) uh meghoztam egy döntést, ami a felfogásomon kell, hogy látsszon. Vissza akarom kapni a boldog, elégedett, mosolygós önmagamat :)

.

Szóval, hogy figyelni kell a dolgokra, meg koncentrálni erre arra, meg mindenre, meg ez a fontos, meg az a fontos, meg így haladsz előre, meg úgy haladsz előre... meg mit tudom én.....haladsz a nyavaját.....nem tudom, hogy haladsz...akkor haladsz ha gondolkozol, vagy akkor haladsz ha nem? Akkor haladsz, ha tekintettel vagy másokra vagy akkor ha nem? Akkor haladsz ha figyelmes vagy.... vagy épp akkor ha nem? Akkor leszel irányba ha toleráns vagy? Vagy ha csak magaddal foglalkozol.....Akkor jutsz előre, ha próbálod beleélni magad mások helyzetébe....vagy ha telibe szarod? Akkor akkor akkor, ha érteni akarod vagy akkor ha érezni??? Vagy tök mindegy? Egyáltalán jutunk valahova? Vagy mindenki csak önmaga körül kering és max. hiszi dolgokról, hogy vannak neki, alakulnak....vagy máshogy van?....Vagy hogy van??? 

Koncentráljak az egyik dologra...oké.....de a másik lenne a fontosabb....persze....lehet, hogy az egyik által alakul a másik...jajajaj...de mindig mindig minden csak lehet? Olyan nincs sosem, hogy egyenesen következnek egymásból a dolgok? Olyan nincs sose, hogy ha ezt teszed (lásd valami bármi pozitív), akkor ezt kapod (lásd szintén valami pozitív)....á nem .... ja de....ideig óráig...aztán mire mondjuk pont kezded egy picit elhinni, vagy mondjuk esetleg kimondod magadnak ne adj isten másnak, hogy te ezt szeretnéd, erre vágysz, akkor franc se tudja miért, de hirtelen kipukkan mint valami lufi az egész...pedig nem történt elvileg semmi....elvileg ... érdekes...mindegy, de te csak koncentrálj a másikra.....hátha nem pukkan ki minden.......

lépésenként

"A tudatosulás úgy alakul ki, hogy a felismert dolgokról, érzelmekről beszélek is" - és valóban....ezt csinálom augusztus óta...gondolkozom, tudatosítok, kimondom, leírom, ezáltal tudok változtatni....hogy aztán tudjak váltani és változni...mert ez a három dolog csak egymás után következhet be...és idő idő idő kell mindegyikhez... :) Lemaradni nem szeretnék semmiről, viszont nem is sürgethetem a dolgokat..mindennek megvan a maga ideje....és mióta legalább letisztult benne, hogy mit és hogy szeretnék konkrét lépéseket teszek...vasárnap, hétfő, kedd.....:) és tudom, hogy meglesz, amit szeretnék, mert elhiszem....

És nem egyszerű az út, mert én is meg szerintem mindenki tele van mindenféle korláttal, elvárással, berögződéssel....és ezeket nem lehet egyik pillanatról a másikra kiírtani magunkból....sőt szerintem nem is kell....csak azoktól a dolgoktól kell valahogy megszabadulni, amik hátráltatnak abba, hogy azt és úgy csináljuk, ahogy szeretnénk, úgy éljünk, amire vágyunk.....szóval szelektálni kell a dolgokat....helyesen szelektálni...hogy a végén jó legyen....

:/

És még a nihilnek is vannak fajtái és fokozatai.....ma az ablakon kibambulós az enyém...nem tud itt rám hatni semmi sem......úristen....ez komoly? Ez valami? Ez számít? Ez mi ez????és nincs is válasz, vagyis ez nem is valós kérdés, csak költői......hm....ilyen ez a humbug, ne kérd mert megkapod és benn maradsz :D és ott vigyorog rád......és eszedbe juttat ilyen mondatokat "Itt olyanná váltam, akiken régen röhögtem"....ami kétségbeejtő, ami félelmetesen lehúzó.....mert nincs is kivétel. Legalábbis valódi kivétel nincs...senki, mindegy, hogy ki mit gondol, amíg nem lép, addig ugyanolyan...................lehet gondolni dolgokat, lehet mondani dolgokat, de ez mind mind csak a felszínen kapálózás....

Canetti: Feljegyzések - IV

1967

"Bármi kivetnivalót találsz másokban, az tulajdonképpen mind olyasmi ami saját magadban nem tetszik, és amióta ezt tudod, megtört szatirikus vagy, olyasvalaki, akinek fekete szárnyát szegték"
"A legfontosabb:elfelejteni, amit eddig csináltunk. De ahhoz persze csinálni is kell valamit"
"De szívesen lenne ködből, hogy ne találja meg senki"
"Nincs unalmasabb, mint mikor valaki folyton saját magát vádolja"

1966
"Olyan könyvek, amelyek ki tudják válogatni az olvasóikat, és a legtöbbjük előtt bezárulnak"
"Hányszor jut az embernek eszébe olyasmi, amit soha nem fognak megérteni!"
"Valaki, aki nem mondhat ki semmit úgy, hogy az be ne következnék"

1965
"Mennyire óvakodnia kell attól, hogy túl sok mindent kiismerjen, mert az, amit kiismer, nem érdekes számára többé"
"Aki azért képzelt el mindent, nehogy megtörténjen"
"Felismeréseit mindig olyankor érzi gyanúsnak, ha sikerült valakivel szemben megvédelmeznie őket"

1964
"Van, amit csak azért mondunk ki, hogy már ne kelljen olyan nagyon hinnünk benne"
"A nyomorult, akit az emberek azért csodálnak, mert soha nem feledkezik el magáról"

1962
"Ha visszatérnénk az nem volna még szomorúbb, mint az , hogy végleg eltűnünk?"

1960
"Én nem vagyok író: én egyszerűen csak nem tudok hallgatni"
"Valaki olyan hosszasan hízeleg, hogy végül barátságosan válaszol neki az ember, csak hogy megszabaduljon tőle. Az illető ezekből a válaszokból építi fel a tekintélyét"
"Azt hiszem, megtaláltam a kulcsot az átváltozáshoz. Be is dugtam a zárba, de nem fordítottam el. A zár csukva, az ajtón nem lehet bemenni. Még sok baj lesz vele"
"Egyre csinosabb órák - egyre vészesebb idők"
"..Milyen jó is lenne vándor történetmondóként élni!....Legjobb volna, ha csupán a szavakból meg tudnál élni"
"Érthetetlenné válni, dadogni magadnak is."
"Már csak struktúrákból állsz. Vajon eleve ilyen szögletesnek születtél, vagy ez a kor ragadott meg és gyömöszölt bele a maga menthetetlenül szögletes formáiba?"

1959
"Az ember gondolkodik, gondolkodik, aztán egyszer csak elkezdi magától magát gondolni minden, és akkor már semmit sem jelent, az égadta világon semmit"
"Elegem van abból, hogy mindenki mindig a saját rossz tulajdonságaival vádol meg mindenki mást"

1958
"A pokoltól nincs irtózatosabb emberi agyszülemény. Fel nem foghatom, hogyan lehet az emberektől még bármi jót várni egy ilyen agyrém után"
"Minél határozottabb szellem valaki, annál jobban igényli az újat"

1957
"Az érzelmeket nincs mivel mérni"
"Úgy beszélni mintha az volna éppen az utolsó mondat, amit még szabad kimondanunk"
"Messzire el kell dobbannia a szívnek"
"Minden azon múlik, hogy kivel téveszti össze magát az ember"

Bömbi

Ez is egy jó összetett  nap volt...sok sok sírással beszélgetéssel, letisztulással, nyugalommal....érdekes volt, hogy csak jöttek jöttek jöttek a dolgok belőlem, az ami nem jó, amiben és ahogy változást akarok, és amit úgy érzem, hogy nem rajtam múlva nem megy itt így......és megvilágosodó döntés, hogy akkor máshogy kell...akkor nem kell tovább zakatolni, tik-takolni, hanem el kell határozni az utat és menni rajta....és majd alakul....két dolgot is sikerült estére eldöntenem. Még az is lehet, hogy a kettő valamilyen szinten összefügg, vagy egymás hozadéka, de az is lehet, hogy nem. Minden esetre legalább nyugodtnak érzem most maga, hogy nem érzem tovább Godot-ot.......hanem azt érzem hogy az én kezemben van a döntés az irányítás, a haladás

És jó, hogy ez végre már otthon is kijött belőlem...jó volt apával beszélgetni, mondani mondani, meg hallgatni az ő verzióját, meg érezni, amit mindig is mondott, hogy úgy csináljam, ahogy érzem, hogy nekem jó....akkor akár ebben a pillanatban változtassak.....úgy ahogy érzem előrébb viszi az életemet...bármikor visszafordulhatok....és ez így igaz.....nagyon nagyon megnyugtató volt.....köszönöm..... :)

zakatol

Rend, káosz, rend, káosz, rend, káosz, kívül, belül, kívül, belül, kívül, belül....múlt, jelen, múlt, jelen.....hm....és a szótár magamról......sok dolog...türelem, türelmetlenség, várakozás, vágyakozás, álmodozás, akarás, nem akarás, félelmek, legyőzés, visszahátrálás, változás, statikusság, lemarad, elhúz, zöld, szürke, zöld, szürke, zöld, szürke, itt, ott, ide, oda, valóság, képzelgés, magyar, külföldi, itthon, bárhol, biztos, energetizáló, önbizalom, ösztön, megérzés, hit, bizalmatlanság, remény, tik-tak, tik-tak, tik-tak.....

Canetti: Feljegyzések - III

1973
"Remények, szemölccsé száradva"
"Fonák dolog, a feljegyzéseimet magyaráznom, olyan, mintha visszavonnám őket"
"Hogy mi a jó, azt nem tudja senki. Az ember csak azt tudja, hogy mi volna jobb"

1972

"Ha az ember tudja, mennyire hamis minden, ha a hamisság mértékét is képes felmérni, akkor, de csak akkor érdemes önfejűnek lenni: járkálni, szakadatlanul, ahogy a tigris járkál, a rács rúdjai mentén, nehogy azt az egyetlen, parányi pillanatot elszalasszuk, amikor kiszabadulhatunk"

"Az ember ne legyen okosabb annál, amilyen. Ne fedjen el semmit az eszével. Ne fusson előre az eszével. Használja fel az eszét inkább a saját veleszületett rosszindulata ellen, de arra ne, hogy eltorzítsa vele a tudását."

"Egy csomó lemondással a nyakunkban kimenni az utcára és egyebet sem terjeszteni, mint azt hogy Nem...Nem...Nem..."

1971

"Valami arra kényszerít, hogy egyszerre mindenre reagáljak. Már semmit sem tudok érintetlenül tárolni tovább"

"Nem ismeri a saját szagát, és másokban gyűlöli azt"

"Attól, hogy az ember önmagát vádolja, semmi sem lesz jobb. Minél mélyebbre megy a vájkálás, annál biztosabbra vehető, hogy önelégültségben fog végzödni. "Micsoda fickó vagyok én! Még ezt is megmondhatom magamnak büntetlenül""

"Sorban egymás mellé állítani azokat, akiket gyűlöletével üldözött. Az a figura, aki kijön belőlük, ő maga."

1970

"Milyen kevés dolgot olvastál eddig, milyen kevés dolgot ismersz! És lám, mégis ezen , hogy mit olvastál, ezen a véletlenen múlik, hogy mi vagy."

"Nem a szavak öregszenek el, csak az emberek, ha ugyanazokat a szavakat túl gyakran használják"

1969

"Az ember egyáltalán nem változik, miközben óriásit változik: a kettő egyszerre igaz, és ez roppantul zavarba ejtő"

"Így minden olyan pillanat, ami látszólagos nyugalomban telik, valójában mélységes képmutatás"

"A férfi azét beszél a lelkére a nőnek, hogy az ne jajveszékeljen: a nő nem figyel rá. A nő azért jajveszékel, hogy a férfi ne beszéljen: a férfi nem figyel rá"

"Alapjainkban megkérdőjelezni és más szemével érzékelni önmagunkat"

"Azon már nincs mit csodálkozni, hogy  a hatalmasok hibát hiábra halmoznak. Az viszont felfoghatatlan, hogy az egykor volt hatalmasok megannyi irtózatos fiaskója ellenére az emberek ugyanúgy tülekszenek tovább a hatalomért.Honnan veszik vajon a butaságot ehhez, ennyi szörnyű bukás példájával a szemük előtt, hogyan képesek újra meg újra becsapni magukat mindannak ellenére, ami történt?"

1968

"Minden rendszerben az az ígéretes, amit nem sikerül belegyömöszölni"

,

lálálá

Miért jönnek a gondolatok? Tényleg vannak falak, vagy csak mi beszéljük magunkba, ezzel alakítva ki a valódi bizonytalanságot? Mitől alakulnak ki a félelmek és ezeket hogy kell legyőzni? Mindenen lehet változtatni?Vagy vannak dolgok, amik állandóak...vannak olyan régről berögzült dolgaink, amiktől hiába szeretnénk megszabadulni nem megy? Vagy minden csak egy döntés....minden csak tudatosság? minden csak odafigyelés?...Szeretném, ha így lenne....

Nem véletlenül kezdtem el a változásban gondolkozni nyár végén... én próbálok abban a vonalban hinni, hogy a dolgok igen nagy része általunk választható és kedvünk szerint változtatható, mi könnyebben mi nehezebben, de semmiképp nem vagyunk arra kötelezve, hogy egy hülye berögződés miatt még x ideig húzzuk a SAJÁT időnket......nem könnyű, van ami kifejezetten nehéz.....és minden nap szembe kell menni az embernek saját magával, a saját szokásaival, reakcióival, sablonaival....de ha nem megyünk szembe, akkor megáll a fejlődés, akkor nincs változás...akkor nincs semmi, akkor marad az az élethelyzet, amiből épp kitörni vágyunk......vágy, akarás, cél, lehetőség........minden megvan....mi kell még.....kitartás.....és nem megijedni az utunkba álló kisebb nagyobb külső - de leginkább belső - akadályoktól, hanem jó nagy célt keresni, amit látunk az akadályokon túl is, hogy ne szarjunk be és ne adjuk fel......ezt kell magamban helyre rakni...hogy egy két három de még  x db akadály sem a világ.....semmi.....ha megvan, hogy mit akarunk a végén, akkor ezeken simán vagy kevésbé simán, egyedül vagy az okos bohókás segítségekkel ;) - de túl kell jutni...mert még szerencse, hogy nem vagyunk egyedül...nagyon nem :) és mikor melyik nap, melyik számomra fontos embertől kapok valami okos gondolatot, megnyugtatást, vagy épp egy erősebb véleményt, hogy he haladjál jó fele, ne parázz, nem lehetetlen, ügyes vagy és jó lesz...és mindig jó a vége...ha nem jó, akkor még nincs vége....szóval, nagyon köszönöm azoknak, akik egészen konkrétan tudják, hogy mikor min pörgök éppen és vagy szavakkal, vagy hanglejtésekkel, vagy csak úgy a hallgatásukkal, simogatásukkal nap mint nap segítenek, tök jó, hogy vannak :) -

mert érzem :)

Hogy ez mennyire fura....mikor behergelődsz a semmin és belelovalod magad a saját agyjátékaidba....fölöslegesen... és szarul érzed magad és csak vergődsz...pusztán azért mert nem azt csinálod, ami belőled jön, hanem azt, amiről úgy gondolod, hogy a másik szemével nézve helyes....

És onnantól kezdve, h megvilágosodsz, hogy az egész bizonytalanságod pusztán abból fakad, hogy nem a saját megérzéseiden és ösztöneiden alapuló dolgokat veszed etalonnak ezáltal nem bízol saját magadban - szóval egyszerre jön egy gondolat és rájössz, hogy ez a baj :D aztán csinálod úgy ott akkor ahogy belőled jön... :) és elmúlik a frusztráció, a kétségek, sőt...maga a helyzet is megoldódik...pusztán attól, hogy nem mentél bele mindenféle játszmákba, hanem leráztad ezeket.....:) megint megint megint megbizonyosodott, hogy amit az ember érez, az igenis úgy van....

Összetett

Jó kis összetett nap volt...végre a mérleg egy kilóval kevesebbet mutatott a karácsony utáni állapothoz képest, úgyhogy lassan csak elérem újra a -7kilót...:) ennek örültem ám nagyon, tényleg kell a tudatosság és akkor újra van változás....kell kell kell, most megint érzem, hogy az egy - két hónap hatásszünet után megint ez lesz a központban, azt hiszem a belső dolgok változtatni akarása most kicsit háttérbe szorulhat... ;)

Aztán annyira nem volt kedvem elindulni...még annak ellenére sem, hogy sütött a nap és kellemes volt az idő......nem akartam menni....nagyon nem..........nem, nem nem.......aztán jött a hosszú agyalás, a hiányérzet....szörnyű, hogyha valami befészkeli magát az agyamba, tőlem aztán jöhet a cunami is, nem bírja kimozdítani a gondolataimat......aztán egy kisebb nyugalom következett.....most pedig....most pedig nem tudom...:) Most nem érzem azt, mint délelőtt...most inkább próbálok elengedően várni....ha ez egyáltalán nem önmagában is egy ellentmondás...és csak a megérzéseimre koncentrálni, amik eddig még nem csaltak meg....

Canetti: Feljegyzések - II

1979

"Folyton azt jegyzed fel, ami igazolja a gondolataidat- jegyezd fel inkább azt, ami cáfolja őket, ami gyengíti érvényüket"

"Elállította a lélegzetét, és kivirul"

"Nehéz a lélekvándorlásban hinni. De vajon nem sokkal nehezebb-e abban hinni, hogy az ember nem tér vissza soha?"

"Láss hozzá végre, tedd fel azokat a kérdéseket, amelyeket soha nem fogsz megválaszolni. Túl sokáig kerülgetted őket"

1978

"Oly sűrűn, akár a csillagok: barátai elállták előle a semmihez vivő utat."

"Amire elmulasztasz emlékezni, az mind elvész, odalesz örökre"

"We boil at different degrees"

"Darabokra írta magát"

"Ő azért él, hogy valami háborgassa"

"Úgy érzi magát, mint akiben tíz rab és egy szabad ember él, a felügyelőjük"

1977

"Mindenki nagyon erősen támaszkodik valakire, de bizony az is botladozik"

1976

"Fénybe billentették. Most boldog?"

"Azt tökéletesen megértem, ha valaki gyűlöli magát. Azt viszont egyáltalán nem értem, hogy valaki magát is gyűlöli és másokat is. Ha csakugyan annyira gyűlöli magát, nem kellene megkönnyebülnie már attól is, hogy a többi ember nem ő?"

"Nincs senki, aki segítene nekem, soha nem engedtem meg magamnak, hogy bármiféle istenem legyen. Most mind jöhetnek az isteneikkel, és nyugtázhatják, hogy nekik volt igazuk. Csakhogy engem egyáltalán nem az fűtött, hogy nekem legyen igazam, én egyszerűen ki akartam találni, hogyan áll meg valaki magában. Megtaláltam a módját?"

1975

"Aki azt kutatja, ki is valójában ő, akarva- akaratlanul fényt fog deríteni minden más egyébre is"

"Kilátás pókhálókon át"

"Egyre butább figurák veszik körül, mindegyikük ő maga"

"Nincs kedve részletesen kitalálni egyetlen életet sem, ezért a magáét írja meg."

"Az ember csak akkor tud élni, ha elég gyakran nem csinálja azt, amit a fejébe vesz.....Aki magának engedelmeskedik, éppúgy el tudja nyomni magát, mint az, aki másoknak engedelmeskedik. Csak aki következetlen, aki olyan parancsokat ad magának, amelyek elől kitér, az nem fojtja el, ami benne van"

Canetti: Feljegyzések - I

 Mert nagyon nagyon sok okos gondolat van bennük a változással kapcsolatban.....és ezeket itt össze fogom szedni...előbb utóbb végzek a könyvvel ..... :)

1992

"Másoknál minden ellentmondás riasztja. A saját ellentmondásain elalszik."

"Addig olvasni saját magunkról, amíg valaki mássá nem leszünk"

A legyek kínlódása

"Milyen nevetséges, hogy az ember azt akarja, hogy szeressék, holott jól tudja, milyen"

"Minden új ember mélységes várakozással tölt el, e tekintetben máig gyerek maradtál. Aztán akkora csalódást kelt benned, hogy pillanatok alatt mogorva vénember leszel"

"Azt a sok rosszat, amit gondolatban mások nyakába varrsz - azt vajon honnan veszed?"

"Az a jó a feljegyzésekben, hogy mentesek minden számítástól. Villámgyorsak, annyi idejük sincs, hogy hogy a fej, amelyben megszületnek, megkérdezhetné tőlük, mire is volnának jók tulajdonképpen"

"Nem von vissza semmit. És milyen büszke erre a semmire!"

"Az igaz ember évente negyvenszer változik, a képmutató negyven esztendőn át ugyanolyan marad."

"Embergyűlöletével csak emberszeretete ért fel"

"Azt remélte, hogy Isten nem veszi őt észre, és így sokáig élhet"

"Hogy elbűvöli, amikor valaki olyan bensőséges meghittséggel fordul hozzá - és hogy utálja, amikor észreveszi, hogy ugyanez a bizalmas hangütés mindenkinek szól! Ennél már akármilyen gorombaság, akármilyen förtelmes ridegség jobban esne neki! Ő úgy képzeli,  hogy ahány ember csak van, mindegyikkel más-más, csakis neki szóló módon szabad viselkedni, és aki nem így tesz, az összekeveri az embereket."

"Aki gondolkodni akar, fel kell hagynia azzal, hogy megnyerő legyen."

"Az ember fejlődése főleg abból áll, hogy milyen szavakról szokott le az idők során"

"Az embernek választania kell: vagy szeretet vagy igazságosság. Én nem tudok dönteni, nekem mindkettő kell."

"Attól nem lehet jobb az ember, ha valamit elnyom magában. Az egyetlen út, amelynek segítségével megszabadulhat a benne lakozó rossz erőktől, az átváltozásokon keresztül vezet. De ezeknek az átváltozásoknak tökéleteseknek kell lenniük és meglepőeknek, máskülönben újabb gonoszságokra csábítanak. Legtöbbször csak az egyik rossz tulajdonság ugrik be a másik helyére, és a játék folytatódik, felismerhetetlenül és élvezetesen"

1985

"Mondd azt, ami a legszemélyesebb, csak ez a fontos, ne szégyenkezz, ami közérdekű, az benne van az újságban."

1984

"Azt teszel közzé az életedből, amit akarsz. Nem kell, hogy teljes legyen, az sem, hogy hitelesített"

"Hirtelen elvágódott és újra életre kelt"

"Ki van még bennem, akit el kell engednem? Kit nem engedek el?"

"CSak azoknak hisz, akiknek nem érti a nyelvét"

"Ha kedves az életük neked, foglald bele a magadéba"

"Amit nem mondtál ki, az egyre jobb lesz"

"Nekem szükségem van figurákra. Szét kell osztanom magamat bennük, csak így tudok megmaradni. Túl sok  az erő bennem ahhoz, hogy meghagyjam magamat egyben. Félek, hogy ami akkor kiáradna belőlem, az pusztítóan hatna"

1983

"Jobban fékezni! Túl messzire érzel"

"Sajnál minden olyan szót, ami majd sírba száll vele."

"Ott a fájdalmaink mindig valaki másnak fájnak, saját fájdalmak nem érvényesek."

1982

"Bármilyen érzés  fogja is el, mindegyiken rajtakapja magát"

"Pótlólag hívő"

"Emlékeket igazolni? - Lehetetlenség"

"Akiket nem sértett meg, azokat nem is érti"

"Arra, hogy köszönetet mondhassunk, talán még jobban is kell Isten, mint arra, hogy szükségünkben megsegítsen"

"Már nem mozog olyan természetesen a szavak közt,  a szavak belsőségeivel foglalkozik"

"Boldogtalanságát tisztességes úton szerezte és esze ágában sincs odaadni"

"Nem kell annyi mindent megbocsátani, nem tesz jót. Hadd szégyenkezzenek még."

"Bánatos azért, mert azt kapta, amire soha nem vágyott"

1981

"A fájdalmak is tévednek"

"A felejtés ravaszsága: azt akarja, hogy valami jobb legyen belőle"

"Az elhülyülés megment a szorongástól"

1980

"Már nem zavar, ha egy mese jó véget ér. Sőt erre van szükségem"

"Úgy nézni keresztül embereken, hogy valóban eltűnjenek"

"Ne határozz el semmit előre, akkor jön magától"

"Ő KÉPTELEN BÁRMIT IS GONDOLNI ÚGY, HOGY NE ÉREZNE KÖZBEN VALAMIT, AZ MINDEGY, HOGY MIT, FŐ, HOGY VALAMIT ÉREZZEN. KIDERÜL, HOGY NEM ÉPPEN RÖVID ÉLETE SORÁN NEM VOLT EGYETLEN OLYAN PILLANAT SEM, AMIKOR NE ÉRZETT VOLNA VALAMIT"

symbolic of going with the flow ...

http://www.whats-your-sign.com/animal-symbolism-dream-lizards.html

Hát érdekes álom volt....hosszú....és különböző méretű gyíkokkal tele.... előbb egy vásárban valami hordóban, onnan másztak ki be....aztán egyre nagyobbak, benn a szobában a szekrény mögött, az ágy mellett....de már ilyen krokodil nagyságúak....és tudtam álmomban is, hogy nem kell félni tőlük, nagyok csúnyák....de valahogy jót akarnak...érdekes álom volt.... Persze utánanéztem, hogy mit jelenthet....megérzéseket, sejtéseket, változást