mindenhol

Biztos, hogy mindennek meg van az oka, hogy miért éppen úgy van ... ahogy... Totálisan érdekes így nézni az eseményeket..nem pörögve, nem elvárva, nem azt hajtogatva, h de miért is nem úgy van..hm... eszembe jutott ma egy mondat, h mi lett volna ha, akkor...hogy milyen jó lett volna...aztán továbbgondoltam...nem...

Mindennek meg van az ideje, és totál értelmetlen sürgetni..hiszen..akkor még nem is voltál kész erre az egészre..azért kapod most. Mert most tudsz vele mit kezdeni. Legalábbis most már van rá egyáltalán esélyed, akkor viszont nem lett volna, hiszen az eddigi tapasztalatok mind hozzájárultak ahhoz, hogy most az legyél aki...akkor nem a mostani eszeddel, gondolat és érzésvilágoddal léteztél..tehát fölösleges arra gondolni, h mi lett volna....SEMMI :)..így nézve...tök jó érzés...és azt hiszem ez mindennel így van, amit sürgetnék... mindenhol kell az a tanulási idő, hogy megvalósuljanak a dolgok...mindenhol

Valóságok

Egy érdekes beszélgetés indított el ezen a vonalon... Hogy mennyire különböznek a valóságok az emberekben...és az mennyire bizonytalanítóan hathat, ha a másik ember valósága képes kibillenteni a sajátunkat...és mekkora öröm és töltődés, ha - bár meghallgatjuk a másikat, de csak nyugtázzuk, hogy ok jelenleg tök mást gondolunk ugyanarról, majd idővel kiderül, melyik 'Valóság' a valós és melyik pukkan ki útközben mint egy lufi.

Szóval mitől válik valami számunkra valósággá? A tényeken múlna? Nem hiszem, mert akkor mindenki számára ugyanaz lenne minden... Valami teljesen másról van itt szó... 

A valóság tök sok összetevőből áll. És minél több minden mutat egy irányba, annál hitelesebb, annál kevésbé megingatható, vagy elbizonytalanítható a sajátunk a mások valósága által...

Mire gondolok...

Ha nálam az érzések, megérzések, hit, akarat, ösztön, belső késztetés, vágyak és a gondolatok mind egy irányba mutatnak, akkor az én valóságom szilárd..hiszen... minden egysége egy irányba mutat, tökéletesen tudok azonosulni vele, ezért...bármit mondanak, bármelyik részében is tér el a másik ember valósága az enyémtől...azt én még nem fogom átvenni, vagy a sajátomban meginogni, hiszen az enyém minden összetevőjében fix. 

Ha a valóság összetevői viszont nem mutatnak egy irányba...akkor igen könnyű elbizonytalanodni...Ha más az, amit az agyammal akarok  és pl. más az amire valójában zsigerből vágyom. Ha a külső vagy a belső kényszer nem egy irányba mozdít, hanem szét akar szedni. Ha másfelé mutatnak az ösztöneim, az érzéseim, mint amit a világ vagy akár én elvárnék magamtól, akkor egészen nehéz lehet (képtelenség) hinni ebben a valóságban....hiszen..nem tartanak össze a részei...ezért könnyű összezavarodni és magunkra kényszeríteni valamit...amit igazából ..nem is tartunk valósnak...szóval... a mi valóságunk .. még saját magunk számára sem hiteles...hm....de valamiért ragaszkodhatunk hozzá, h egyelőre ezt tartsuk igaznak, hiszen jobb verziónk még nincs, még nem tudtuk összhangba hozni a részeket, még nem tudjuk minden idegszálunkkal valósnak érzékelni.

Úgyhogy én próbálok az életem minden területén - legalábbis a fontosabbakban mindenképp- olyan elbizonytalaníthatatlan valóságokat létrehozni, ahol összhangban vannak a dolgok, mert szeretem azt az érzést, amikor hiszem is, amit beszélek :)

boldogok és szépek .. :)

"Van a szeretet... Megfoghatatlan, megzabolázhatatlan, elsöprő. Nem kérdezi, jöhet-e, egyszer csak itt áll előtted, beléd bújik, birtokba veszi szívedet, és nincs mit tenni. Próbálhatsz menekülni, elbújni, próbálhatod elkergetni, de nem lehet. Hiába kérdezed: miért pont őt választotta - nem felel. Hiába mondod neki: nem lehet - hallgat. És szeret. Szeret tovább. Szereti őt, akit választott. Akaratod, eszed, próbálkozásaid ellenére."

"Nem csak szóban lehet a másik tudtára adni, hogy szereted, hogy fontos neked. Hanem a zavaroddal. Egy pirulással, néhány esetlen szóval, a viselkedéseddel. Amiből a másik pontosan tudja, hogy zavarban vagy. Amit úgy imád. Mert ettől bájos vagy, csodálatos, megható."

"A szerelem nem kér, nem követel. A szerelemnek olyan erősnek kell lennie, hogy önmagát bizonyítsa. Akkor már nem vonzódik, hanem vonz."

"Ha valaki megtalálja azt, amire szüksége van, akkor azt ne a véletlennek köszönje, hanem saját magának, saját vágyakozásának, saját kényszerítő erejének."

"A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak.  "

Összetett nap :)

...ez valóban az volt... a hajnali három órás agyalás következtében reggel elég nehezen pillogtam ki magam az ágyból...hm...viszont éjszaka lett egy előrébb vivő gondolatom...egy tegnapi sikeres coachingnak köszönhetően próbáltam az én saját helyzetemtől elvonatkoztatni és valami olyan technikát előhúzni a kelléktárból, ami jelenleg nekem segít a kibillenésben..abból a tegnapi lelkiállapotból...hm...lett a három órának eredménye :) 

Képet amit előző nap kaptam próbáltam jelként felfogni, hogy figyelnem kell, hogy az irány jó legyen, ne veszítsem el a fonalat. Azt érzem sikerült...plusz jött még hozzá egy jó nagy adag pozitív energia, amit tündéri gondolatok és idézetek formájában kaptam ma...imádtam olvasni..:) imádtam érezni :) Feltöltött...és ez a feltöltöttség nyitottá tett. És...akkor látod a helyzetet kihívásnak, akkor nem adod fel, hanem haladsz, változol, lépsz mersz..ha nyitott vagy.  Különben bezárkózol a saját kis problémád kiúttalan világába, de ha nyitott vagy, nem ragaszkodsz a bejárt úthoz, hanem a megoldást keresed...és....meg is találod :)

estikék

"Mert a teknősbéka biztosan jár a lábán, ok ez arra, hogy szárnyát szegjék a sasnak?"

"Ugye tudja: a siker titka az állhatatosság."

"Értenünk kell ahhoz, hogy vágyainkból álmot, álmainkból valóságot csináljunk. Álmot már tudok álmodni. Szépet, reménytelit, olyat, amitől az egész lényem nyugalomban, szeretetben él, amitől teljes biztonságban érzem magam valakinek az oldalán. Olyan álmot, ami tegnap is az enyém volt. Megyek álmodni és remélni, hogy az álom valósággá szelídül..."

"Ha magad alatt vagy, ne hozz fontos döntéseket, az nagyon veszélyes! Ilyenkor nincs önbizalmad, nincs önuralmad."

"A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. "

"A sikerhez sok minden kell, elszántság, kitartás, fantázia, életerő, szenvedély."

"Az akadályok azok az ijesztő dolgok, amiket akkor látsz, amikor leveszed a szemed a célról."

"Ha valaki mindennek csak a rossz oldalát látja, az azt mutatja, hogy nincs semmi önbizalma. Az ilyenek el akarják érni, hogy mások is elbizonytalanodjanak, ahogy ők."

"Nem baj, ha elveszted szem elől az utat, a lényeg, hogy a célodat nehogy szem elől téveszd!  "

"Mindig lesznek nagy hullámok az életedben, de ez nem tarthat vissza attól, hogy belemenj a vízbe."

"Nehéz olyasmire várni, amiről tudod, hogy talán soha nem fog megtörténni; de még nehezebb feladni, mikor ez az, amit mindig is akartál."

"Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik."

 "A lángelmék gondolatait az átlagemberek mindig heves ellenállással fogadják." 

"Mindenki természet szerint ahhoz vonzódik, aki hasonló hozzá."   

....

„- Mester, mi az a boldogság?
- A harcban született nyugalom.

- Ez mit jelent?

- Azt, hogy először van a harc... s utána a szavakkal leírhatatlan, minden emberi örömnél gyönyörűségesebb beteljesülés.”

-6,5 :)

Legalább ez a dolog, amit tudok irányítani úgy változik, ahogy én szeretném, nem pedig random módon napról napra kiszámíthatatlanul. 

Ma reggel is mint már jó ideje felkeltem hajnal négy és öt között...azóta már csak fetrengés van...fáradtan....

De legalább a kilók és centik csökkennek. :) Még -6,5 kiló és megvan a -20 :)..vagyis legalább ezt a dolgot kipipálhatom, hogy igen önazonos leszek kívülről megint... ez jó...amúgy ez az állapot már most is jó :)....csak forrja ki magát pozitív irányba minden más is......:)

új cél :D

Elkezdte követni a mérleg az eseményeket :), szóval az új cél -6,9 kg :D :D jeeee, annyira örültem reggel, hogy nagyon ennek örömére, mivel ma is felébredtem hajnal négy után kitaláltam h csinálok megint ilyen olivakrémet:) uh ma is lightosat fogok enni mert AKAROM az eredményt :),  éss remélem legalább olyan boldogságos napom lesz mint tegnap :)

töltődés :)

Ez egy nagyon töltő három nap :) Pozitív csütörtök délutánnal indult, így eleve volt esélyem, hogy ne pörgéssel, hanem töltődéssel töltsem az időmet :)

A péntek egész napost fetrengéssel, főzéssel, és 'kibeszéléssel' telt, nagyon jó volt, már tök régen nem  beszéltünk ennyit egyszerre Zsuskával...mint régen :), bár az igaz, hogy az események is hasonló kaliberüek :), ehhez nem elég fél óra :D

Aztán jött tegnap a finom kapu, a mászkálás, vásárlás, beülés, OROSZ kaja :D, tiszta öröm és boldogság, komolyan annyira jók ezek a spontán programok, h nem is értem miért kell előre eltervezni dolgokat, így sokkal de sokkal többet adnak:) Aztán vigyorgás, egy olyan film, ami nagyon jól jött, öröm, nyugi, egy vicces és érdekes egymásra nézés valaki olyannal, aki egy száz évvel ezelőtti történet, de a héten pont az eszembe jutott :D, ó te jó ég...h miket nem produkál az élet :)

Aztán ma reggel pihi, napsütés, piac, nárcisz :D, hát itt járok...és még dél sincs...nagyon hosszúnak tűnik most ez a három nap, rengeteg inger ért, és nagyon feltöltődtem...jó :)
Aztán...gyalogoltam, futottam, szoliban voltam...:) sajnos a neoprén öveimet meg a lábsúlyokat jobb lett volna  a szoba közepén hagyni, ugyanis a nagy rendben nem találtam meg őket :D így nélkülük csináltam végig a töltődést:) most pihizek, aztán azt hiszem, folytatom a wellnes szépítkőzéssel tökéletes zárásként :)

vigyorin

:)

Arról...hogy fölösleges dönteni, mindig az 'élet' dönt :D

A következő dolgokon vekengtem reggel :D ...zöldséglét kéne inni a fogyó projekt miatt...de egy újfajtát vettem és nagyon nem adta, túl édes volt nekem....porszivózzak e...mossak e fel, vagy még fölösleges...Hát ekkora kaliberű dolgokon agyaltam délelőtt :D

Erre mikor újra beleinnék az édes löttybe megláttam egy palackot félig vízzel, ó mondom meglocsolom inkább a virágot :D..és hát nem levertem az ó szent löttyöt :D eltört, minden tiszta piros volt és üvegszilánk..röhögtem de nagyon...mert így lelkifurdalás nélkül nem kellett meginnom azt az édes bioszart:)+ eldőlt a felmosás és porszívózás kérdése is egy pillanat alatt :) és már rend van és tisztaság :D jejeje éljen a nem döntök, hanem áramlok :)

:D

Centiztem reggel :) Mivel kilóra még mindig -7,4 kg a cél, az érzet viszont más :) Valahogy nehezen akartam elhinni, h ne lenne változás már egy hete, ha megint azt érzem, h minden nagyobb rám, mint volt...és nem is igaz :) Van csak nem kilóban, hanem centiben, uh nagyon örülök, h nem csak stagnálás van... szóval szépen lassan a centiket követni fogják a kilók is :) Jó érzés...aztán a szoknyákat meg talán csak a cél elérése után lenne érdemes átalakíttatni, ugyanis van jó pár, amiről nem nagyon szeretnék lemondni, de erre az átmeneti állapotra nem hiszem, h érdemes foglalkozni velük...addig vhogy csak megoldom :)

jó

Nyugalom - Bizalom

Elmúlt a kétkedés.. hiszek benne. Nem csak egyszerűen akarom. Igaznak érzem. Megfoghatónak. Most megint minden olyan egyértelmű. Természetes. Higgadt. Valamelyik nap, felmerült bennem a kérdés, hogy a kiegyensúlyozottság vajon valós állapot e. Igen. Valós. Ugyanolyan valós az adott pillanatban, mint a másikban a káosz. Ha eloszlik a kétely, akkor ez lesz a valóság. A nyugalom, a bizalom. 

Jó lenne ezt az állapotot élni tartósan. Ez annyira töltő és felemelő...mintha az ember lebegne a kihívás, vagy a helyzet felett. Az ugyanúgy megvan továbbra is, de nem problémaként, hanem felülről figyelve, átlátva és főleg megoldhatónak érzékelve. Mosolyogva. Letisztulva...ilyenkor nincs is más opció, csak az, h megoldódik, rendben lesz, jó lesz.

Elméletektől függetlenül

Elméletektől függetlenül, mégiscsak az a legcélravezetőbb, amit az ember belülről úgy érzi, tennie kell, vagy tenni akar, ha csak nem akar megfulladni a kétségeitől. 

Ma a Kedvencem olyan nagyon jól behergelt, h egyből előrébb jutottam :). Ismer. És ez nagyon jó érzés. És nem engedte, hogy szenvelegjek egy baromság miatt. És addig hergelt, amíg végre visszataláltam önmagamhoz, a magam kérdéseihez, a magam viselkedéséhez, amit viszont annak és úgy tettem fel, akinek szántam, és abban a formában, amiben jött, nem százszor átgondolva, h mi hová vezet, mennyire asszertív, mennyire ilyen-olyan amolyan, lehetséges stb. Leszartam.

Végre újra önmagam lettem. Lehiggadtam. Megnyugodtam. Választ kaptam. Annál a kérdésnél vesztem meg, mikor leírta a kulcsmondatot, h a Nem már a tiéd, maximum lesz egy igened....és végülis...azt érzem nyertem. Mert a kétségek helyét a pozitív válaszok vették át. Hát...köszönöm, hogy ismersz és visszadobtál a szabad vagyok önmagamhoz :)

Nem érzem

Most valahogy minden nap olyan összetett...mármint érzelmileg. Tényleg olyan szintű a hullámzás bennem, hogy néha már saját magam számára is ijesztő...Össze vagyok zavarodva. Ez most jelenleg már egy tény. Totális a káosz. Hm. Kíváncsiskodva figyelem az érzeteket magamban. Hullámzom, a jó, a rossz és a semmilyen között. 

És próbálom normálisnak érzékelni ezeket a dolgokat. De valahogy olyan fura az egész.  Olyan...nem ismert. Vagy olyan régi...hm... vajon az az állapot az illúzió, amikor az ember kiegyensúlyozott? Vagy akkor az is valóságos...hm..hiába érzem, h jó lenne kilyukadni valahová, bárhová lyukadok, úgyis jön egy új helyzet, egy új irány...ahonnan megint jön az elágazás...hm. Mit kell jelenleg tanulnom? Tanulom? Egyáltalán rájövök közben? Változok? 

Sikerül e bizonyos dolgokat máshogy kezelnem? Vagy észre sem veszem, és ugyanazokat a köröket futom? Vagy változtattam csak még távoli az eredmény - és majd látom hová alakulnak a dolgok? Passz

Azt is el tudom most képzelni, h semmit nem változtattam, hanem minden reakcióm sablon. Sablon. Minta. Semmi. Nem a valóságra figyel, hanem az agyamból jövő képekre, vágyakra, indulatokra, legrosszabb esetben elvárásokra,  mikor mire.... Szeretnék a valóságra figyelni és arra reagálni. Most ezt sem érzem, h sikerül e. Még ebben sincs semmi bizonyosság. hm... Mi történik? Mi történik bennem? Le fog tisztulni a kép? Mitől? Mikor? Mi által? majd látom....bárhogy szeretném igen nehéz élvezni ezt a jelenlegi állapotot...érdemes egyáltalán próbálkoznom? Vagy akkor én is csinálok magamnak egy szindarabot? Egy szerepet? Egy jól hangzó verziót????? Vagy...ha úgy állok hozzá valójában megváltoznak a dolgok bennem? Nem tudom. Mert nem értem. Mert nem érzem. ,

este

Mennyire lehet pillanatról pillanatra máshogy látni a dolgokat..hü..:) persze mindig megvan az oka hónapról hónapra  a sötétebb oldalnak - ami ebben a hónapban mára elmúlt.:)

Ma azt érzem, tegnap tök kategorikusan érzékeltem a dolgokat, olyan nyer-veszít bizalmatlansággal, igen, magamban is kételkedve. De mára elmúlt. 

Továbbra is úgy gondolom, hogy aki én vagyok, az nagytöbbségében sokkal közelebb áll egy önfeledt, szabad, virgonc, tisztán látó és érző,  töltő, ragyogó, vonzó, szerető Énhez, mint egy elvárásokkal teli, kétségbeesett nyüffhöz. Most nem bizonytalankodom és nem aggódom. Ma már egyszerű sugározni és hinni és egy kevésbé kemény tükörnek lenni van kedvem:)

kérdések.. :)

Mitől bizonytalanodunk el? Mitől jönnek a kétségek? Belőlünk fakad? Vagy pusztán a másik ember reakciójából? Vagy a kettő kombinációja? Vagy alapban is bizonytalanok vagyunk? Vagy alapban is hiszünk? Melyik érzet a valós? Mindkettő? Egyik sem? Változó, mint minden? A bizonytalanság magunkkal kapcsolatos, vagy a helyzettel? Azzal, h magunkban a saját kreativitásunkban nem bízunk, vagy pusztán az új helyzet kihívás adja a bizonytalanság érzést, hiszen nincs sablonunk és az érzés normális...és nem is feltétlen kétkedés inkább csak egy ösztönreakció, hogy vajon ebben a helyzetben mire vagyunk elegek...Egyáltalán így kell e ezt felfogni, h mire vagyunk elegek...? Lehet, hogy nem így kéne... Hanem kíváncsian hozzáállni, hogy na ez vajon hova vezet. Nem ismerem, nem tudom, ezért kíváncsiskodok. Kipróbálok változatokat, lehetőségeket, módszereket, aztán a végén kiderül melyik válik be, melyik nem. 

El kell e h bizonytalanítson minket az, ha több próbálkozás sem vezet a várt eredményhez, vagy csak új utakat kell keresni? Gyanítom attól függ, h mennyire vonzó a cél, amiért csináljuk az egészet, hogy marad e motiváció a kíváncsiskodásra, vagy inkább energiarabló erőfeszítésként egy végtelen sziszifuszi állapotként éljük meg. Azt tudom, hogy nálam, amíg tart a kíváncsiskodás kreatívan tudok hozzáállni a dolgokhoz, és nem adom fel, csak azért mert ez vagy az nem vezet egyből a várt eredményhez...de a kíváncsiság és a pozitív hozzáállás csak akkor tud megmaradni benne, ha hiszek magamban, és abban, hogy ha van út akkor megtalálom. Ha nem találtam meg, az nem az én alkalmatlanságomat, vagy értékeimet, vagy képességeimet vonja kétségbe. Na majd meglátjuk..ma ilyesmiken gondolkoztam. De csak gondolkoztam és nem pedig pörögtem :), ez egy sokkal kellemesebb állapot számomra, mert ez előrébb visz. Kell egy kis tisztánlátás néha, hogy mi folyik az emberben.

:S

Nem szeretem, amikor saját magamban kételkedem, amikor az ami és aki én vagyok egy bizonytalan ponttá válik saját magam számára, amikor megkérdőjelezem, magamat, hogy mit érek, mit akarok, hová tartok, ki vagyok. NEM

Nekem ehhez nincs kedvem. De komolyan mondom ebben a pillanatban azt érzem, h falhoz csapom a békát, és szarok bele. 

Nekem magamban biztosnak kell lennem. Bárki mással lehetnek kétségeim, kételyeim, de az amit ebben a 30 évben magam számára letisztáztam, helyreraktam és kialakítottam, az nem fog senki miatt megborulni. Nekem ehhhhhhhhez nincs kedvem!!!!!!!!!!!!!!! A nagy lófaszt!! De tényleg! Faszomat már az egészbe. Akinek kellek, majd megszerez, kezel, akinek meg nem abba meg szarok bele! :) Azt hiszem, annak aki én vagyok ugyancsak örülnie kell bárkinek. Hát ennyi, amire jutottam a mérgelődés, vagy agresszió, vagy tudom is én minek a végére. Szarok én bele. Nincs nekem kedvem nyüfögni. He? MI van? na neeeem :)

..napom..

Amilyen jól indult ez a nap, na pont olyan hülye irányt vett... nem szeretem, amikor a saját gondolataim és megérzéseim helyett, magamra veszek másfajta gondolatokat, amiknek persze van alapja, valóságtartalma meg minden ilyesmi, de mivel nem belőlem jön, így egyszerűen fojtogat az érzés, ha azonosulnom 'kell' velük. Na pont ezt éreztem ma is...egyenesen behergelt az egész. Holott láttam benne fantáziát, van is értelme, de nem szeretem a sablonokat. Nem szeretem, ha meg van hogy egy adott helyzetben, hogy 'kell' eljárni, viselkedni, mi a célravezető, mitől milyen irányt vesznek a dolgok...Honnnnnnan is tudnánk??? Honnan? Ha a szépen bejáratott sablonok alapján léteznénk, akkor kb. soha semmit nem menne előre a világ, tök fölösleges lenne a kreativitás, akkor fölösleges lenne, elmenni a határig, vagy akár időnként átlépni, vagy minimum feszegetni azokat, ha egyszer minden helyzetre meg van, hogy mi hogy merre...ááááááááááá... Nem. Eddig is a megérzéseimet követtem. Ezeket az eszemmel is át tudom látni, tudom őket szűrni, tudom, hogy figyelek rájuk, ugyanakkor, ha kell kordában tartom őket, vagy elnapolok bizonyos dolgokat, ha úgy érzem még nem jött el az ideje. és a lényeg itt azon van, hogy úgy érzem és nem pedig azon, hogy így szokták, így kéne, így illik, így vezet valahová, így kell, így kéne, kellene, kellene, kellene...... nem. Ha valami összejön, vagy nem jön össze, az azért legyen, mert ÉN úgy csináltam, ahogy ÉN helyesnek éltem meg, nem pedig azért, mert valami más külső dolog miatt cselekedtem, vagy nem cselekedtem úgy ahogy. Hát ennyi. Ezek a mai nap konklúziói...

"Az érzés, mely nincs térhez és időhöz kötve, és kapcsolatban áll az azonos jellegűvel, a szellemivel, azonnal felismerte a másik valódi jellegét, s nem hagyja, hogy megtévessze az ész ügyeskedése.
Az érzésnél a tévedés teljes mértékben ki van zárva."

"Akiben megvan az a képesség, hogy teljes mértékben uralja elméjét, az bármit megszerezhet, amiről úgy véli, őt illeti."

:S

"Árulónk a kétség:
Attól foszt meg, mit könnyedén elérnénk,
Ha volna merszünk."

tovább

Hát, a hétvégén tök normálisan ettem... ennek örömére úgy döntöttem, h minden héten (amíg a célt el nem érem ;) ) beiktatok 3-4 nap lightos napot, ami ilyesmiket takar mint a tisztító 5 nap. Zöldség, gyümi, túró, kefír sajt, magok, joghurt ...és semmi egyéb :) Azt hiszem ez így ebben a formában működni fog, működnie kell :) Főleg ha a fennmaradó napokon is minimalizálom a kenyeret, tésztát, husit akkor aztán végképp tuti :) Kíííííváncsi vagyok nagyon és lelkes :)

Cél: -7,5

:) hát ezt mutatta reggel a mérleg :), tényleg jó ötlet volt ez a tisztító kúra, jó érzés mikor van változás és nem csak tudom, hanem érzem is magamon :) Mára már csináltam tojássalit, hogy egy picit visszakerüljek a normál kaják körébe, de úgy döntöttem, h amíg a célt el nem érem továbbra is minimalizálni fogom a tészta, kenyér, hús, édesség kombót.  Nem olyan nehéz ezt megállni és egy pici tudatossággal ezek nélkül sokkal előbb fogom elérni a célomat. Mert elérem az már tuti :) - az összeset ;)

4

...azért így a negyedik napon, egyre többször érzem az űűűűűrt a hasamban :), amúgy nem rossz érzés, tök könnyű:) különösebben nem vágyom, semmi olyanra, mint édesség, kenyér stb... hozzá lehet szokni elég hamar, h kevés és más is elég legyen..ha lebeg a cél.. :)

kíváncsi leszek, holnap reggel mit mutat a mérleg. Szeretném ebben legalább pörgetni az eseményeket, ha már másban nem tudom :) Na de na, nem türelmetlenkedem és nem aggódom ez lesz az új mantrám :)

Cél: -8

Jó lesz ez :) két nap tisztító kúra után ezt mutatta reggel a mérleg :), csak a lelkesedés meg a humorérzék el ne hagyjon :)

Mai terv:

banán, narancs, kefír, körözött, ubi

Akarom látni a változást!!!! Most nagyon akarom, kézzelfogható dolgokra van szükségem, és talán most ez a legkönnyebben megvalósítható dolog az életemben, amit én kézzelfoghatóvá tudok tenni...hm...viszont bízom benne, hogy az összes többi is azzá válik...csak idő..és türelem kérdése... :)

Cél:-9

Azt hiszem..ideje lenne rápörögni arra  -9 kilóra, amit még a névnapomig beterveztem, mert akárhogy nézem már március van, szóval havi kettővel még elérhető :)..mostanában nem különösebben foglalkoztam ezzel a témával...szerencsére inkább a stagnálás a jellemző, de na, akárhogy is nézem, a cél más :) Úgyhogy a hétre beterveztem egy tisztító hetet..rohadt sok vízzel, zöldséggel, gyümivel, fehérjéből pedig kefírrel, túróval, tejes kávéval..szendvicsek, tészták kilőve :), mostanában ez már napi szinten a kajázásom részét alkotta..reggel..délben..este...ami azért nem egy fogyós hozzáállás :) Remélem a héten picit visszaállok erre a másik fajta életmódra és simán meg tudok szabadulni még ettől pár kilótól. Most lelkes vagyok..bár egy kissé éhesen lelkes, de mint tudjuk az éhség érzés normális, ha az ember fogyni akar. :)

Eddig így néz ki a két nap:

Hétfő:

alma, narancs, grapefruit, tejes kávé, mozarella sali, paradicsomlé,  pár szem mandula

Kedd:

alma, narancs, banán, grapefruit, tejes kávé, körözött, paradicsom,  mandula

És persze mindkét nap mászkálás :), ma még a hétvégi takarítást is be akarom fejezni, szóval ma még égetek pár kalóriát, menni fog ez, és bízom benne, hogy a cél egy egyre kisebb számként fog megjelenni:)

Tökéletes

"Lelkembe jutsz...Mert amikor gondolok rád, nem „eszembe jutsz”. Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem
folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt.

A lelkemben."

..

kérdés..felkiáltás...élvezet... gondolat, csend, arc.
kérdőjel...
gondolat
érzet
válasz
érzet - válasz
olvasás
írás
gondolat
érzet
arc
csend
figyelem
...beszéd...harc...türelem..

mára

"Vannak dolgok, melyeket csak az érez, kinek esze, s vannak olyanok, melyeket csak az ért, kinek szíve van."

"túl szabályosan élünk.
Az embereket meg kell tanítani arra, hogy merjék szeretni és vállalni a veszélyt és a rendkívülit.
Néhány veszélyes lépés a ködben különb életérzést ad, mint ezer és ezer biztos, céltudatos lépés a napvilágban. Ilyen pillanatokban, mikor senkivel nem lehet találkozni az utcán, mert az emberek elvesztették a ködsapka alatt személyiségük ismertetőjeleit, végre találkozunk önmagunkkal."

"A szeretet nem érzés, hanem viselkedés."

"Aki kell,
az kell,
nem azért: amilyen, hanem
annak ellenére , hogy bármilyen."

"Fura dolog ez a vonzódás...Azt gondolod, hogy sose tud elhatalmasodni rajtad,hogy megtudsz állni egy pontnál,hogy féken tudod tartani az érzéseidet.De közben észrevétlenül átjárja a szíved,először csak néha jut eszedbe,majd vele fekszel utána már vele kelsz.Életed része lesz,úgy,hogy nem is veszed észre és már sosem fogod tudni kitörölni a szívedből.."

"A nagy változások kezdetben lehetetlennek, utólag pedig elkerülhetetlennek látszanak. "

""

'A türelem tulajdonképpen a szeretet építőművészete. Egyfajta "passzív" alkotás, amikor a belőlünk áradó szeretet és bizalom éppen azáltal készteti változásra a másik embert, hogy nem szólunk bele az életébe, nem sürgetjük, nem szabunk neki sem határidőt, sem feltételeket. Egyszerűen csak várunk rá. Ez a legfontosabb.'

'Minden mély gondolkodó jobban féli, hogy megértik, mint hogy félreértik. Az utóbbitól talán a hiúsága szenved; az előbbitől azonban szíve, együttérzése, mely mindig így beszél: "ó, miért akartok magatoknak oly súlyos sorsot, mint az enyém?"'

valami

Elég nagy hatással volt rám a pénteki idézet...kíváncsi vagyok...kíváncsiskodom... magammal szemben... tudok e most forgószél lenni...vagy cunami... vagy csak egy kisebb áradás...vagy szél.... meglátjuk...kíváncsi vagyok..kíváncsi...magamra.... mit érek...mire elég az, aki én vagyok....valamire...mindenre...semmire...az biztos, hogy az elszántság bennem van. Hogy a pillanatnyi kétségek ellenére is biztos vagyok magamban...az viszont csak a végén derül ki, mire lesz jó....

"ha nincs időd valamire, az a valami sohasem lesz a tiéd"

..szavak..

 "Vannak szavak, amelyek leírásához, egymáshoz fűzéséhez az érzések adnak ihletet. Az érzések fonják össze ezeket a szavakat, mondatokat. Hiába kéri bárki, hogy írj valami szépet - lélek nélkül nem megy."

Belőlem ezeket a szavakat hozta ki..... :)



jelek...jelmezek...ruhák.. szerepek
valószerű valóságok.. összevetések.. hasonlóságok - különbségek... életek..gondolatok...helyzetek.. történetek...múltak... jelenek...
jövők... összekapcsolódások...kapcsok..gombolyag
kapcsolatok..
függések...kapaszkodók...
érzések...lelkek...
főpróbák - főnyeremények... :)
színek...testek..érzetek.. zenék... csillogás,  éberség... élet...
vihar...csend...
káosz..fölfordulás...megnyugvás
tükröződés... karika  - hullám..
repülés..szárnyalás..zuhanás..
sötétség...köd..félhomály..
haladás...könny..kétség..mosoly..nevetés...
érzés.. érzés...megérzés..ráérzés... ráérés?..
türelem...tudás...biztos..bizonyos...feltörő...elnyomhatatlan...kitörő.. lelkes...meghitt...személyes...saját.. kizárólagos...
fontos... biztos...biztos...biztos...
fehér...piros...
párhuzamos...
fontos...fontos... biztos..
kontrollmentes.. szárnyaló.. csendes..  szabad.. felnőtt... önálló... kellemes...
jó...
biztos..biztos... szép...
fontos...
akart...akaró..haladó...kiforró...
alakuló...
látó...érző...néző..figyelő.. éltető.. élő... áramló... kereső..megérkező...
eleven, életre keltő...harcoló... mosolygó..sugárzó.. váró..hívó...hívő...
érző... élő...éltető...megélő
ébredő...várt...megérkező...
létező... :)

szombat

:D hogy ez  mekkora egy igazán fantasztikus wellness nap :D, kezdődött azzal, h hajnalban felkeltem, azokban a fura fényekben kimentem az erkélyre, csipogtak a madarak...aztán olvasgattam, reggeliztem... és olyan fél 7 körül visszafeküdtem aludni...aztán megnézegettem az álmom jelentését, vigyorogtam, kávéztam, felkeltem lezuhanyoztam...és elindultunk Thai masszázsra :D istenem, de egy fantasztikus élmény volt, chill zene, gyönyörű hely, nagyon szép lány, nagy masni és egy nagyon töltő élmény.. :) aztán délutáni séta jött, napszemüvegben, fényben... :) bubi, kinti medence, gőz...sima bőr... töltődés :) séta tovább...spontán szoli, hajmosás, szép smink..és az este még csak most következik :) ez egy nagyon hosszú és töltő szombat :)...sokat szeretnék...sok olyat, ami tele van ingerrel és élménnyel...szeretek kiszakadni...:)

...

"Hogyan lehet kibogozni a legbonyolultabb, legreménytelenebbnek látszó csomókat is. "Ha türelmetlen vagy és sietsz, akkor csak rángatni fogod, és minden rosszabb lesz: a csomó még szorosabbá válik, mérges leszel, és biztos, hogy kudarcot vallasz. Ha viszont nagyon figyelsz, ha tanulmányozod a helyzetet, mielőtt bármit is tennél, ha csak egyre forgatod a csomót, ha gyengéd és állhatatos maradsz, ha lassan dolgozol, akkor a végén mindig sikerrel jársz."

"Van a vihar. Amiről tudjuk, hogy létezik, ám mégsem készülünk rá. Mert nem lehet. Lehet előre jelezni jöttét, de erejét, útját nem mindig lehet kiszámítani. Mert szabad. És zabolátlan. Amerre megy, feldúl mindent, ami útjába kerül. Volt egy házad, volt egy életed, volt egy terved. És a vihar mindent felülír. "