Összes oldalmegjelenítés

Keresés ebben a blogban

2013. január 31., csütörtök

most ez így jó.. :)

Ez egy olyan nagyon jó nap volt :) Két napja még mennyire nihilben voltam és nem is láttam ki a helyzetből...és két nap alatt annyit de annyit tisztult a kép :) Mindegyik vonalon és ez fantasztikus :) Amit tegnap este kértem az abba az irányba megy és ez olyan de olyan jó érzés :)
A másik témában amiért én tudok tenni azt szépen elindítottam és már jönnek lépések egymás után..igencsak érdekes ez az egész, érdekes, ahogy tényleg az, ami én vagyok megint elindított valamit..hm.. lettek páran, akiknek nem én lettem a szíve csücske de na..ők sem lettek az én szívem csücskei szóval oda-vissza működnek a dolgok újfent .. amúgy meg, mivel szerencsére épp' elég felnőtt voltam mindig is ahhoz, hogy a különböző dolgokat szét tudjam választani a fejemben, még inkább motivál, h valójában ne lehessen mibe belémkötni tényleg az legyen a max. h ez a lány nem setét és nem kussol amúgy fasza :)
És..amúgy meg.. van az a valami, ami tölt engem...és igen az a valami még mindig az a Valami... és már nem is ellenkezek magamban... mert jó érzés...akárhová is és akármilyen ütemben is halad... :)

2013. január 30., szerda

mindenféle _?

Elindult...ma...már másabb volt..ma már kérdeztem egy irányba..ma már megléptem..ma már kérdeztem másik irányba...aztán másik irányból is megléptem...aztán beszéltem róla...szóval elindult..meglátjuk miért kell és hová vezet...valamiért és valahova...kiderül... érdekes reakciók... érdekes, érdekes...hm...
Volt, ami olyan hm...nem tudom...nyilván az is érdekes, pozitív meglátjuk...ici-pici mini lépésecske...de lépésecske...nem tudom hova vezet és mikor...ez is kiderül...hm...vajon ebből kinek kell többet tanulni..nekem? neki?..meglátjuk...meglátjuk...kiderül...
holnap...vajon holnap mi és hogy...jól kell, hogy legyen...mindenképp..

2013. január 29., kedd

indul

ez nap is egy olyan volt...ami...hát nem tudom, ne sok része ismétlődjön.... összetett...agyalós...mindenes...tényleg ritkán érzem azt mint, ma hogy semmit nem látok stabilnak...olyan az érzés, hogy vagyok valahol középen...és minden mozog körülöttem...nem érzem a fixet...nem ebben nem abban, hanem ma semmiben... és ez tényleg olyan hm..nem tudom...nem jó... remélem hamar megváltozik, mert ez az állapot félelmetesen energiarabló...
Reggel írtam egy ellene mellette listát, hogy ne csak a megérzéseim legyenek a tegnapi témában...nagyon érdekes volt... a tények, az ellene mellette tények is kategorikusan a változást támasztották alá...félelmetes volt..az is, ahogy ma kibeszéltem ezeket magamból, h talán ez csak egy pöccentés volt...hogy tényleg, hát már tavaly januárban elindult az egész, csak a coaching megállította...hm.. nagyon fura...szóval ez egy szükséges valami...már olyan betokosodott ez az egész...hm..na mindegy...holnap. azt hiszem ez a rész holnap valóban elindul....elindítom.

2013. január 28., hétfő

40 kérdés rám fért megint..

Most a 35. és a 37. és 12. kérdést választottam ki a 40-ből..érdekes látni, h mikor mi volt/van a központban nálam..:)

35. Mi az, amiről egész más véleményen voltál öt évvel ezelőtt?
37.Ha visszamehetnél az időbe, és elmondhatnál valamit az akkori önmagadnak, mi lenne az?
12. Mi a 3 legfontosabb tulajdonság a barátságban?

2012.04.15. 
  • a biciklissel való kapcsolatom 
  • az első együttlétünk után elmondtam volna magamnak, h ne hidd és ne várd, h megváltozik, ne keresd, ne hagyd, h keressen, ne akard megérteni, csak örülj és engedd el, mert különben nagyon-nagyon sokat fogsz ennek az árnyékában szenvedni
  • őszinteség, figyelem, szeretet

2012.05.10
  • Hogy IT-éknál ilyen sokáig fogok dolgozni 
  • első egyiptomi út után elmondanám magamnak, h ne gondolkozzak Lidoban
  • megbízható, őszinte, töltő

2012.06.11
  • Hogy kitalálok vmit IT-éknál, ami engem is érdekel 
  • türelem, a dolgok kiforrják magukat
  •  őszinte, megbízható, megértő

2012.06.29
  • Hogy hosszútávon leszek IT-éknál 
  • fél éve január - nyugi Nórika, kitalálod, mit akarsz :)
  • megértés, türelem, támogatás

2012.07.10.
  • külföldi munka 
  • Minden jó lesz, fölösleges az adott pillanatban kétségbe esned, mert mindig minden megoldódik
  • figyelem, törődés, megértés

2012.07.25.
  • hogy neten meg lehet ismerni olyat, aki tényleg hat 
  • Április vége pesti - jól érzed Nórika
  • értő figyelem, megértés, törődés

2012.08.04.
  • elfogadás valódiságának fontossága 
  • Minden megérzésed vedd valóságnak és NE menj szembe velük, mert igazak.
  • értő figyelem, törődés, szeretet

2012.08.20
  • IT 
  • Minden úgy van, ahogy érzed, nyugi
  • értő figyelem, elfogadás, törődés

2012.09.02
  • elfogadás 
  • Csinálj mindent úgy, ahogy érzed. Utólag könnyű okosnak lenni...ott és akkor az volt a jó megoldás, amit választottál :)
  • megértés, elfogadás, bizalom

2012.09.30
  • az életszakaszok egybefonódásának lehetőségei 
  • Mindig jó a vége, ha nem jó, akkor még nincs vége
  • figyelem, támogatás, bizalom

2012.11.17
  • hm.. a változás szükségessége és gyorsasága 
  • a Lidos dolog is elmúlik :D
  • elfogadás, megértés, figyelem

2012.11.30
  • nem tudom..talán önmagam 
  • Tőled függnek a dolgok
  • figyelem, megértés, támogatás

2012.12.17.
  • végletek kezelhetetlenek 
  • Utólag minden világos lesz
  • elfogadás, támogatás, szeretet

2012.01.14.
  • Nem gondoltam, h a férfiak ennyire 'félnek' tőlem 
  • szeptember vége....Nórika..ez nem lesz egyszerű
  • értő figyelem, ítélkezésmentesség, támogatás

2012.01.28.
  • jó belelátni a dolgokba...nem..igazából jobb nem belelátni azokba, amik valójában amúgy nem fontosak 
  • úgyis az van, amit érzel
  • elfogadás, figyelem, megértés
Azért érdekes ez az egész....pl... a barátságban ezek szerint nekem a figyelem ami állandó...az értő figyelem...aztán a többi egy két fogalom random változik, de a lényeg mindig ugynaz...:) vagy ahogy letisztult a kép arról, h mit mondanék el az akkori önmagamnak...hm...mindig az aktuálisnak azt, hogy higgye már el, h az van amit érez..és ez 100%..nem 80 vagy 90...hanem biztos...mert mindig úgy volt...ne akarjak visszaigazolást, az van amit érzek HIGGGGYEm már el!! :)

Újabb változás várható :)

Úgy kezdődött, h hónapokkal ezelőtt megláttam egy e-mailt...már akkor mondtam, h ebből semmi jó nem fog kisülni...aztán rá egy hónapra, részt vettem egy egész napos lufin....ott még egyértelműbb lett, h ó igen igazam van...aztán múlt héten sokkot kaptam...aztán jött egy pozitív hullám, ma meg a full hányinger...hát itt járok ma:) Mire kell ebből következtetni? :D jók a megérzéseim és átlátom a dolgokat jeee...és mivel nem akarok reaktívan reagálni a szarra, így proaktívan próbálok az egészhez hozzáállni, és nem csak a 'rosszat' látni benne. Ugy ez is egy változás. Volt már pár az elmúlt 5,5 évben, uh nem újdonság. Igazából, mindig jól jöttem ki mindenből. Nem ártanak új kihívások, és nem végre majd nem belelátni abba, amiből már most úgy érzem túl sok jutott....hm...nem. Nekem ehhez nincs kedvem..de tényleg...én nem akarok minden nap úgy bemenni, h forog a gyomrom... vannak más lehetőségek is, holnap úgy érzem, élek is az egyikkel...még egy kis mellékinfót remélem kapok, aztán onnantól jöhet a cunami :) hát így állunk most....hát boldog tudatlan már nem leszek.... de boldog kívülálló még lehetek :)

2013. január 26., szombat

érdekességek

Kicsi kettősség van most bennem... érdekes dolog ez a változás...tényleg végig kísér minden pillanatot... bennünk..körülöttünk... hm..változik változik.. én látom magamon, hogy mennyi mindent lehet vagy akartam, vagy akarok vagy fogok változtatni...ugyanakkor...valahogy a lényeg, mármint belül mégsem változik... lehet figyelni tulajdonságokra, helyzetekre, azok kezelésére, reakciókra...ez mind mind alakítható, de amúgy meg mi változott??? Akárhogy nézem... én 20 évesen, 25 évesen és 30 évesen is tisztán láttam. Mindig is a megérzéseimet követtem. Soha nem érdekelt, mit gondol a többi ember, hogy értékeli azt, ami nekem az érték... akkor is tudtam kitartani, ha valamire azt éreztem, hogy ez kell, és akkor is tudtam telibe szarni minden mást... szóval...akárhogy nézem alapjában nem változott semmi. Csak maximum a kifejezésmód... nem is az, ahogy közelítek a dolgokhoz..mert ezek szerint ezek az alap személyiségvonások valamikor rohadt régen alakulhattak ki... és tényleg csak a felszínen, maximum a reakciókon lehet változtatni..vagy legalábbis én most így érzem...tényleg elég hamar, olyan középsuli második felére már tök jól tudtam, ki vagyok, mit akarok, hogy akarom...nem tudom..lehet, hogy ez másoknál máshogy van? lehet, hogy mindenkinél így van csak nem figyelnek? Igazából mindegy is...ebből csak azt akartam kihozni, hogy már akkor is átláttam a dolgokat, már akkor is tükör voltam és már akkor sem ítélkeztem...egy rakat helyzet jutott most ezzel kapcsolatban eszembe...szóval...nem biztos, h a változás mindenkinél ugyanazt takarja...valakinek rájönni kell dolgokra, valakinek megnyilvánulási formákra...hm...érdekes...szóval mostantól egy picit máshogy állok ehhez az egész változás témához....fura fura..érdekes...jó...hm...

2013. január 24., csütörtök

A kis vadóc II.

“Megkaphatsz bármit, ha eléggé akarod. Csak olyan túláradó lelkesedéssel kell akarnod, amely kitör a tested fogságából és eggyé válik a mindenséget teremtő erőkkel.” - ma ezt érzem :)... szóval jöjjön A kis vadóc második felvonása...azt hiszem, ma teljesen az voltam....:)

 'A kis vadóc ismeri a természet körforgását, és sok mindennel bánik másképp, mint a rettegő, mindent ellenőrizni akaró ego. Tudja mikor kell türelmet tanusítani, és a dolgoknak helyt adni....Nem elvakult, nem torzítva lát, és pont ettől olyan zabolátlan;tudja, miként folynak a dolgok, és nem azzal van elfoglalva, miként kellene folyniuk'
'Szellemi-lelki szabadságra is szükséged van, hogy azt mondhasd, amit szíved szerint mondanál, legyen az igen, nem, nem tudom vagy talán. Ne hagyd, hogy kényszerítsenek, amíg magadban nem döntöttél, addig nem dőlt el semmi.'
'Mindig így van ez, ha belső bizonyosságot érzel. Arról ismered fel, hogy megnyugtat.'
'Bármilyennek is tűnjék kívülről az életed, te érzed és tudod, mikor ért véget benned egy-egy folyamat.'
'Szóval: miért is nehezítjük meg a saját dolgunkat? Pedig olyan egyszerű lenne, hiszen a kellő pillanatban mindig érezzük, mit akarunk válaszolni: igent vagy nemet. Ha nem érzed, annak csupán két oka lehet: az, hogy jól vagy idomítva, vagy lélekben nem is vagy jelen.'
'Az energia vagy áramlik, vagy nem, ezen nincs mit eldönteni, itt nincs mihez alkalmazkodni, nincs mit elutasítani. Rajtunk, embereken kívül senki másban nem merül fel a kérdés, hajlandó-e az  erőit rendelkezésre bocsátani, tehát másnak nem is kell igent vagy nemet mondani. Energiája magától áramlik oda, ahol szükség van rá, a legtermészetesebb és leghelyénvalóbb módon..Ha az energiád könnyedén és szinte magától áramlik valahová, nem ellenállást érzel, hanem eleven erőt és beleegyező megnyugvást' ..... :) 'Nem az akaratod dönt, hanem  szíved és a lelked'
'Az áramlásnak általában megvan a maga iránya, amelyre senki sem kérdez rá, mert ugyanazt az áramlást érzi'
'Lehetőséged van dönteni, ám valójában belső eszközeid mutatják meg az utat, amelyet a magasabb dimenziókban a legtermészetesebb módon, önkéntelenül is éreztél és tudtál.'
'Csak akkor kezded megbecsülni, amid van, amikor elveszíted, s tudatosan kell újra megszerezned'
'Nem az a dolgunk, hogy másokat kihúzzunk a pácból, hanem hogy megmutassuk nekik, hogyan fedezhetik fel a saját fényüket. Ezt pedig csak úgy mutathatod meg, ha magadban lángra gyújtod'
'Amikor lélekben igazán, minden figyelmeddel és szereteteddel jelen vagy, csak jóra fordulhat az életed, mert elevenebbé, szeretetteljesebbé válik'
'A másik ember szemléletmódja nem a mi bajunk, hanem az övé'
' A szégyen vesz rá, hogy visszautasítsd, akit a legjobban szeretsz, mielőtt ő utasítana vissza téged'
'Hinni - bármiben is- annyit tesz, mint valamit teljes meggyőződéssel igaznak tartani, nem megkérdőjelezni, hanem teljes szívből és teljes erőből helyesnek és cáfolhatatlannak érezni. A valódi hitet még a tények vagy az ellenkezőjét bizonyító tudományos eredmények sem ingatják meg, olyan mélyen és szilárdan gyökerezik.'..Minden idegszáladdal valósnak érzed, kételkedés nélkül meg vagy róla győződve, hogy az, ami.'
'Depressziós akkor leszel, ha túl hosszú időn át tiltasz meg magadnak bizonyos érzéseket.'
'Többé ne engedjük, hogy egy másik élet iránti vágyunk kihozzon a sodrunkból, hiszen ez a sodrás az, amely vágyunk beteljesüléséhez vezet. Lehet, hogy tesz még egy kitérőt, mert még egy kulcsra, még egy építőkockára, még egy felismerésre vagy tapasztalatra szükségünk van -bárhogyan legyen is, többé nem állunk saját életünk áramlatában.'
' A kis vadóc a legnagyobb lelki nyugalommal intézi a saját ügyeit, és már vágyad beteljesülését készíti elő'
'Miért dühödünk fel,ha egy másik nő kap nagyobb figyelmet, méghozzá esetleg éppen a mi kedvenc varázstünkrünktől? Akinek ráadásul különleges férfinak kell lennie, mert tükörként sem működik mindenki egyformán.'
'Esetenként pedig megküzdünk néhány férfi kitüntető figyelméért, miközben ők valószínűleg a SAJÁT varázstükrük gyanánt szemelték ki valamelyikünket'
'Előbb-utóbb megindul a várva várt energia, csak úgy, magától. De addig mindent megtanulsz, amit tudnod kell. Mintha a vágyaid lennének az útmutatók, amelyek elvezetnek saját magadhoz'
'Ne áltasd magad jelszavakkal,  hanem vedd észre, mit érzel valójában'





örülök

:) Az a jó, hogy ma már reggel úgy keltem fel, hogy akarok egy tesztet... és pozitív voltam... és jött a helyzet... aztán jött egy gondolat, aztán jött az érzés, h nem így akarom...és nem csináltam...és után megkaptam azt a helyzetet, a 'teszt'hez, amit valóban szerettem volna...kellett egy kis türelem, meg feltenni magamnak az 'akarom?' kérdést, és a belső megérzés alapján válaszolni rá.... és valami brutál töltő erővel hatott rám...nem értékelem többnek, mint ami, de kevesebbnek sem. Nem.  És a teszt működött..azt az eredményt mutatta, amire számítottam... és szerencsére elmúlt az a végtelen oda-vissza merevgörcs, ami az elmúlt pár hetet torzította... régen éreztem vele kapcsolatban ezt... nem szeretném értékelni sehogy. De örülök. Nagyon örülök.... csak ennek van értelme...ha a pillanatra figyelek, meg arra, ami valójában bennem van. Ha nem türelmetlenkedem és nem aggódom, csak érzem, h melyik pillanatban mi a helyénvaló reakció. Nem az elvárások, a világ, a többiek szerint helyes, hanem ami belőlem jön..nem az egomból, hanem belülről..és tényleg így van, hogy akkor jön a végtelen nyugalom. Nyugodt vagyok. és mosolygok...és ettől jobb nincs. :)
És ebben a pillanatban egy másik gebasz is megoldódott, egy szintén nagyon emberi dolog, ami tegnap frusztrációt okozott, így, h beszéltem mára megoldódott..hm...semmi nem lehetetlen...SEMMI :D

2013. január 23., szerda

A kis vadóc I.

 ...azt hiszem...nekem az életem nagy részében már működik ez az ösztön-én..ami belülről érzi a dolgokat...pár dologban nyomom csak el.. időnként..de kb. csak napokra megy...nem tudom magam hülyíteni :D....próbálok teljesen teret engedni neki...mert igen...ezzel az énnel árad csak a nyugalom és a tisztánlátás...és biztos, hogy nem véletlenül kaptam ezt a kedvenc bókot pár hónapja egy akkori varázstükörtől..:) "te egy igazi kis tündér vagy, akiből árad a szeretet és a tisztánlátás".....:)
 ezek az első 50 oldal leginkább most nekem szóló gondolatai..

'akarom -e, ami éppen velem történik?'
'Rendkívül nőies, kissé pimasz, de végtelenül természetes és higgadt. Nem küzd, csak egyszerűen az, aki: saját maga.'
'Ismeri és meg is védi saját határait, bájosan, kedvesen vagy világosan és egyértelműen - aszerint, hogy éppen mire van szükség. Határai rugalmasok, tud igent vagy nemet mondani, és beleegyezése éppoly őszinte, határozott és elkötelezett, mint elutasítása.'
'Elég szabad ahhoz, hogy minden kérdésben a szívére hallgasson, és annak tanácsát követve úgy döntsön, ahogyan neki a legjobb - ami nem jelenti azt, hogy egyben a legkönnyebb is. Sohasem választja kényelemből a könnyebbik utat'
'Az akarom? nem azt jelenti, van-e hozzá kedvem, hanem hogy meggyőződésből és az igazam tudatában teszem-e'
'nyitott minden használható megoldásra'
'A kis vadócot nem érdekli, hogy kívánságai teljesíthetőek vagy illendőek-e. Ő csupán a saját igazadat tolmácsolja.'
'A kis vadóc nem hagyja magát ellenőrizni, és fütyül az úgynevezett okos érvekre, amelyekből csak úgy süt a félelem. Ő csak megmutatja mi az, amire valójában vágysz'
'nem hajlandó kényelmes kompromisszumokra'
'Ha teret engedsz neki, búcsút mondhatsz a félmegoldásoknak....a kis vadóc egyszerűen olyan, amilyen, és ezt a környezete veheti, ahogy akarja. Ő mindenesetre a saját ösztönét, saját csalhatatlan, belső útmutatóját követi'
'ez a szív birodalma. Nem az érzelmeké, nem az értelemé, hanem a valódi erőé, az igazi szabadságé. Azé a szabadságé, amely mer egyértelmű lenni, határokat szabni, nemet mondani; és azé is, amely megértő, megbocsátó, és a dolgok mélyére lát. Ha a szívé a szó, elcsöndesül az emberben minden panasz, fölényeskedés, félelem és görcs'
'tudom, amit tudok, és addig nem nyugszom, amíg fel nem rázlak az ájultságból.Azzal adom vissza a szabadságod, hogy a következményekkel mit sem törődve vállalom az igazságot, még ha kényelmetlen is'
'számára az élet mindig végtelenül összetett és árnyalatokban, lehetőségekben gazdag. Együtt rezdül, együtt mozdul vele.'
'azt teszed, amit helyesnek érzel'
'ha megbízol benne, búcsút kell venned azoktól, akik megpróbálják rád erőltetni a saját elképzeléseiket'
'le kell mondanunk a sértődékenységünkről, a kis vadóc ugyanis sokkal gyakorlatiasabb és türelmesebb, mint az éretlen, befolyásolható királykisasszony'
'világa egyértelmű, őszinte és szilárd...az átláthatatlanság és a kiszámíthatatlanság se nem elbűvölő se nem nőies'
' a kis vadóc izgató és titokzatos...természetessége és elevensége pedig egyszerűen ellenállhatatlan.'
' a szeretet nem teszi tisztánlátóvá az embert, hacsak annyiban nem, hogy ilyenkor fokozottabban működik az intuiciója'
'a kis vadóc kérdése mindig rád vonatkozik, a te reakcióidra, és arra, amin te magad változtathatsz'
'ha a másik nem megy veled, az kár, de hagynod kell őt. Az ő beleegyezése nélkül nem formálódhat tovább kettőtök kapcsolata. Ne várj túl sokat, mert csak az idődet vesztegeted. Indulj el, ha kell egymagad a gyógyulás útján. Talán később újra összetalálkoztok, talán nem. A szíved mélyén érzed, veled tart-e vagy sem. A te utad nem függ az övétől'
'Néha nehéz rájönni, a másik velünk tart - e vagy sem. Mégis érzed, hogy nyitott-e, csak éppen egy kis időt kell szánnia magára, vagy a lelke mélyén nemet mond....hagyatkozz egyszerűen az érzéseidre. De vigyázz: ne a türelmetlenségedre, hanem az érzéseidre! Néha úgy tűnik,mintha a másiknak nem akarózna veled tartani, holott talán csak visszavonult egy kissé, mert túlságosan mélyen érinti a helyzet, s muszáj egy kicsit magával is törődnie'

2013. január 22., kedd

megérte

:).. megérte..elolvastam :), nem mondom, hogy nem akarom még holnap szépen egybe rendbe átnézegetni, amiket aláhuzigáltam benne...na mégiscsak 150 oldal volt egy este alatt....de...jó volt...nagyon pozitív...alapvetően pont arra az énre megy rá a nőben, amit én talán az intuició és dög kooperációján neveznék. Ahol abszolút a megérzések vannak a központban, a szeretetteljes hozzáállás és a kérdés, hogy akarom e azt a bármit, amiről szó van. A felszabadultságról szól, a sugárzásról, az önmagunk megéléséről, hogy haladni haladni...aki tud jön, aki nem lemarad...hogy mindennek meg van az ideje, hogy szükség van a tapasztalatokra, hogy az egó nem számít, az áramlás, az energiák, a rezgések, a kvantumugrás, az érzésből vágyás és az illuziók, projekciók ellentmondásáról, korlátmentességről...csak arról, ami érdekel...jó volt...sok saját gondolatot olvastam benne, de voltak újfajta megközelítések is...azokat még feldolgozom...de a hangulatomon és az érzésvilágomon minden esetre nagyon sokat tudott ma dobni..:)...ezek szerint jól éreztem, hogy ma kell megvennem ;)

minusz

hát..mondanám, hogy nem, de igen....ez egy igazán fos nap volt...nem bánom, hogy lassan vége...hm...a színek nem sokat segítettek rajta...hm.. túl sokat éreztem, túl sokat olvasgattam..olyat, ami még jobban felkavarta az amúgy sem leülepedett vizet...hm...uh úgy döntöttem este, h muszáj szereznem valami olyan dolgot, ami nem ezt az érzelgős agyalós vonalat erősíti bennem, hanem a virgoncabb, pozitívabb nőt...volt egy könyv, amit már párszor valahogy azt éreztem meg kellene venni, de eddig vhogy kimaradt, ma este megvettem...kíváncsian várom milyen lesz... el is kezdem.. aztán ha lesznek okos, nekem tetsző, előrébbvivő gondolatok akkor ... jönnek ide, mint mindig.. :) A könyv pedig, amiről szó van: A kis vadóc :)

2013. január 21., hétfő

ruha

Ez is egy érdekes nap volt :) Tetszik a ruhajáték:), a mai kombó igen elnyerte a tetszésemet, uh örülök neki, h lett egy jól sikerült sablonom a jövőre és kíváncsian várom a holnapiban hogy fogom magam érezni. Egy biztos..színek kellenek...minél több a szín, annál jobban hat..és annál kevésbé tud az ember nyüfögni...olyan sugárzásuk van a színeknek, hogy az embernek nincs kedve elpilledni...vagy ha igen jó belenézni a tükörbe és töltődni:) És ezt teljesen magam miatt csinálom...de az tény, h látom, ahogy mások is látják...ki így ki úgy...hm...:)
Talán most azért vágyom még jobban a színekre magamon, mert magam körül alig látok... sajnos a környezet szürke..az emberek nagy többségén winter dizájn...fekete kabát...kék farmer...unalmas...megjegyezhetetlen...sablonos...kiszámítható...átlagos...rettenetes...de tényleg... nem látni nőket...nem látni férfikat...nem látni, nem nézni.....

színek

Ez is egy érdekes nap volt :) Tetszik a ruhajáték:), a mai kombó igen elnyerte a tetszésemet, uh örülök neki, h lett egy jól sikerült sablonom a jövőre és kíváncsian várom a holnapiban hogy fogom magam érezni. Egy biztos..színek kellenek...minél több a szín, annál jobban hat..és annál kevésbé tud az ember nyüfögni...olyan sugárzásuk van a színeknek, hogy az embernek nincs kedve elpilledni...vagy ha igen, jó belenézni a tükörbe és töltődni:) És ezt teljesen magam miatt csinálom...de az tény, h látom, ahogy mások is látják...ki így ki úgy...hm...:)
Talán most azért vágyom még jobban a színekre magamon, mert magam körül alig látok... és túl unalmas, amit látok... kreativitás akarok, szárnyalást, újítást, hatáskeltést, megjegyezhető embereket, stílust, egyéneket...és ha ezt én nem kapom meg másoktól, a környezetemből..akkor leszek én az, aki megadja magának, ezáltal másoknak is... szóval kíváncsian várom a holnapot is:) A mai nap a tündér korallszínről szólt...holnap jön a paprikapiros ;)

2013. január 20., vasárnap

motiválóerő

Nagyon motiváló ez a kalóriaszámláló oldal :) Tök jó pl. benne, h előre meg tudom nézni, hogy ha ezt vagy azt megeszem, akkor az mennyi fehérje/szénhidrát/zsír/kalória téma, és ha úgy gondolom, h azért ez ebben a formában túlzás simán tudok választani mást helyette még időben, vagy csökkenteni a mennyiséget...pl. ma a pilóta keksz sokkolt :D, uh így végül egy darabot ettem belőle, érdekes módon az is elég volt, és így cserébe tudtam enni a normális kajákból normális adagot :) vagy pl. lehet, h sötét vagyok de én tökre meglepődtem azon, h a gyümölcsöknek is van zsírtartalma...hm.. szóval ma is tanultam valamit ;)
A takarítással is tök jól állok kb. a hálónak maradt még ki a fele és ennyi..de ehhez most már tényleg nincs a világon semmi kedvem..majd ha úgy érzem vmelyik este befejezem..ha meg nem.. hát már így is azt hiszem, h egyben rendben van az egész:) levittem három zsák szemetet.. és láss csodát azért akárhogy nézzük ezen a hétvégén agyban is előrébb jutottam.. nincs most nyifoghatnékom. Sőt úgy érzem, hogy egyre jobb lesz.. úgy minden, amit szeretnék... elkezdtem kreatívan nézni a ruhatáramat...és van egy tervem a hétre :D, csak olyan kombinációkat szeretnék felvenni a következő öt napban, - anélkül, hogy új ruhát vennék!!! - ami ebben a formában eddig még nem volt rajtam :D hát nagyon- nagyon várom, mit fogok kihozni a következő napokban :D két napra való ötletem már van, de lehet, h folytatom még egy kicsit a nézelődést a szekrényben, mert ez is iszonyat töltő program :), hát szóval ilyen dolgok jutottak most az eszembe, amivel szeretném visszahozni a fővirgonc önmagamat :)

2013. január 19., szombat

hogy is legyen

Gondolkoztam, hogy hogy lehetne visszahozni mondjuk azt a szeptember végi, sugárzós állapotot tartósan magamba... az első gondolatsor kudarcba fulladt, nem tudom ignorálni az azóta történt eseményeket, igazából próbálkoznom is fölösleges, mert én magam észreveszem a saját reakcióimon, h hiteltelenek...olyan 'túl'ok..semmi értelme, más nem veszi észere, legalábbis, aki nem ismer kurva jól, az biztosan nem, csak én érzem magamon, h az igazából nem úgy jönne belőlem..az neki szól... szóval ez az út, h visszamenni oda, ami ez előtt volt... semmi értelme:) 
viszont, aminek van... egy-két hete elkezdtem megint előtérbe hozni a külső alakulást... és arra jutottam most estére, hogy ez lesz a kulcs. Most is erre fogom helyezni a hangsúlyt, mert talán ez a legegyszerűbb módja a töltődésnek, a pozitív látványos változásnak.... a hiteles jókedvnek, a hiteles sugárzó énnek...és ezt szeretném, hogy ne lehessen ne észrevenni...és nem másokhoz képest tűnjek csak ki, vagy fel vagy mit tudom én, hanem önmagamhoz képest is lépjek ki ebből, amiben most körözök...
Jó lesz...és nagyon tetszik ez az oldal is, amit Éci mutatott, http://kaloriabazis.hu/ igazából pont arra megy rá, ami az én módszerem is..írni a kilót, a centit, a mozgást, amit megeszel és megiszol csak ez még mutatja hozzá a kalóriákat is :) Pont ugyanaz, csak nem papíralapú, hanem  ezen az oldalon történik...uh az előbb lelkesen szépen bevittem a mai napot...:) MIndenféle adatával és annyira de annyira kíváncsian várom az eredményeket :) Most azt érzem, hogy ez lesz, ami visszabillent önmagamhoz. Mert a fókuszt másra nem tudom áthelyezni, az egyedüli valaki jelenleg én magam lehetek, minden más csak egy önhülyítő menekülősdi lenne..abból meg már jóideje kinőttem :) és továbbra is úgy gondolom, hogy ha ez a pozitív változás megint intenzív lesz, akkor a hangulatom is hitelesen fog abba az irányba mozdulni, amibe szeretném...mert nagyon szeretném, hogy jó legyen. MInden jónak a kiindulása, hogy tényleg jó..önmagamban, önmagamtól...és nem kell gondolatelterelősdit játszanom kényszeresen...

idézet

"ha te próbálsz segíteni másoknak, el fognak utasítani. Akaratlanul is elutasítanak, mert úgy tűnik, mintha fölöttük állnál, és senki nem akarja, hogy valaki más szabadítsa fel. Senki sem akarja, hogy valaki más tegye boldoggá, mert az függőségnek tűnik, és mély ellenállás ébred vele szemben.
Egyszerűen ne nyugtalankodj miatta. Ez a másik ember ügye. Nem te okoztad mások gondjait. Sok élet alatt tettek szert rájuk, ezért nekik kell eldobniuk őket. Egyszerűen légy boldog, és boldogságod bátorságot ad másoknak. Boldogságod révén lesz némi fogalmuk arról, milyen is igent mondani. Ennyi az egész..."
hát ez volt az, ami tegnap este megfogott, aminél azt éreztem, hogy...aha...valami ilyesmi..mindig akkor történnek a legjobb dolgok, ha boldog vagyok..ezek szerint tényleg ez hat, nem pedig bármiféle erőlködés.. hát akkor azt hiszem így, hogy aludtam rá egyet és még mindig valósnak érzem...ezen az úton haladok tovább.. és csak annak segítek, aki kéri... más nem akarok többet megmenteni...még akkor sem, ha ezt magamnak csinálnám... mert látom, hogy ez nem lehetséges..és ez nem azon múlik, hogy azt az egy vagy két vagy három mondatot még ha elmondtam volna akkor....nem..biztosan nem. Mert aki jelenleg tudja és látja a lehetőségeit, de nincs meg benne még a hajlandóság a változtatásra, annak nem lehet segíteni. Szóval nekem magamra kell koncentrálnom és ha nekem jó, csak az hathat erre is... :)

2013. január 18., péntek

és..

Próbálom, de nem megy, hogy ne gondolkozzam folyamatosan.... szóval nem akarom magamat beterrorizálni...de h mindenképp jó lenne most egy picit távolítani magamtól a dolgokat...vagy .. majd távolodnak ha akarnak? mit tudom én.... De szerencsére ma már rászántam magam a takarításra..ami azért nagy dolog mert....ugye a kedd után.. az őskáosz érzés már mindenben megmutatkozott...és hiába próbáltam szerdán és tegnap is..egyszerűen nem akartam a rendet...hm..ha tök őszinte akarok lenni, még ma sem akartam belülről...csak hát..valamilyen úton el kell indulni, különben sosem tisztul le a kép...hátha kívülről haladva eljut egy pici belülre is...végül ma megcsináltam benn az asztalomat, itthon pedig a konyhát és a fürdőt...tény, sokkal szebb, jó ránézni...de még nem érzem a hatását... csak azt tudom, h még mindig vannak új gondolataim a témában...nyilván van, hiszen minden reakciója generál egy új gondolatot és egy régi vagy új érzést....hm...nem tudom...azt tudom, h az előbb olvastam valamit, ami nagyon megtetszett...de most nincs kedvem visszakeresni...majd később..vagy holnap...most...nem tudom...hm...olyan furák az emberek...vagy... ha minden egyértelmű miért nem egyértelműek mégsem a dolgok? miért?vagy vagy...vagy nem tudom... na mindegy...
az jutott még ma eszembe, hogy van egy csomó ember, akikkel tök jól elvigyorgok, ki is billentenek, szimpatikusak.. de... mégis végig folyamatosan az az érzésem van, hogy semmi közöm hozzájuk..és talán ez az a valami, amit ma sikerült megfogalmaznom...mi az amikor azt érzem valakiről, h érdekel...ha zsigerből beszélgetek, leköt, és azt érzem közöm van hozzá...ennyi..pont..a többi az mind olyan...nem tudom jobban körülírni...nem természetes...csak az természetes, ami olyan egyértelmű... és ...

http://www.elixirnet.hu/magazin/cikk/54/1

ezt a cikket tegnap találtam...örültem neki..a saját gondolataimat és érzéseimet olvasom benne vissza .. főleg az interju részben...és nincs olyan, h valaki félreérezzen valamit...hm..próbálkozik az elnyomással...ez is egy szakasz...h meddig tart kiderül...ó te jó ég...annyira nagyon fura és megnyugtató is egyben ez az egész...

2013. január 17., csütörtök

..

"Úgy látszik, az életben minden valamilyen láthatatlan óramű percmutatója szerint történik: egy pillanattal elébb sem lehet "dönteni", csak amikor a dolgok és helyzetek önmaguktól döntenek. Minden más erőszakolt, esztelen, embertelen, talán erkölcstelen is. Az élet dönt, meglepően és gyönyörűen... s akkor minden olyan egyszerű és természetes."

hehe

:) újabb visszaigazolás...hogy ami nincs megélve, vagy megölve..az bizony nem múlik el magától ;) és ez most nekem megint nagyon jól jött...segít előhozni újra a kedvenc énemet... :)

Hogy miért? Azért mert van egy három éves történet...én kiábrándultam, vagyis nekem nem volt nehéz ignorálnom a helyzetet... neki nem volt miért kiábrándulni belőlem, ő nem engedte meg magának akkor megélni a dolgokat, amikor itt volt az ideje...és láss csodát...három év sem volt elég a feldolgozáshoz..hm... ilyen ez, ha az ember szembe megy az áramlással..na most erre mit mondjak? Megérdemlik? Meg hát...Nekem jobb? Igen...miért? Merte nem az én felelősségem. Nem én hárítottam akkor sem...nem én voltam, aki nem volt elég bátor, nem én voltam, aki nem merte bevállalni, azt amit akart...hát ennyi...és ez jó. Nekem legalábbis jó...hm.. :)

2013. január 16., szerda

{}


?

..ma már sokkal kevesebbet gondolkoztam mint tegnap...tegnap kétségbe voltam esve...és szomorú voltam... ma olyan...valamilyen volt...amilyen véglegesnek láttam tegnap... ma pont annyira nem.. hm..nincs is olyan, h végleges... létezik tovább minden szereplő..akkor... mitől lenne végleges...? egy jelenlegi helyzet van.. egy most. Ezt fogadom el, ami most...ez az érzés is pillanatról pillanatra változik...ha jönnek a kérdések akkor nagyon nehéz...a másik pillanatban meg ... olyan felszabadítóan könnyű.. hm.. nem tudom..talán ...kevesebb gebasszal... nem tudom..azt, h mit szeretnék tudom, de h valóban átjött e az a rengeteg gebaszhozomány, ami a jelenhez kapcsolódik, azt most nem mondanám biztosra... nem tudom...talán... ezért sem most...eszembe jut az álmom..hm...amiben nem voltak gebaszok...az egy letisztult helyzet volt, lom szerepek nélkül...és én arra vágyom...és igazából első perctől arra vágytam...fura.. mert nem az elfogadás a nehéz..hanem mondjuk a szakaszok?...vajon ez itt most egy szakasz? vajon ez itt most mi? tudom én, h mi ez most? tudja ő, h mi ez most?... Vagy ez most minden csak egy blablabla és azzal a szakasszal sem lett volna baj.. biztos nagyobb lett volna, mint ezzel, valószínüleg nem véletlenül van most ez...hm...valahogy azt szokták mondani, h olyan feladatot kapsz, amivel boldogulsz...de most ez a feladat? ez feladat még?..azzal a feladattal és szereppel most ő se és én sem boldogultunk volna? ez még mindig a hitről szól? vagy ez most miről szól? Arról, h megnézzem a másik fajta boldogságot? Hogy valóban én is a valóságról döntsek? Hogy azzal, abban a fajtában én tudnék e élni? Lehet, h ezért kell? H ezt kipróbáljam? hogy kiderüljön, h annak van e számomra értéke?...ó nem tudom,... most nagyon sok kérdés császkál bennem...de most nem érzem a kétségbeesést... ez most nem olyan mint tegnap... tegnapig be volt zárva a világ...egy valamiben láttam lehetőséget...és minden más értéktelen volt...Most..bármiben láthatok lehetőséget azon kívül is már, amiben tegnap..minden egy lehetőség és egy esély...amiket most nem kell túl komolyan vennem...valahogy ezek most nem tudom mik..próbák? nem olyan próba mint próbatétel..hanem mint mikor eléd raknak ilyen mártogatós cuccokat, h na melyik jön be a leginkább...hm...vajon az jön be nekem a leginkább, amihez a legjobban ragaszkodom? Vagy valami más?... Vajon...ha eltávolodik visszatér vagy eltűnik? Vajon...tudom távolabbról nézni..biztosan...hm..indulatok...voltak ma is..nem sokáig..de voltak... talán ez is ilyen egóból fakadó hisztiérzés...h de ne már...hát nem hiszem el..holott...de MOST ez van...tehát most ezt elfogadom...mert valamiért most ez van ez van ez van ez van...EZ...nem AZ, amit én kitaláltam, h most szeretnék...ó te jó ég...hm...vajon....

Rendben :)

Talán... hm... akárhogy is... elengedni jelenleg ezt nem akarom, nem tudom, még nem fogom. Élem az életem, de ezt is lebegni hagyom...h miért? tök egyszerű az oka...nem jön ösztönből az elengedés...kamu elengedés lenne... látszat megerőszakolása a dolgoknak..ami mondjuk csak egy elvárásból adódna...és ugye én múltkor megígértem magamnak, h nem engedem meg többé az ésszel jövő elvárásokat...nem fogok magamra kényszeríteni aggyal kigondoltan logikusnak tűnő reakciókat. Nem. Nem tudok múlt időben beszélni arról, h ez fontos volt, jó lett volna, akartam, éreztem. Nem. Az biztos, h nem most van itt az ideje, épp ezért szeretnék más dolgokkal is foglalkozni, más dolgokat, embereket, helyzeteket a fókuszba rakni. A visszajelzésekre napi szinten van példa, csak figyelni fogok rájuk jobban és mondjuk élni velük. 
A Valami pedig..majd meglátjuk. Az idő biztos, h megoldja...vagy elmúlik, vagy eljön az ideje. Őszintén szólva mindig megkaptam a kérdéseimre a válaszokat, vagy megkaptam/hattam volna az embert.. a legritkábban akkor, amikor ki akartam kényszeríteni őket. Többségében MAJD- ha ott volt az idő..vagy érdekelt akkor vagy nem. Biztos vagyok benne, h most is így lesz. Hogy csak választ kapok, vagy bátorsága is lesz hozzám...kiderül. De jelenleg itt még nincs pont...maximum pontos vessző...vagy gondolatjel... Ami valamire biztosan kell...tudom a hasznát a tapasztalásnak. Tudom, hogy akár csak egy évvel ezelőtt, hogy reagáltam volna, hogy hárítottam volna, hogy osztottam volna...most meg...nincs felelősségem a történet jelenlegi állásában. Legalábbis olyan felelősségem nincs, h ez a helyzet azért lenne, mert a másik jogosan beleköt a viselkedésembe. Az ő élethelyzetéhez, feldolgozási sebességéhez, változásra való hajlandóságához semmi közöm. Ahhoz, h ő ebből a tapasztalatból, mit szűr le, mit tanult magáról, mit tanult tőlem és ezt mikor és mire használja..ma még nem tudom....de tény, h, ami nekem egy helyzet az neki az élete..teljesen elfogadható, nem haladunk egyszerre..de, h beér e engem valaha...majd kiderül...De tudom, h elfogadó, támogató, türelmes, kedves, asszertív, megértő, látó, kimondó, de nem kiosztó voltam végig...konkrét, okos. Minden, ami jött, belőlem jött, kimondtam végig, amire vágyom, feladtam az önvédelmet. És igazából az utolsó pillanatig tök felnőtt módon, ítélkezésmentesen álltam hozzá - én legalábbis így érzem. És a kapott reakció ugyanezt támasztja alá...és büszke vagyok magamra, hogy nem érdekelt a jól hangzó ok.. mivel a valódit ismerem... és csak annyit mondtam. Rendben :)... és ami még kimondható.... ez a megmakkanás kétoldalú....

2013. január 14., hétfő

ez az

Ma nem hergelem be magam rajta és a reakciókon... és az én hangulatom nem tettem függővé az ő viselkedésétől... :) Elhiszem a hátteret. Azt a hátteret, amit én tartok valósnak. és így nincs miért hergelnem magamat. hm..még mosolyogni is tudok az egészen. Ma ez is ment.
Sikerült ma is a 10000 lépés projekt, pedig ma sem volt egy 20fokos sétálós idő :) De még jó, h tegnap belelkesedtem ezeken a sminkes videókon és annyira kerákat akartam látni, és venni akartam egy-két újdonságot, h megvolt a motiváció a mászkáláshoz..végül egy tök helyes szempillaspirált vettem, már alig várom, h reggel kipróbálja :D Azt hiszem, most megint érdekel nagyon ez a kreatív alkotós vonal... túl sokat agyaltam az elmúlt évben, ami kell, de azért elég összetett személyiség vagyok és na... azért a szépség iránti vonzalma elég elől van, szóval most úgy látom egy picit ez kerül majd megint fókuszba.. :) Örülök neki, jó lesz az, lassan visszatalálok ehhez a témához is..kicsit össze-vissza eszem még, de ez meg ebben az időszakban érthető..pár nap és elmúlik ez is .. lassan csak elhagy már az  a lelkes három kiló, ami itt figyel rajtam fölöslegesen...na meg a többi utána, ami még a projekt része. :) Azon gondolkoztam, h holnapra nincs is semmi kajám...hm..valami nagyon lightosat kéne kitalálni..azt hiszem megvan :D  paradicsom, feketeoliva, mini mozarella golyó na meg a balzsamecetes fokhagymás cucc rá, tök jó lesz van még holland kenyerem is benn...de azt hiszem én ezt már csak reggel dobom össze...sokkal frissebb lesz :) na tök jó, h ezt most így kitaláltam, végre vmi színeset meg helyeset :D

2013. január 13., vasárnap

vajon

hm...vajon miért van az, h minden, ami a kezembe kerül, a megbocsátásról, a türelemről és a sérelmek elengedéséről szól? 
Sejtem, és annak örülök a legjobban, h bár mai napig be tudom magam hergelni, hirtelen felindulásból mondok mindent, de sokkal hamarabb száll ki belőlem ez az egész mint régen. És már nem feltétlenül annak a valakinek mondom...inkább magamban helyrepakolom...és csak akkor mondom, ha még bizonyos idő után is valós érzésnek érzem...viszont az már egy jóval higgadtabb verzió..valami olyan, ami tényleg számít, nem csak egy lufireakció. Jóval egyszerűbb átgondolni, átértékelni, megérteni, elfogadni, belelátni, beleérezni...igen, valahogy sokkal hamarabb összeérződnek már a dolgok. és tényleg nem sok értelme van a hirtelen felindulásból való véleményalkotásnak..hm... amúgy tök hálásnak kell lennem ezért a helyzetért, mert valami hihetetlenül sokat tanulok és változok és haladok általa. Rengeteget. Megnézem a célfámat...úgy érzem van benne átalakítani való. Vagy ha nincs akkor pedig van benne olyan, amire sokkalinkább koncentrálni szeretnék, mint eddig...nem elég kitalálni valami okosat...tudatosan kell foglalkoznom vele minden nap. :)

2013. január 12., szombat

címke

"Az életed 10%-át teszik ki a dolgok, melyek veled történnek, és 90%-át az érzések, ahogy felfogod a dolgokat."
 "Amikor valaki bejön a szobámba, kezet fogunk és bemutatkozunk, ha csak a nevét tudom az illetőnek, akkor minden alkalommal, amikor a nevén szólítom, én úgy képzelem, hogy hívom. Mintha azt mondanám, hogy na gyere, gyere... Az ember nem mutatja meg önmagát úgy egyből, de ha azt mondom, hogy szeretettel várlak, türelmesen várlak, semmit nem fogok tenni ellened, nem foglak bántani, ártalmatlan vagyok, akkor az illető lassan megérkezik. De ha tizenöt percen belül egy címkét teszek rá, mondjuk azt, hogy depressziós vagy mániás vagy hisztérikus, mindegy, hogy mi a címke, abban a pillanatban tulajdonképpen az történik, hogy az illető tudja, hogy én őt már nem látom, ő már nem érdekel, ő már nincs meghívva, hogy megjelenjen előttem."
hm..szóval 'takarítottam' egy régi mailpostafiókomban...és megnézegettem egy pár mailt, pl. a piszkozatokat...hm...ezeket még 2010 elején dobtam oda...és...most is az enyémek.. Ilyenkor annyira elbizonytalanodom, h miért van az, amikor kijön belőlem az a végtelen végletes agresszió? Miért nem tudok elvonatkoztatni és másra koncentrálni és hagyni, hogy minden alakuljon, ahogy akar? És nem címkézgetni... hm...annyira utálom a címkézgetést...és annyira utálom, hogy én is csinálom. Fölöslegesen címkézgetek. Mert még mindig úgy érzem, a kimondatlanság ellenére, tudom mi van. Csak  a fordulóponttal nem tudok egyedül mit kezdeni.. ennyi az egész. hm...vajon én más vagyok mint a pont előtt? hm.. már biztos, mert már túl sokat pörögtem, forogtam, agyaltam, éreztem, láttam, haluztam össze...kár érte. Kár érte, h még mindig nem tanultam meg leállítani idejében ezeket a dolgokat. Mondjuk azon a határon, amikor látom, h már csak árt nekem. Nem előrébb visz, hanem fölöslegesen hergel, kiábrándít, úgy általában hátráltat. Mindenben, amit szeretnék. Ilyenkor mindig eszembe jut, h milyen kár, h már vége a coaching tanfolyamnak, ezek a havi alkalmak mindig valahogy egy pillanat alatt helyredobták az én hozzáállásomat és viselkedésemet is. hm... igazából a coach énem az egyik kedvencem... annyira tisztán látni és érezni a dolgokat ítélkezéstől mentesen, elfogadva...hm..hm..na majd kialakul... jobban figyelek.

2013. január 11., péntek

színdarab

Ma is sikerült 10500-at lépegetőznöm, szóval legalább ebből a szempontból sikeresnek mondhatom ezt a napot..munka szempontból is...ránézésre is...takarítani is elkezdtem...szóval vannak dolgok, amikben jólsikerült nap volt... vannak, amikben meg nem.
Azért olyan nehéz ezt az egészet elengedni, mert hiányzik  a megbeszélés, a kimondás, a tisztázás - meg mert nem is akarom. Meg különben is kurva illúzióromboló, hogy az a viselkedés ugyanabból az emberből jött, mint ez...hogy melyik a valóság, melyik a színdarab? vagy mindkettő valóság, mindkettő színdarab? hogy mennyire nagy 'úr' a szánalom, vagy a sajnálat... hogy mennyire hergelő, hogy látom, hogy tudom. hm...tényleg gáz... mennyire nem tetszik, h egy lúzerként kell gondolnom rá...mert annak látom...mert úgy viselkedik... most..aztán eszembe jut, h nem is tudom mi a szarért mikor, mitől fordult át az a töltő vigyorgós helyzet ezzé a kényszeredett fossá? hát....nem tetszik a kép...nem tetszik, hogy nincs hormontúltengés...nem tetszik, hogy nincs hatás...nem tetszik, h nincs benne semmi kellemes...csak a látvány, ami hergel...hát...szóval itt járok ma. Gyanítom nem ez volt az egyetlen ilyen nap. Mindegy. Lesz még sokféle. Mindenesetre szeretném, ha végre megérkezne mellém az Valaki, akiről valamelyik nap írtam... az a Valaki, akivel azok az érzések megélhetőek.. nem kötök hozzá nevet, nem adok neki keretet...mindegy.. csak jöjjön és legyen...és tényleg az legyen...nem csak egy annak látszó... :)

ööö

nah a 4 kilóból reggelre egy eltűnt :D örülök... de azért jó kis állandósult feladat ez de komolyan.. :D mindig mindenért tenni kell...nem lehet megúszni, nem lehet elmismásolni...na jó..nem is akarom, pedig nyilván egyszerűbb lenne...de akkor meg nem lenne értéke, ha alapnak venném...hm... vicces dolgok..ezek nem jó, ha túl egyszerű nem jó, ha túl bonyolult...mindig van mibe belekötni...na megyek is egy kört, mert ma még elég szarul állok lépésekből :)

2013. január 10., csütörtök

haladás

A hangulatommal ma sem volt gond:) sőt a lépegetéssel sem :) ma is mentem 9700 lépést + még a konditeremben vagy 3km-t szóval vígan megvan mára a másfél adag :) örülök, jó érzés, h nem csak ámulok bámulok, mi történik velem, hanem h teszek ellene..vagyis érte, h máshogy legyen.. a kajázás az már annyira nem mondom h korlátozott..de tudom, h nem lehet mindent egyszerre szóval nem akarok önterrolt ....
ma olyan érthetetlen álmom volt... de a szereplők abszolút önmaguk voltak..uh ez jó... :) örülök, h most megy ez konkrétképes álmodás...hm.. de most nem akarok agyalni...remélem ma éjjel is jönnek majd a képek.. :)

2013. január 9., szerda

A mai nap sikeres lett - még így is, h végül egyszer sikerült lépcsőznöm :D - konkrétan egész nap elfelejtettem :) na de végül lett mára 10700 lépésem, uh fasza :), remélem a holnapi nap is hatékony lesz és hamar megszabadulok ezektől  a lomkilóktól :)
A hangulatom meg...hm...a tegnapit nem tudtam egy az egyben produkálni, de ez még pont jó, és azon leszek, h minél tovább tartson és minél többször érezzem magamat ebben az állapotban:) ... mondjuk elég rendben lehettem, mivel ma is jöttek a pozitív kritikák mindenfelől :) tényleg mindegy mi van..ha belül az ember rendben van akkor az átjön és nem bírják megállni mások sem szó nélkül :) nem múlik a +4 kilón... hihi ... és ez jó.. :)

kezdődik

szóval jól éreztem én, hogy valamit sürgősen át kell magamban állítani és újfent figyelni... reggel a mérleg picit több mint +4kg-t mutatott !!!!!!!áááá ez azért már nem egy csak úgy megmagyarázható szám...centizni nem centiztem még...majd vmelyik nap...de még jó, h két napja megint elkezdtem írni, h mit eszem/iszom...na de ahogy nézem, ez jelenleg túl sok korlátot nem okozott....hm...viszont tegnap este már éreztem, h ez a mozgáshiány még, ami nagyon nagyban bejátszik ebben a +4kilóban... konkrétan az a 10000 lépés, ami az én minimumommá vált napi szinten hetek óta a fasorban sincs..de tényleg ilyen 3-4000 lépés, vagy amikor ki sem mentem a házból, akkor semmi... szóval tegnap este legalább már addig eljutottam, h még ha nem is gyalogoltam hazáig, de legalább az egyetemig elbattyogtam így legalább a minimum majdnem összejött aznapra...hm..Ezt a négy kilót, ami visszajött kurva sürgősen le kell pattintanom magamról mert utána kurva nehéz lesz... 
uh. a cél mára is az, h valahogy szedjek össze 10000 lépést, még így is, h esett a hó..mindegy mivel...lépcsőzés lift helyett, akármi..valamit ki kell találnom mert ez így nem fasza....

2013. január 8., kedd

:)

... ez a nap valami nagyon jólsikerült volt...és ezt is magamnak köszönhetem.. mint a kevésbé kellemeseket :) Szóval tegnap este nagyon eredményesen sikerült átéreznem este a hangulatot, hogy mire vágyom, mit szeretnék...hogy én mitől érezném magam boldognak... annyira jól, h még éjszaka is együtt rezegtem ezzel az egész érzéssel...és ma is... és ez olyan  de olyan fantasztikusan jó. Úgy szeretem így érezni magam....olyan nagyon jó... nem akarom kérni, h minél többet legyen így, minél többször, minél tovább..mert rajtam múlik...ha beleélem magam, az enyém.. nem kívülről jön. Ha engedem magam kizökkenteni saját magam vagy bárki más által, akkor kevésbé, vagy ritkábban... rajtam múlik...:)

2013. január 7., hétfő

Vágy

néha..tényleg nem értem, hogy lehet ennyiféle módon látni a dolgokat, ahogy én csinálom... és hogy van az, hogy ami az egyik pillanatban sötét az a másikban világos lesz...hm...nem tudom mi történt...fürödtem habokban... elővettem a még Berlinben vett idézetes könyvet..és tényleg csak pár percet olvasgattam...aztán szépítkőztem...és most valahogy olyan másnak tűnnek a dolgok...és talán ez a kulcs..h mindig csak valamilyennek tűnnek...de sosem olyanok...hm..sosem olyan végletesen kategorikusan olyanok... nem olyan szar, ahogy hétvégén láttam, vagy ahogy ma... biztos hogy nem, mert ha olyan szar lenne, akkor egy pillanatra sem tudnám elhinni, h van kivétel és hogy lehet jó.. márpedig lehet :) itt vagyok én élő példának és biztos, h nem én vagyok az egyetlen ember a földön, akinek erre van igénye...biztosan nem :) de belőlem sincs egy rakat...nem vagyok egy tucatlélekkel és tucataggyal és tucatvággyal megáldott valaki... és akárhogy nézem, az én választásom, h nekem mi az elég jó. És igazából ha úgy tök mélyen belegondolok...hát hol nem szarom én már le, hogy a világ 90% mit tart annak, amire én még viccből sem mondanám azt, hogy az az...hm... és ez az én döntésem...azért meg nem hibáztathatok senkit, hogy szarban van. Lehet, hogy az a szar neki valamire jó... attól, h nekem nincs értéke és még az is lehet ugyan, h neki sincs.. de hát.. mindenki maga dönt, h mit akar és hogy...hm...és ezt mindenki megváltoztathatja bármelyik pillanatban, hogy köszönöm elég volt a szarból a jót akarom mostantól...:)
Most döntöttem el, hogy leírom ide én mit akarok. Itt elég sűrűn kéznél lesz, ha elbizonytalanodnék, mégis számomra, nekem mi a cél :) ...
Boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus, egyenrangú, ki-és beteljesedett, szerelmes párkapcsolat, ahol megvan az érzelmek oda-vissza áramlása, a kölcsönös egymásra vágyás, ahol örömforrás a másik, érdekes és érdeklődő, nyílt és nyitott. A világ előtt felvállalt, lelkesítő, egymás mellett önmagunkat megélő, szabad párkapcsolat.  Ingerekkel, közös élményekkel. Olyan izgalmas kapcsolat, ami ugyanakkor a biztonságérzetet is nyújtja, mert bízunk egymásban, mert a testi, lelki, szellemi összhang miatt, tudom, hogy rám vágyik a másik, én pedig rá. Ahol örülünk egymás arcának reggelente és esténként, lehet szárnyalni a másik mellett/által, állandó a fejlődés, mert inspirálóak vagyunk egymásnak, és elfogadjuk egymást és azokat, akik a másiknak fontosak...és kellenek hibák..mert a 'tökéletes' unalmas ez a Valami pedig érdekes :)
Valami ilyesmi érzéseket szeretnék, amit ez adott, ahogy mosolyogva írtam...persze vannak dolgok, amik változhatnak...de az érzés ilyen legyen, mint eközben :)

1,2,3


úgy tűnik, minden napnak van egy "főprofilja"...a mai napnak a további kiábrándítás volt :D, de tényleg...hű...igazából estére arra jutottam, hogy ha lenti tulajdonságok mindegyike meg van egy emberben, onnantól kezdve már tök pozitív nekem :D, pedig azért ez elvileg még semmi extra, ma valahogy mégis inkább ellenpéldákat sikerült kapnom:)
  • felnőtt nő vagy felnőtt férfi úgy első pillantásra (nem nyomi, nem lúzer, nem igénytelen, nem stílustalan, van tartása, a saját korsztályának megfelelően felöltözve, szóval úgy ránézésre egybe rendbe nő illetve egybe rendbe férfi...nem lány, vagy fiú...hanem nő és férfi)
  • normális hangszínnel, és hanglejtéssel sikerül beszélnie ( nem nyivákol, nem úgy beszél mint egy robot, nem affektál, szóval nem akarsz már attól menekülni, hogy hang jön ki belőle :) )
  • és a normális hangszín és hanglejtés normális gondolatokat közöl....
Na hát azt hiszem, nem raktam kurva nagyra a kritériumokat, de ma valahogy tényleg vicces volt, hogy ennek a három dolognak a kombója igen ritkán jött szembe...de miért?? most miért van ez? Most miért ezek vannak mutatva? Mi a cél vajon? Mit kell észrevenni? hm...na majdcsak kiderül... minden esetre ééééredekes nap volt ez is :)

és

:S hát elég összetett ez a mai nap is.. fura ez a helyzet, biztos elmúlik, mint minden, csak még jelenleg nagyon bennem van ez az egész...szeretném a jót, szeretném elhinni, hogy van olyan akinek az a normális mint nekem.. szeretnék most egy picit kevesebb embert látni, egy picit kevesebb emberről tudni, és egy picit kevesebb dolgot összefantáziálni arról, amiről meg nem tudok... nem egyszerű :) most nem... de legalább van egy jó nagy xls-em amivel egész áldott nap szórakozhatok...és kevesebbet agyalok...és...hm...és..semmi.

2013. január 6., vasárnap

tegnap és ma

hát...egy 'picit' kurvára kiábrándító volt a tegnapi és azon felbuzdulva a mai film is...hm.. túlgondolás nélkül semmi... túlgondolással viszont annyira fantasztikusan tükrözi ezt a globális hányingert.... az elfojtásokat, az elnyomott meg nem élt dolgokat, a lúzerséget, a nem egyenrangú kapcsolatokat, a netes baromságokat, a szerepeket, az arctalan parádékat, a mindenféle komplexusokat, a kapcsolatokon belüli őszintétlenséget, a hárítást, a felelősség nem vállalását, azt hogy még aki normálisnak tűnik, ott is annyi  a szar irányba vivő külső inger, hogy a magáénak érzi a világ faszságait, mert ha nem akkor azt érzi lemarad valamiről...hm...nem véletlenül mondom én évek óta, hogy 5db normális kapcsolatot nem tudok felsorolni a környezetemből. hm. számomra normálisat. ó te jó ég... rohadt rohadt kiábrándító.... továbbra is tudom, hogy mit akarok... egyszer majd felrakom ide is, hogy mi az, amit én szeretnék megélni... :) biztonságos újra és újra elolvasni és tudatosítani, hogy mit akarok...és kell hogy legyen olyan férfiból is, aki nincs elbaszva és valós boldogságra vágyik, nem valami jónak mutatott szarra.
ó te jó ég...eszembe jutott ebben a pillanatban egy szó, h megláttam egy újabb csodahiteles hányinger képet a facebookon.. :_S
szóval a szó: képmutatás
Mennyire kurva egyszerűen van benne minden...ja mutatsz egy képet .... olyan akarsz lenni, olyannak akarsz tűnni....a képedre igényled a visszaigazolást....pf...hányinger. hogy is volt az idézet annó...

"Az arckép jó, eredetije ronda".... hát ennyit a képmutatásról...fotókon, színészkedő arcokon....tényleg...ezek hogy nem félnek, hogy egyszer felfordulnak maguktól 

2013. január 4., péntek

lehet

lehet, h ez csak hirtelen felindulás...de... eléggé átvettem az elmúlt pár órában a szarom le életérzést. nem érdekel. jelenleg tényleg nem....ezen sem kell tovább erőlködnöm. Jelenleg olyan szinten bezárta a kalitkáját, hogy még a kulcsot is lenyelte hozzá, csak ne mehessen ki belőle...hm... viszont akkor én hiába pofázok a lehetőségekről. Fölösleges, ha most nincs meg az alapnyitottság a változásra. És ma nincs.
Viszont nekem meg nincs kedvem tovább várni a konkrét kimondásra. és erőltetni sincs kedvem... és ahhoz sincs kedvem hogy megmondjam magamnak, mi a helyes lépés mi a helyes hozzáállás... nincs nekem kedvem és ahhoz sincs kedvem, hogy amit most leírtam egy végérvényes igazságnak lássam...:) most így van, és ha máskor máshogy lesz majd máshogy mondom, máshogy érzem, máshogy írom, máshogy élem meg és emiatt semmiképp nem óhajtok magamra többet mérges lenni... nem nem... valaki hallgat, valaki én beszél...és én nem fogok megfulladni attól, hogy hallgatni akarok mikor beszélnem kell ;)

"Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és, hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal. Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e. hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy. Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül. Azt akarom tudni, elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál, és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmadat, és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegülve, anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mívoltunk korlátaira. Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e. Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik, és, hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen! Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van. Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek mindazt megadd, amire szükségük van. Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg. Nem érdekel, hogy hol, mit és kitől tanultál. Azt akarom tudni, hogy mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van. Azt akarom tudni, tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál. \"


 ( Oriah Hegyi Álmodozó indián törzsfőnök verse)

így

én már csak ilyen kontrollmentes fajta vagyok... szarom le hogy ezt így ahogy ma volt kellett volna e, jó volt e, értelme volt e, meg úgy általában, hogy ez így mi volt..nem érdekel... nem érdekel, hogy ez így mi volt..nem érdekel...nem érdekel, hogy hogy kellett volna, hogy kellene...így volt. igy van. ilyen vagyok. ez van. kész. szeretem magam :) és elfogadom a reakcióimat..és többet nem akarok magamnak kereteket csinálni...főleg ha már én vagyok a leginkább keretellenes, aki kimondja, hogy ebben fulladozik...tőlem nem is lenne más verzió hiteles...csak negyed ennyi energiát kellene nekem ebbe belefeccolnom, hogy nekem hogyan kellene viselkednem...nem érdekel a feltételes mód mostantól...szarom le. ez van. és ha ez van akkor nincs olyan h mi lett volna....
volna, volna, volna...nincs ilyen h volna. ez van oszt kész :)

2013. január 3., csütörtök

háát

...azt hiszem...már biztos, hogy nem lesz egyszerű...abban az állapotban maradni mint eddig.. sőt... mert a biztonságosság azt hiszem elmúlt..nyilván ez is csak látszatbiztonság volt, segített helyrepakolni a dolgokat, segített ráérezni az állapotra amire vágyom...és...ezt valahogy meg kell tanulnom a bizonytalanság közben is... pfu...már érzem magamban a dolgokat...minél többször eszembe jut a szellem és palack annál jobban érzem...hm...mert... az én szellemem nem akkor szabadul ki a palackból, ha megélek valamit..vagyis..akkor is kiszabadul de akkor jó, akkor áramlik... ha viszont nem élhetem meg, akkor viszont máshogy szabadul ki.. kontroll nélkül... irányíthatatlanul rombolóan...igen... előfordult már...hm.. cunami...vagy hívhatom, ahogy akarom.... nem akarok kontrollt meg korlátot.. én csak élni akarom a dolgokat úgy ahogy történnek, úgy ahogy vágyom rá, úgy ahogy jönnek, úgy kell, úgy ahogy van keretektől mentesen... ahogy alakul, ahogy kiforrja magát alapon...nem akarok előre kigondolkozni dolgokat, nem akarok elméleteket, nem akarok megfelelést.... a világ... meg a dolgaik... meg a szerepeik...meg az illuziók...meg mit tudom én... nekem ehhez nincs közöm... az én szellemem kellemesen és szabadon kell, h áramoljon... megengedem neki....

előre

"Nincs visszaút, felesleges visszafelé menni. Előre kell menned, nem visszafelé. Újra és újra arra fogsz gondolni, hogyan menj visszafelé. Nincs visszaút; felesleges visszafelé menni. Előre kell menned...Visszamenni lehetetlen, de még ha lehetne is, ugyanaz az élmény nem elégítene ki többé. Csak ismétlés lenne  - nem adná meg ugyanazt a borzongást. A borzongás az újdonságban rejlik."
Osho: Mindennapra
szóval azon gondolkoztam, h mi az előre...meg mi a vissza... minden előre, ami új? és minden vissza, ami régi? kétlem. Sőt ... az biztos, h előre kell menni, de hogy mit takar az előre....fura, mert az az élmény jutott ma eszembe igen intenzíven, hogy beszéltem ma róla, ami egy éve volt.. a tavaly január február márciusi időszak...amikor végtelenül mehetnékem volt, az idegenvezetői állás, a bécsi, a szentpétervári a moszkvai dolgok, a hollandiai...hm...mind mind...és tudtam közben h nem az jelenti az előrét ha elmegyek, mert ott csak az akkori önmagam körül keringtem volna...és nekem akkor azzal volt bajom, ami volt...és az érzés miatt maradtam, mert azt éreztem, hogy én akkor maradok le valamiről, ha megyek és nem akkor ha maradok. Nyilván nem tudhatom mi lett volna HA akkor máshogy döntök, de azóta sem bántam meg egy pillanatra sem, hogy így döntöttem. Mert akárhogy nézzük, megtaláltam azt a valamit, ami tökéletesen az enyém, a coachingot és ha akkor bármelyik dologba belemegyek, akkor lehet h valami tök jót kapok, de kétlem, h bármi olyat, ami jelenleg valóban belőlem jön, ami most én vagyok. :) És ezen kívül megkaptam azt az érzést is, amit tök régóta vágytam érezni. Ezt aztán nyilván végképp nem tudom belőni, hogy máshol hogy alakult volna, de az ahogy én jelenleg magamhoz és a dolgokhoz állok mindenképp összefügg azzal, hogy sikerült valami olyat kitalálnom magamnak, amit imádok és használom magamon, alakulok én magam is általa és sugárzok tőle...ami talán elősegíti azt is, hogy megéljem az érzést....hm...hát ez az egész csak arról jutott eszembe, hogy az előre is egy igen tág kategória...nem biztos h az az előre, ami előrének látszik... számomra az az előre, ha fejlődök.
Most a coaching után volt egy másik ötletem ez a szupervízió téma, aminek utána is jártam, úgy nézett ki, h lesz belőle valami... de a feltételek miatt nem éreztem magaménak a dolgot, valahogy úgy gondoltam ezekkel a feltételekkel nem élvezettel csinálnám, hanem korlátnak érezném...és... talán semmi nincs amit kevésbé tolerálnék jól, mint a korlátok...így hát...rákérdeztem konstruktív módon a feltételek megváltoztathatóságára, mi bajom lehet alapon, mert a kíváncsiság még mindig bennem volt...de sajnos a keretek fixek....hm..ami meg ennyire fix és ennyire szögletes abban biztos is vagyok, h jelenleg nem nekem való...így hát...ezt a szupervízor témát jelenleg ebben a formában nem akarom. :)

2013. január 2., szerda

...

Azt hiszem eléggé feltöltöttem és kipihentem magamat minden szempontból ebben a majdnem két hétben... testileg, lelkileg, agyilag...
fetrengéssel, pihivel, bubival, gőzzel, fürcsivel, alvással, relax, filmek, mosoly, írás, rend, mások, önmagam... 
holnap még egy levezető chill nap várható:) további töltekezéssel...és azt hiszem újra egyértelművé vált, hogy eljött az idő megint a továbbfogyáshoz :) most kedvem van figyelni, most kedvem van folytatni, most kedvem lett továbbfogyni - passz h honnan jött az érzés, de most jött délután :) szóval kíváncsi leszek hova jutok :)... persze mint mindig...minden szempontból ;)

tény

Az elmúlt négy nap kb. a hangos kimondásokról szólt...Mennyire érdekes, ha elhagyod a fejedben lévő kontrollt és nem csak annyit mondasz és érzel, amennyit hirtelenbe mersz...hanem...annyit, ami valójában benned van... és csak jön ki a sok dolog.. egy kurva széles skálán mozogva....nagyon fentig....amik benned vannak jönnek jönnek ki, mert csak egy részét engedted meg eddig magadnak... így akarom a jövőben... pont olyan intenzitással megélni a dolgokat, ahogy vannak, egy csöppet sem fogni vissza rajtuk. semmi félelem, önvédelem, kontroll... minimálban sem... picit sem. nem kell, legalábbis nekem nem... még nem tudom, hogy ezek most azért vannak így bennem, mert biztonságban érzem most magam,  vagy könnyen így tud maradni...végülis mindegy is, hogy könnyen és egyszerűen megy így megélni dolgokat, vagy tenni kell majd érte, de hogy így akarom az viszont egy tény... mert.. mosolygok közben...:)
Powered By Blogger