:) Az a jó, hogy ma már reggel úgy keltem fel, hogy akarok egy tesztet... és pozitív voltam... és jött a helyzet... aztán jött egy gondolat, aztán jött az érzés, h nem így akarom...és nem csináltam...és után megkaptam azt a helyzetet, a 'teszt'hez, amit valóban szerettem volna...kellett egy kis türelem, meg feltenni magamnak az 'akarom?' kérdést, és a belső megérzés alapján válaszolni rá.... és valami brutál töltő erővel hatott rám...nem értékelem többnek, mint ami, de kevesebbnek sem. Nem. És a teszt működött..azt az eredményt mutatta, amire számítottam... és szerencsére elmúlt az a végtelen oda-vissza merevgörcs, ami az elmúlt pár hetet torzította... régen éreztem vele kapcsolatban ezt... nem szeretném értékelni sehogy. De örülök. Nagyon örülök.... csak ennek van értelme...ha a pillanatra figyelek, meg arra, ami valójában bennem van. Ha nem türelmetlenkedem és nem aggódom, csak érzem, h melyik pillanatban mi a helyénvaló reakció. Nem az elvárások, a világ, a többiek szerint helyes, hanem ami belőlem jön..nem az egomból, hanem belülről..és tényleg így van, hogy akkor jön a végtelen nyugalom. Nyugodt vagyok. és mosolygok...és ettől jobb nincs. :)
És ebben a pillanatban egy másik gebasz is megoldódott, egy szintén nagyon emberi dolog, ami tegnap frusztrációt okozott, így, h beszéltem mára megoldódott..hm...semmi nem lehetetlen...SEMMI :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése