Egyetlen dolog állandó az életben, a változás. Az erre való nyitottság pedig elengedhetetlen, hogy jóban legyünk magunkkal és a világgal....
"ha mindig azt teszed, amit mindig is tettél, akkor mindig azt kapod, amit mindig is kaptál"
"Az ember egyáltalán nem változik, miközben óriásit változik: a kettő egyszerre igaz, és ez roppantul zavarba ejtő."
"Míg a változz vagy meghalsz dilemmáról a szívbetegeknek kell döntenie, a változol vagy megbolondulsz kérdés mindannyiunkat érint" :) :)
...hát ez már inkább krízis mint nem....totál elvesztettem a fonalat.....istenem....mit keresek én ebben a helyzetben?
Változás..változás.......semmi nem változik...az ég világon semmi.....minden marad...minden állandó.....hu de utálom istenem....én nem akarok elmenekülni, de itt megfulladok......nekem ehhez nincs kedvem...nem is akarom érzékelni ezt az egészet magam körül....miért nem lehet kivülállónak lenni? Miért kell ebbe bevonódni?:S :S :S
Örülök, hogy kialudtam magamból a tegnap negatív gondolatokat...ma már gyomorideg nélkül keltem, és már nem látom sötéten a dolgokat....kell egy irány...és haladni kell felé...és tényleg nem kell a kategórikusság, mert az amit most unok, az régebben tetszett, sőt nagyon sokat tanultam belőle, ami már az enyém marad...és ki tudja mikor és mire fogom még használni...szóval minden jó valamire...lehet, hogy nem arra amire gondolod de jó.....és épp ez a jó abban is amit kitaláltam...lehet hogy ez sem lesz a tuti, de mindenképp előrébb visz engem majd valamiben...tudom :)
....ez jutott most eszembe....."Teljes életre vágysz, kiben nincs szív és büszkeség lenézed, mindent akarsz, de nincs mi áldozatra késztet, s közben mások játékszere vagy magad"....nem tudom....lehet, hogy tényleg szeretek vekengeni? Vagy csak a kitalálásig jutok.....vagy miért van az, hogy.....vagy mégsem akarom? miért bizonytalanodok el egyfeszt? vagy túl kényelmes vagyok vagy mi van? hát ezekből valamelyik......jajj de elegem van már magamból.....túl kényelmessé váltam....gyájj, de hát ha valamit akarok, akkor ahhoz bele kell fektetni egy bizonyos időt.....energiát vagy valami ilyesmi... :)
Hogy egy embernek mennyit kell fejlődni...és változnia....és még akiben meg van a hajlandóság, az is mennyire sokszor esik vissza.....vagy toporog vagy meghátrál....vagy csak egyszerűen a jól berögzült sémák mentén mozog, vagy tér vissza hozzájuk.....
Ez a legnagyobb bajom az ittléttel, hogy ezt látom magam körül....topognak az emberek egyhelyben, vagy nem is akarnak lépni, vagy akarnak de érdemileg mégsem történik semmi.....kiábrándító látni a tömeget és kiábrándító a tömeg részének lenni......
Itt nincs inspiráció, emberi fejlődés.....persze hasonlítgathatom magam máshoz, hogy bezzeg az emberek nagy többségéhez képest jóval előrébb vagyok az énkeresésben, önfejlesztésben...de nem akarom magamat másokhoz hasonlítgani...semmiben....nem másokhoz képest, vagy máshoz viszonyítva akarom magam elhelyezni valahol...és nem az alapján akarom, hogy jó legyen, h bezzeg ehhez vagy ahhoz képest.....
Nekem a saját elvárásaim az etalon magammal szemben.......és a saját korlátaim állnak az utamba...és ezt szar kimondani....mindenkinek azzal kell megküzdeni, ami a saját fejében van, a saját félelmeivel, berögzültségeivel, megtorpanásaival...
nem elég vágyakozni, hanem lépegetni kell.....nem akarok "de"ket meg "csak"okat.....és ez az egész még mindig csak másodlagos.....
És ez az egész nap olyan nagyon furcsa...borura derü.....de nem szabad elnyomni, ami bennem van...amikor nem jó, akkor azt kell megfogni, hogy miért nem, hogy mi hozta ki, hogy mit kell átalakítani, mivel kell szembe menni...persze...ez nem kellemes.....hm...de ezek a dolgok elengedhetetlenek az előrelépéshez.....szerintem.... a nagy szarra nem lehet változást alapozni....hogy is lehetne úgy változtatni, vagy változni, ha nem tisztázod le tök őszintén magadban, hogy milyen félelem áll annak a hátterében, ami visszahúz.....sehogy.....hüha....azt hiszem van még hova kilyukadni....
istenem....már megint azt érzem, hogy én ezt nem akarom csinálni. Ez tényleg ilyen hullámokban jön....a leszaromtól a nem bírom elviselniig hullámzik az egész.....már tegnap este ez volt benne, hogy áááááááááá megint megint megint...és reggel is és most is ez van....Mitől van az ilyen nap, amikor nem sikerül elvonatkoztatni tőle és annak fogni fel az egészet ami....szükséges, pillanatnyi valami, aminek előbb- utóbb úgyis vége, mert megtalálom magamnak a tutit, azt ami nekem való, addig meg figyelek az előnyeire és tolerálom a hátrányait.....Szóval stop. Nem csak hátránya van, nem kezdek átmenni végletes utálatba :) Már csak azért sem....hogy is hangzott a varázsszó, gondolatstoppppp... :) nem csak fekete és fehér lehet valami....tehát attól még hogy unalmas és nem mozgat meg bennem semmit....arra kell gondolni, hogy ez csak időőőőszakos :) - hü de nehezen tolerálom most......
Az egyik könyvet már elolvastam a másiknak kb. egy negyede van még hátra.....hm.....sokszor éreztem, hogy a saját gondolataimat látom leírva, ami nagyon pozitív volt ugyanakkor volt még pár dolog, amin úgy érzem kicsit bele kell még mennem....fura dolog ez....viszont ez tök jó érzés, hogy én kíváncsi vagyok magamra...nézek belülre és haladok is......
De vajon az miért van, hogy valahogy mindig időről időre visszaesek ebben a fogyás projektben...pedig valahogy nem érzem, hogy irreális céljaim lennének vagyis már jóval előrébb kéne, hogy járjak azok alapján amiket eldöntöttem....valahogy mégis elakadok közben....hm....ezek szerint valamiért még mindig ragaszkodom ehhez a "biztonságos" énemhez....miért biztonságos....mert az ehhez kapcsolódó dolgokat ismerem....és hiába akarok megszabadulni tőle ezek szerint mikor többet haladok előre akkor tudatalatt megijedek és visszahátrálok....mi ez? Be vagyok fosva a lefogyástól? Hiába akarom mégis elakadok? Márpedig ez van ....hm....mert nem azért hagyom abba pl az odafigyelést mert éhes vagyok, vagy mit tudom én....hanem biztonságos megszokásból...olyan nagyon érdekes ez az egész...hát nem akarok én ettől beszarni...szóval nem elég figyelni a kajára vagy a mozgásra....és úgy felfogni amikor tartósan kilengek (nem egy nap hanem mondjuk hetekig), hogy ez az amaz áll a háttérben...blablabla....kifogás...valamiért ragaszkodom ehhez....pedig meg akarok szabadulni tőle....jó egy nagy kettősség...nem mondom hogy nem lett tőle egy kisebb gyomoridegem...pedig nem akarom.... mert az is jó, hogy tudom, hogy ez a fajta hárítás valami belső dologból adódik.....de meg akarom oldani...és meg is fogom :)
Ezt megint nagyon magaménak érzem....:) mert én is ilyen vagyok....."kint élnek az emberek, a mai napig ezt a fajta polgári életformát űzik. Kávézókba járnak, társasági életet élnek. Élni szeretnek: nem a négyzetmétert gyűjtik, hanem az élményt - úgy is mondhatnám: az életérzést.".....nagyon jó volt tegnap az egész napos vigyorgás, a felszabadultság, az, hogy kitaláltam valamit és már el is kezdtem utánajárni, az esti beülés.... érdekes beszélgetés....egy másfajta megvilágítás, nézőpont......
jó volt ma reggel megint korán kelni kinyitni az erkélyajtót és áradt be a tavasz :)...kimosni végre a télikabátokat.....céklát főzni:) olvasni, ledőlni...úgy ahogy épp jön és örülni a délutáni progiknak :) tényleg ennyire egyszerű? Minden napot meg kell élni és kihozni belőle a legjobbat, hogy minél hosszabbnak hasson és minél több inger érjen.....és minél inkább érezzem az életet? Most azt érzem, ez tényleg ennyi....
Egy hete kezdődött ez a minden napra odafigyelés....és nagyon kellemes érzés.....folyamatos mosolyra késztet.......szeretem.... :)
:) Megint milyen érdekes nap volt ez....nem aludtam, kómás voltam, de mindenképp kellett ma boltba mennem....első körben a legrövidebb utat akartam választani, de mivel még egy-két mailt meg akartam válaszolni, így végül másik útvonalon mentem haza.....és mielőtt bementem a boltba ó mondom nem véletlen ez, hogy tegnap és ma is néztem jópár Csernus videót, ill. hogy Bettivel is beszéltünk erről, hogy majd ha jön dolgozni elhozza nekem az új könyvet...de nem bírtam várni :) szóval bementem a könyvesboltba, hogy megvegyem és mennyire vicces a héten pont 1+1 akció van a CSernus könyvekre :D :D hát nagyon boldog voltam, mert így az eredeti terven kívül még egyet megvettem, amire már régebben vágytam, csak az elmúlt pár hónapban valahogy megint nem éreztem hogy ilyesmit akarok olvasni....de most hogy éreztem ott volt :)
Vicces mert nem csináltam még ilyet, hogy párhuzamosan kezdtem olvasni a két könyvet...egy-két fejezet ebből aztán a másikból.....nagyon élvezem :) és biztos vagyok benne, hogy ezt a két könyvet sem véletlenül kellett ma megvennem....
Fura, hogy ma megtudtam, hogy mindkét csaj elvállalja azt, amit én úgy döntöttem, hogy nem....és továbbra is azt mondom, hogy én is kíváncsi vagyok....de nem érzem, hogy meg fogom bánni ezt az egészet, mármint, hogy a nem mellett döntöttem...."Hogy én jó vagy rossz dolgot teszek egy adott helyzetben, az mindig érzem legbelül. Mindenki érzi. ..érzi. Mégsem hallgat az érzéseire. Nem mer rájuk hallgatni" Már a 10 oldalon ezt olvastam...jólesett ezt olvasni, nem azért mert magamtól nem hiszek a megérzéseimnek, csak jó látni, hogy ez nem csak nálam működik, hanem működik/ne másnál is, ha használná....Én használom...végülis mindegy is, hogy másnál hogy vannak ezek a dolgok...nem is fontos az a lényeg, hogy most pár napig lesz mit olvasnom...és, ahogy magamat ismerem ez is előrébb fog vinni....nem türelmetlenkedem és nem aggódom....... ;)
"Nem akarom leegyszerűsíteni a gondolatmenetét, de a lényege az, hogy jobban kellene bíznunk az ösztöneinkben - az agyunk állati része ösztönösen elugrik egy teherautó elől, még mielőtt lenne időnk gondolkodni. Szerinte azok a hirtelen döntések, amelyeket látszólag kevés információ birtokában hozunk meg, és amelyeket megérzéseknek szoktunk hívni, általában helyesnek bizonyulnak." ....szerintem én most ettől érzem magamat ilyen jól, és ennyire feltöltve.....mert már nem akarom az érveket, hanem az első megérzésemre hagyatkozom...ami bármennyi mérlegelés után is újra és újra előjön, és tudom, ha szembe mennék vele, nem érezném azt, hogy a döntés belőlem jött, úgy ahogy az ösztöneim mondják...Tényleg furcsa dolog ez, de az a dolog tökéletesen működik az életemben. Ebben soha nem kellett kételkednem, mindig helyesnek bizonyultak. És változtatni azokon a dolgokon kell, amik nem működnek.
Valahogy most biztonságban érzem magamat, nem olyan fajta biztonságra gondolok, ami ellen beszélni szoktam h nincs és nem lehet stb, hanem olyanra ami inkább a belső nyugalommal függ össze, azzal a fajta ösztönös bizalommal magammal szemben, hogy érzem mi a helyes. Egy ekkora döntésnél az ember nem mehet szembe azzal, amit belülről érez a dologgal kapcsolatban....és továbbra sem akarom magamat és az én helyzetemet hasonlítani senki máséhoz.
Mindenkinek megvan a saját oka arra, hogy az adott helyzetben, merre indul tovább. És ami az egyiknek a helyes irány és előrébb viszi az a másikat nem. Más célokkal létezünk, más életszakaszban vagyunk, mást priorizálunk, más a fontos, és az ösztöneink is súghatnak különböző dolgokat. És nem biztos hogy ugyanaz a döntés a helyes a különböző embereknél. .... Nem akarom túlbeszélni ezt a témát, azt hiszem, már tökéletesen lefutott az agyamban. Igazából belülről mégiscsak örülök, hogy belekerültem tegnap ebbe a helyzetbe és nem kellett megúsznom a döntést.
Most megint sokkal felnőttebbnek érzem magamat, mivel én választok. És ez a szabadság. Nem a maradni, nem a menni dolog. Hanem a döntés a szabadság. És ez az ami most feltölt :)
Valószínű, a tisztító hétnek több oka is volt...gyanítom, nem véletlenül jött rám a belső késztetés, hogy ezt muszáj megcsinálnom...belső tisztulás...gondolom tisztább gondolatokat is vártam tőle..végülis kaptam is...pont pár napja azt hiszem pénteken jutottam el arra a gondolatra, hogy rajtam múlnak dolgok, hogy ki akarom próbálni mire vagyok képes, ha a hozzáállásomat változtatom...és az elmúlt három nap totálba telibe vigyorgósra sikerült...és most a harmadik nap végén, jött a kérdés....mint egy varázsütés...hogy na Nórika, összezavarodsz e megint? És nyilván összezavarodtam...ki ne tenné, ha valami, amit úgy gondolt már nem kell, hogy az agyában legyen hirtelen megint felordít, hogy helló légyszi válaszolj rám.....
Azt a vonalat erősíted, hogy menni-menni, mert hogy mindig mehetnéked volt, vagy azt, amit szintén világ életedben vallottál, hogy az, hogy neked hol jó nem lehet helyrajzi kérdés, mert TŐLED függ....és azt ami vagy aki vagy viszed magaddal....a korlátokat pedig itt is le kell tudnod küzdeni...
Nem lehet helyrajzi kérdés...szívesen lennék bárhol.....valakivel....nem a vakvilágért....szivesen váltanék bármire és bárhova....valakiért.....ingerek...ezek is tőlem függnek...pont ma délután mondtam megint....és nem csak mondtam, hanem úgy is éreztem...tök jó volt a hétvége, jó volt a mai nap, kinéztem egy kiállítást a köv. hétvégére...a nyitottság meg....az tény, hogy bárhol máshol vagyok nyitottabb vagyok mint itthon...vagy nyitottabbak velem...vagy oda-vissza működik...de lehet, hogy csak azt a fajta énemet kéne itthon is előtérbe hozni....nem akarok elmenni. Ez így nem helyes mondat. Nem akarok pusztán a nem ittlevésért elmenni. Nem akarok az elmenésért elmenni....Nagyjából ugyanaz az érzés vesz megint körbe mint anno két-három hete mikor már egyszer "döntöttem" ebben a témában....
Most vajon miért dobta megint a gép nekem ugyanazt a kérdést? Azért, hogy gondoljam át, ahogy döntöttem, vagy pedig azért, hogy bízzak magamban és a döntésemben, hogy higgyem el, hogy jól itélem meg a dolgokat és tudom, hogy mi a fontos, és tudom, hogy számomra mi az érték......istenem...mondanám, hogy ez olyan egyszerű...csak azt kell tudni, hogy mit akarsz.....És igazából most ebben a pillanatban 0:20-kor azt érzem, hogy itt nem a maradni vagy menni kérdés van a központban, hanem, az így vagy úgy...ezért vagy azért.....
Visszaolvasgattam az ezzel a témával kapcsolatos irományaimat...volt benne ilyen érv meg olyan érv.....meg megérzés....meg elbizonytalanodás....hm....érdekes dolgok ezek.....bonyolult..másoknak olyan okosan adok tanácsot.....a saját dolgomban is okosnak kell lennem....továbbra sem akarok rab lenni egy szigeten...hm....érdekes...most az jutott eszembe, hogy kaptam egy telefont szombat délben, egy mailt este 10 után és egy telefonhívást este negyed tízkor.....ez valahogy megint nem arra utal, hogy az embernek van élete....akkor pedig, hiába a külföld, meg a sok ember, ha nincs időd velük kapcsolatba kerülni, csak a felszínen........három hónap és 30 éves vagyok. Lehet, hogy fogok külföldön élni, de nem ez lesz az apropója.....:)
"Ha két út között kellene választanod, soha ne válassz, hanem várj, amíg megnyílik a harmadik."
Én ezt nem értem....semmit nem lehet döntés nélkül megúszni?????????????? és nem......nem lehet elsunnyogni a felelősség vállalást a saját életedért....azért, hogy mit próbálsz ki és mit nem...hogy mit hagysz ki és mit nem....hogy mit akarsz és mit nem...hogy mit és hogy.....és mikor és miért...és mit vállalsz be és mit nem..és mi a jó döntés és mit bánnál meg, és mit akarnál, és és és....és.......és..............nincs olyan hogy nem tudom...há jajj de jó.....megint azt érzem, hogy akarom, csak félek, vagy h lelkifurdalásom van, vagy mit tudom én....nagyon sokféle érzés kavarog benne....de legkevésbé az, hogy ez nem jó....hüüüüü...túl összetett, nem bírom hova rakni magamban hogy mi ez....nem megy...tökre káosz lepett el már megint....
Helyrajzi kérdés a nyitottság? Helyrajzi kérdés a kihívás? Helyrajzi kérdés, hogy az ember újra magára találjon????? Hol leszek boldog????:(
És már megint azt érzem, hogy én ezt nem akarom....én valakivel akarok lenni valahol nem egyedül...........ááááááááááááááááááááá istenem, de rohadtul elegem van már....
Hát...fura elkezdem olvasni a blogomat...és...sajnos rá kellett jönnöm, hogy a jó szokások felvétele, rossz szokások elhagyása projektben, elég sok dolog elhalt sajnos...kb a felét sikerült mai napig megtartanom, a másik fele viszont......:S ami azért annyira nem tuti, de így legalább nem kell csodálkoznom, hogy nem fogyok :) Tényleg van értelme ennek az írásnak, legalább így valóban kézzel foghatóak a válaszok az ilyen fajta miértekre :)
Ami megmaradt: reggeli gyaloglás, tök jó tényleg egy reggelt se hagytam ki már fél éve, mindenféle időjárástól függetlenül....:) a sok gyaloglás úgy általában is megmaradt :), a cukros löttyöket tényleg minimálisra redukáltam:) a fehér szénhidrátok viszont sajnos többször előjöttek az elmúlt pár hónapban mint kéne, a teljes kiőrlésűeket meg hanyagoltam :S...az élőflórás tejtermék abszolút tartható majd minden nap iszom ugyanúgy mint a zöldség, gyümölcs téma is maradt :) a heti 3-4 mozgás viszont nagyon leredukálódott egy max 2re...persze -15fokban nem volt kedvem kimozdulni érthető, mostantól viszont remélem lassan már megint el lehet kezdeni futni:) azt volt a leghatásosabb.....ami szintén kimarad a munkahelyen lépcsőzés...nem is értem miért nem sikerül ezt a napi négyet teljesíteni..hm...puszta egyszerű figyelmetlenség...nem lenne egy nagy dolog visszahozni...na meg a szaunaöv...múlt héten meg az előtt már figyeltem rá megint, de hogy előtte legalább két hónapig elő sem vettem !! mint ahogy a neoprén övet is hanyagoltam, pedig csak be kéne dobni a zumbás táskába pl...vagy felvenni otthon ha csinálok valamit, ugyanúgy mint a projekt elején...hát így hogy szépen mérleget vontam a tudatosságban rá kell jönnöm, hogy egyrészt szerencsére sok dolog már tartósan az életem része lett :), aminek örülök és amire büszke is vagyok, de sok olyan dolog van, amire még mindig oda kell tudatosan figyelni, mert sajnos még nem ösztönből jön...szóval most ezen vagyok, ha már használom a blogot, akkor legyen már előnyöm belőle :)
Azt hiszem, ma teljes mértékben sikerült megvalósítani, amit tegnap eldöntöttem....az energetizálást, a feltöltődést....:) kb olyan mint anno az a szabad nap, amit végigvigyorogtam :)
Ma is magamtól keltem már tök korán fél 8körül viszont nem voltam már álmos....úgyhogy fetrengés közben olvastam vagy egy órát....ráadásul mondanom sem kell, persze tegnap megint valami olyan jött szembe, amin most pont gondolkoztam, így igen építően hatott az egész :) szóval a reggel relax olvasással kezdődött, aztán kis takarítás, mosogatás, mosás.....séta....gyógyfürdő :) hideg - meleg medencék váltakozva....nagyon feltöltő volt, az volt a legjobb, hogy nem kellett közben már agyalnom semmin, nem volt tele a fejem mindenféle gondolatokkal...pusztán nézegettem az embereket....aztán elmentem szoliba :) jajj hát az is nagyon jót tett....aztán mákom volt hogy még nyitva volt a piac, így megint tudtam szerezni céklát :D így jövő héten sem kell lemondanom a legszebb színű zöldségről...aztán mivel tök jó idő van végre olvad, csipognak a madarak és már nem a jeget csak a tócsákat kell kerülgetni megint hazasétáltam...nem is a legrövidebb útvonalon....
Most pedig épp az egészségtudatos ebcsimet eszem ami kb. 10 perce lett kész... :D igen tuti lett megint egy kb. 15 perc alatt megvolt és finom és szép és tarka :) zöldbabsali finomfüves dresszinggel, hát nagggyon jóóó :)
És még nincs vége a napnak, és süt be az ablakon a napocska....szóval hajat mosok és megyek Nyiregyre :)
Mondjuk úgy, hogy most az előző gondolatmenetet folytatva döntöttem. ... franc se fogja így túldramatizálni a dolgokat...mert minek csak engem gyengít és belőlem vesz ki energiát....és FÖLÖSLEGES....úgyhogy így most a változás útján haladva remélem, hogy valóban eljutottam egy következő szintre.....
letisztáztam egy csomó dolgot magamban, volt egy csomó történés az agyamban, ami elindított engem mindenféle irányba...vagyis egy irányba, ebbe, csak voltak elakadások, kilengések.
Nem bánom, nem egyszerű, ha az ember nem csak mismásolni akar és látszatmegoldásokat, vagy látszatváltozásokat a felszínen, hanem valóban akar saját magán úgy alakítani - kívül, belül- ahogy azt a saját jól felfogott érdekében fontosnak és hasznosnak tartja.....
Az utóbbi négy- öt hétben például már túljutottam a bömbizős korszakon és elindultam ebbe a higgadtabb, felnőttebb, letisztultabb irányba...Nem mondom hogy arra az időszakra nem volt szükség, mert mindent meg kell élni, de a helyzetekből tovább kell lépni, továbbléptem egyszer júliusban mikor eldöntöttem, hogy változok kívül, továbbléptem ősszel mikor elkezdtem a gondolataimat is tudatosabban figyelni....eljött a november-december a totál őskáosz időszaka....aztán a január, amikor már valós lépéseket tettem, hogy közelebb kerüljek azokhoz, amiket szeretnék, de még mindig túlpörgősen....
és most február közepén, tényleg igazából valahogy az elmúlt pár nap gondolatsorai vittek erre, hogy nem kell mindenféle helyzetet túldramatizálni....csak elfogadni és haladni tovább abba az irányba amit szeretnék...és nem gyengíteni magam, és lehúzni, hanem feltölteni...... mert valamilyen szinten itt is megoldhatóak még ha kicsiben is az ingerek..azok az ingerek, amiket hiányolok az életemből...hm...igen, lehet hogy a nagyobbakra még várnom kell, de a napi szintű örömforrásokért simán tehetek bármikor... :)
És ami talán a legfontosabb, tényleg szépen telibeszarni az önvédelmet, és vállalni a sérülés lehetőségét, és vállalni a csalódásokat....mert ez ugyanúgy hozzátartozik a lehetőségekhez...és valahogy újra elhinni és bízni abban, hogy amit szeretnék azt úgyis megkapom :) - csak akarjam és higgyem...
„A hitre vágyunk, de az ellenőrzéssel vagyunk elfoglalva, ami megöl minden hitet.".....szóval elég volt az elméletek gyártásából meg miértekre való pusztán agyalásból fakadó válaszokból....ezt az egészet szépen úgy ahogy van ELENGEDEM............
"Bármit is tartalmaz a jelen pillanat, fogadd el, mintha magad választottad volna azt! Mindig vele működj, s ne ellene! Tedd barátoddá és szövetségeseddé, ne pedig az ellenségeddé! Csodálatosan át fogja ez alakítani az egész életedet."
Nőnék már fel az ilyen és ehhez hasonló gondolatokhoz.... :) tényleg annyira de annyira szeretném.... ez valami olyan nyugodtságot adhat az embernek, ha nem másra vágyik, hanem az adott dolgokat értékeli, persze közben halad előre, de nem ellenségként éli meg az adott életszakaszt, hanem elfogadja, hogy valamiért neki most ezt kell megélni....hogy általánosságban milyen jól tudok erről írni, csak bírnám már végre belülről magamra vonatkoztatva megélni az egészet..........Tényleg ez az állandó sürgetés és a múltra vagy a jövőre koncentrálás....hogy mi hogy merre mikor........pedig annyira nem lehet nehéz....csak a bizonytalanságot kell legyőzni, és elhinni, hogy amit kitaláltam és akarom, az úgy lesz, csak ne akarjam kitalálni, hogy milyen úton módon vagy mikor......tök jó volt ez a magos idézet is, hogy ha elültetsz egy magot nem jársz egyfeszt minden nap a kertbe és terrorizálod a magot, hogy nőj már ki mert különben nem is hiszem el, hogy elültettelek....hanem tudom és biztos vagyok benne, hogy kinő, mert én megtettem amit kell...........................:)
Hogy én ezt mennyire rettenetesen unom.....és kitalálok valamit és egyből elakad az egész....de miért akad el? Azért mert nem vagyok elég kitartó és az akadályt látom, vagy azért akad el, mert rohadtul nem ez kell nekem, csak megint egy fellángolás egy új irányba, hogy ha ezt csinálom akkor az jó, mert lehet kreatívkodni, kijön ami bennem van...de hosszú távon vajon van e ennek értelme? Lenne e erre igény? Vagy csak fölösleges időtöltés....vagy semmi nem fölösleges, amit az ember akar? És lehet, hogy nem azáltal van értelme, hogy használod, csak már az is előrébb visz, ha közben élvezed? Franc se tudja...de most feccoljak bele valamibe zs-t, ami lehet, hogy csak egy humbug, és semmit nem fogok tudni kezdeni vele....vagy, ami az én esetemben szintén előfordulhat igen simán, hogy egyszerűen már közben megunom és elmúlik a lelkesedés és csak egy nyűgnek vagy kötöttségnek érezném az egészet?? Vagy valóban szeretném? És csak el kéne kezdeni?
Mi a picsát vekengek én ennyit?????????????????????
"Magadtól kérdezd:
ajtód azért fontos-e,
hogy zárd? vagy, hogy nyisd?"
.....ez is elég ütősen van megfogalmazva.....mert ez megint ugyanaz, félsz, vagy mersz.....nyitsz vagy zárkózol...biztonságos állandóság, vagy bizonytalan változás....önvédelem....vagy megnyílás.....bizalmatlanság....vagy bizalom..... Egy biztonságos, zárt, kiszámítható világ áll szembe, egy kiszámíthatatlan, hepehupás, változatossal....mindenben....bármiben.....
És valahogy mindig azt érzem, hogy a nyitni, menni, hagyni, engedni út a helyes....a másik valahogy mégis ott van mint korlát....valahogy mindig ott van mindenben....és rettenetesen nehéz megszabadulni ezektől a korlátoktól.....hm....és én magamat még csak nem is tartom egy korlátozott embernek....mik lehetnek azoknak az embereknek a fejében, akik már ránézésre is azok........
Nagyon jól jött ez a tegnapi megvilágosodás....kihatott az egész mai hangulatomra is....pozitívan :) nem akarok bizonytalankodni, és bizalmatlankodni.....mert nem éri meg....tök fölösleges az embernek féltenie magát....így is úgy is történhet bármi....akkor meg fölösleges ... :)
A főzőcskézés még mindig tart....hát, amit ma csináltam az egészen konkrétan isteni :D hajdinával töltött csirkemell tejszínes mártással :D hű brutál jó lett, szóval holnap megint egészségtudatosat eszek csak úgy mint ma :) és ez nagyon feltöltő....most már elkezdtem élvezni a főzőcske kreatív eredményeit, ilyen tutkós kajcsikat csinálni tényleg öröm és feltöltődés...mert hát ebben a fantasztikus télben kb csak a lakáson belül lehet programokat kitalálni...na jó ma végre két hét után eljutottam zumbázni is végre és tök jó volt :), szóval ez egy minden szempontból pozitív nap :)
Úgy látszik, hogy tényleg muszáj lekötnöm magamat valamivel, különben egyfeszt csak agyalok...ez az egészséges kaja kitalálós projekt viszonylag hatásos, egyrészt jót tesz nekem, minden már leírt szempontból, másrészt kreatívkodni kell, ami elég sok fölösleges gondolatomat próbálja lekötni.....és amíg tart a kreatívokodás tényleg ok....hm de ez akkor is csak a felszín....pont azért, hogy ne a valóságra koncentráljak, mármint arra, ami valójában foglalkoztat.....tudom, hogy néha muszáj elvonatkoztatni, és más dolgokat helyezni előtérbe, és próbálom és tényleg a mai nap miatt is tök büszke vagyok magamra olyan kis faszányos egészséges "édességet" találtam ki, hogy tündérhelyes meg minden, de akkor is.......egy csak a látszat...a gondolatelterelés.....azért, hogy próbáljam magamra erőltetni a türelmet....
de az a baj, hogy ez csak ilyen humbug türelem, mert belülről sajnos ha gáz ha nem gáz, de türelmetlen vagyok.....de mi lenne ha ezen nem akarnék már végre változtatni??? Minek kéne magamra erőltetni a türelmet? Mivel nem belülről jön, így úgysem higgadok le tőle...akkor meg minek is?? Legyen türelmes az, akinek ez valóban belülről jön, nem pedig egy erőltetett önátverés.....
Kész. Elfogadom. ÉN türelmetlen vagyok :) Nyígni nem akarok miatta, de az én tulajdonságaim egyike. Pont. Nem szeretek vekengeni, nem szeretek várakozni. A türelmetlenségen nem tudok változtatni, így ez marad...amin viszont tudok és akarok, az az, hogy bízzak a dolgokban, ne bizonytalankodjak, vagy kételkedjek, és hitetlenkedjek.
A türelem akkor elfogadható számomra, ha a jóra várásban vagyok türelmetlen, az - most úgy döntöttem -, hogy teljesen normális :) Hát hogy ne lennék már türelmetlen, régóta vágyok rá, megérdemlem, még szép, hogy türelmetlen vagyok, az sose ér rá, hogy az ember boldog legyen :) szóval ez a fajta türelmetlenség totál érthető és normális....az lenne a fura, ha wellness relaxban lennék.....
A másik fajta "türelmetlenség", viszont negatív, ez annak a hitnek a hiányából fakad, hogy nem akarom/tudom/merem elhinni, hogy igenis jó lesz. És ez a kétkedés tesz türelmetlenné, hogy mikor buknak már ki a dolgok, mikor jelennek meg gebaszok tirarira stb....szóval, az amit el kell engednem az nem a türelmetlenség, ez egy fogalomzavar, NEM ezt kell elengednem, hanem a kétkedést és bizalmatlanságot, na meg a hitetlenkedést :) .... mert az a fajta sürgetés, ami a bizalmatlanságból, vagy bizonytalanságból fakad az negatív....a várakozó, jóra vágyó türelmetlenség viszont tök normális érzés......na hát örülök, hogy ezt így végre, ,jó hosszú idő után sikerült helyre tennem magamban....szóval igenis megengedhetem magamnak a sürgetést DE csak pozitívan :)
Hát...nem bírtam holnapig várni.....ha már mindent lelkesen bevásároltam hozzá a piacon, így muszáj voltam délután megfőzni az életem első borscs levesét :D kicsit lightosabban mint az az eredeti receptben le van írva, de csodaszép és isteni, szóval holnap megint pirosat fogok enni :D amit kihagytam belőle az a tejföl a végén és a főtt fürj tojás :D, szóval így egy igazi könnyű valamit sikerül csinálnom...és kb. nem bírok leállni róla, ahányszor kimegyek a konyhába annyiszor nézem...és eszek belőle egy kicsit :)
Ami kell hozzá, 6-7 cékla, amit nagylyukú reszelőn kell lereszelni, 1 hagyma, egy cikk fokhagyma, egy póréhagyma, egy icipici fej káposzta, só, bors, fehérborecet, egy zöldségleves kocka....és a végén kapunk egy piros csodát :)....még mondja valaki, hogy nem hatnak a színek az emberre.....és nem csak a ruhák és a környezetünk színei, hanem az ételek színe is ad energiát...most már tuti.. :)
vége lassan a tisztító hétnek....viszont ami fantasztikus, hogy a lelkesedésem még mindig tart :D az egészséges kaják irányába....uh ma ki is mentem a piacra mert a tündér orosz szakácskönyvemben megtaláltam a borscs receptjét, amit holnap meg is főzök :D...nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült ez a hét és hogy tényleg feltöltött kívül belül...
Pozitívumok:
mínusz két kiló
kevesebb kajcsi elég egy étkezésre
fejfájás mentes hét
maga az étkezés egy kreatív és szó szerint színes programmá válik :D annyi színes dolgot mint ezen a héten, máskor egy hónap alatt eszem :)
kevésbé száraz bőr
megváltozott ízérzékelés
na meg jó az, ha az ember tudja, hogy mit eszik/iszik.....
És mindez egy hét után .... szóval tényleg nagyon nyitottnak érzem magam arra, hogy jövőben legalább egy két étkezés hasonlóan az e hetihez színes és egészséges, minden mesterséges dologtól mentes legyen :)....na még a végén elkezdek megint csiráztatni mint vagy három éve... mivel is próbálkoztam annó....búzafű, lucerna, mustár és retekmag....hm....végülis még a tálam is meg van hozzá...na majd meglátom minden esetre eszembe jutott.....
Egy nap és vége a tisztító kúrának.... :) Teljesen pozitív hét volt, és egy pozitív tapasztalat. Odafigyeléssel teljesen megoldható még egy munkahéten is... persze nem mondom, hogy nem volt szükség kreativitásra, hogy ne legyen unalmas és egyhangú ez a hét, na meg hogy ne utáljak meg semmit azért mert állandó jelleggel azt eszem...
A belső tisztuláson felbuzdulva megint rámjött a külső tisztulás igénye is...szóval újfent nagyban takarítok és pakolok...úgy érzem megint lesz pár ruha, ami a már nem kell kategóriába tartozik.....végülis lassan vége a télnek és van, amit egyszer sem akartam felvenni..valószínű nem véletlenül...el is kezdek próbálgatni, újfent szelektálni....káoszból rendet....újfent :D...érdekes, hogy akármilyen lelkes vagyok,valahogy hosszútávon mégsem sikerül megtartani.....nem tudom miért....nem tudom, mi van még mindig bennem, ami megakadályozza ezt....vagy nincs is semmi, csak egyszerűen ilyen vagyok??...jó volna már megtudni...
Na már csak két és fél nap van hátra a tisztulós projektből...érdekes napok ezek az biztos a mindenféle levekkel, magokkal, ötletekkel, éhség érzéssel, vigyorgással, de örülök neki, hogy kitaláltam, csinálom és tetszik :), a következő ilyen már sokkal egyszerűbb lesz mint ezek a napok...talán az a legnehezebb, hogy kitaláld, hogy mi az, ami belefér a saját magad által meghatározott kategóriába na meg legalább abba a hogy ha édeskésre vágysz édes legyen, ha meg sósra sós :D (persze cukor és só nélkül gondoltam )
Viszont lehet ebben a méregtelenítésben valami....ugyanis egész héten nem fájt a fejem...pedig, ugyanolyan hideg van, ugyanúgy a levegőtlen irodában ülök egész nap, de ezek szerint a sok egészséges, természetes cucc ennyire durván jól hat ....:) és a mérleg is szimpatikus..majdnem két kiló lement már abból a több mint négyből, ami visszajött, szóval tényleg sokkal egyszerűbb lesz így visszaállni a tudatos étkezés, mozgás projektre....még jó, hogy vasárnap jött az a belső késztetés :)
Mennnnnnyire nagyon erős bennünk az önvédelem.....vagy a jó érzés elvesztésének félelme.....hm....inkább addig csűrjük csavarjuk a dolgokat, hogy még véletlenül se kelljen magunknak bevallani, hogy "de jó"kötözködünk, hárítunk, hitetlenkedünk....de ha mégis csak csendben, hogy senki meg ne hallja egyedül kimondanánk, hogy amúgy eddig pozitív, már ettől megijedünk....ahhoz meg, hogy ezt valaki mással közöljük....hangosan...hát...nem kevés bátorság kell.....mondom ezt én, akinek a dolgok kimondásával eddig úgy éreztem, nincsenek problémái....és nézd csak...ma egy tök véletlen helyzet mit hozott ki belőlem....elbizonytalanodást, ijedtséget, hárítást, aztán.....tudatosítást....és egy jó nagy adag téglasor lerombolását a falból :D
Hasonlóan a tegnapihoz, a mai nap is nagyon pozitív volt...kicsi kilengéstől eltekintve, amikor agyalni kezdtem .... nem szabad!!! :D de tényleg, addig minden pozitív, egyértelmű és egyszerű, aztán meg, ha elkezdem túlgondolni, jól bebonyolódik és hihetetlenné válik, szóval tényleg minden egyes nap tanulom a leállást, vagy inkább a saját gondolataim jó irányba terelését a pörgés helyett :)
A tisztulós projekt tök jól ment ma is...a grapefruittal, bio zöldséglével, a tegnapi salival, túróval.... Komolyan mondom tökre élvezem az egészet, és azt is hogy így két és fél nap elteltével is érzem már, hogy sokkal kevesebb mennyiségtől konkrétan tele érzem magamat.....ma kb. kétszer éreztem éhséget, és semmi fölösleges vagy egészségtelen kalóriát nem ettem :D háát komolyan nagyon büszke vagyok most magamra rég éreztem ezt a fajta lelkesedést :D, uh ma is bementem a boltba és ma szintén bio minden adalékanyag és cukor mentes répalével, gyümilével, aszalt fügével és datolyával lettem gazdagabb :D lassan tovább fog tartani ez a sok minden amit vettem, mint maga az egy hetes projekt :D - nem mintha probléma lenne, mert kíváncsian várom a méregtelenítés pozitív hatásait minden fronton...és minél tovább vagyok lelkes, annál kézzel foghatóbb lesz az eredmény, a kilókon kívül leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy a bőrömön és hajamon vajon ennyi idő alatt lesz e változás...konkrétan a kiszáradásra gondolok, ami biztos hogy összefügg a rettenet hideggel, meg a benti száraz levegővel, de ez a sok folyadék, tea, kefír, zöldség/gyümilé jó hatással kell, hogy legyen ezekre is :)
A két nap otthoni szaunaövezés utána ma voltam egy kis boldogságadó 10 percen szoliban, hogy ez is milyen nagyon feltöltő volt :D, már mióta vágytam és valahogy nem bírtam magam rászánni, mert így-úgy hideg van, sok ruha le fel tirarira kifogás, kifogás....nem kell ez sem :), ha vágysz valamire, akkor nem kellenek a kifogások, haladj, mert utána úgyis jobban fogod érezni magad, sokkal jobban, mintha az előre elképzelt nyűglődés miatt tologatod az egészet....:) és a héten még fodrászhoz is megyek, hát ez egy igazi korrekt kis változtatós hét :)
Hát ez egy tök jó nap volt :), nagyon sokat vigyorogtam ma, na meg igen jól megy ez a tisztulós projekt, rendesen élvezem :) igaz hogy még csak másfél nap telt el a tervezett egy hétből, de eddig semmi elbizonytalanodás, csak a lelkesedés....és olyan veszett módon még csak éhes sem voltam :D....kefír, alma, tojássali, mindenféle tea... este szermányoltam iszonyat dizájnos (és finom) tartósító nélküli természetes mustárt, ami tele van mustármaggal hát nagyon tündér :D, rendesen tetszik, tökre feldob ez az egész, meg tudom, hogy van értelme...vettem biozöldség, meg céklalét is :D...tök drágák ezek a kaják, de ezt a hetet rászántam és tartom magam hozzá.. :)nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, holnap meg is kóstolom az egyiket :) Tényleg jó az, ha az ember kitalál valami, hisz benne, akarja, tesz érte.. :) kicsit elveszi a fölösleges ember érzést ... ami azért nem utolsó szempont..és ezek szerint mindegy miben, de valamiben minden nap meg kell találnunk azt, ami valamilyen szinten értelmet ad az adott napnak, ez nem kell hogy állandó legyen, változhat bármikor, de minden napra kell valami, különben az ember csak lóg a levegőben, és nem fogja, hogy minek van értelme........és akkor jön a kilátástalanság, bömbi, kétségbeesés...és igen miért is kéne a gumilabdára figyelni? Miért kéne, hogy az vegye át a hatalmat a többi érzés felett? Pont az, ami a legkevésbé fontos.....a többire kell figyelni.......a fontos emberekre, arra, akiben fantázia van, magamra.....:)
Kár volt ma főzni... :) , hm de tényleg ugyanis 10 perccel ezelőtt olyan intenzíven azt éreztem, h jövő héten tisztító hetet kell csinálnom....:) Még nincs semmi konkrétum az agyamban...csak ugye ez a négy kiló, ami visszajött eléggé kiábrándító, de ahhoz, hogy újra tudatos legyek szükség van előtt egy ilyen hétre...több szempontból is...egyrészt, hogy természetessé váljon a kisebb kaja mennyiség, másrészt meg sokkal könnyebb, ha egy kitisztult szervezettel kezd az ember bele megint ebbe :)
Szóval szépen bepakolom a fagyóba, amit ma csináltam :), mert ha ilyen intenzív ez az érzés, pedig tényleg nem elhatározás, hanem egy hirtelen érzés - nyilván ha döntés lenne, most nem lenne ennyi fölösleges főtt kajám :D - no szóval, ha már ilyen lelkes vagyok akkor azt ki kell használni, aztán hátha ettől a négy kilótól egy -két hét alatt meg tudnék szabadulni, mivel ez most tényleg csak három hete van rajtam, szóval hamar le kell mennie, aztán meg a többi szépen idővel folyamatosan el kell hogy hagyjon engem :), jajj tök jó, annyira régen nem éreztem magamban ezt , tényleg hónapok óta csak mondom és tudom, hogy kéne kéne, de semmi belső elhatározás, meg indíttatás...most tök jó, hogy van...Hogy mit fog takarni az én tisztító hetem....hm...sok víz, sok tea....gyümölcs, kefír, túró, kenyér és tészta mentesség.....most azt mondom, hogy a húst is mellőzném...bár lehet, hogy valami csirkemell féle bele fog férni hét közben...de semmi fevágott, semmi amiben bármi nemű E betű van vagy mesterséges anyag.....no szóval majd kialakul, az biztos, hogy most nagyon lelkes vagyok :D
Sok minden elmondható a mai napra, de az semmiképp, hogy ne lett volna összetett, ingergazdag, és számomra még erőt próbáló is. Miért....sok -sok dolog miatt....
Egyrészt már reggel ahogy mentem ebben a rettenet hidegben annyira azt éreztem hogy Oroszországban vagyok.....a napos hidegben Moszkvában a jeges szélben pedig a Péterváron átélt emlékek voltak valószerűtlenül közeliek....aztán.....jött szembe sok-sok dolog, ami nem tetszett, ami megint előhozta az értetlenségemet a miért vagyok egyedül kérdésben....és csak zakatolt bennem a miért egész délelőtt - nyilván válasz nélkül....
Közben persze a tegnap általam lezártnak tartott téma újfent valóságossá vált, így én hiába is zártam le már tegnap mégis sokat foglalkoztam ma vele...mindenféle fórumok miatt....most rövid ideje pedig - igaz,, hogy már az én döntésem után másfél nappal de meg lett erősítve ez az egész.......
Mitől volt még összetett....amit tegnap találtam és aminek tegnap örültem és feltöltött az szépen kipukkant ma délben...és ez persze nem nagy ügy...mert nem rajtam múlt, tehát kb két perc alatt túl lehettem volna rajta én valamiért mégis órákat szántam erre az érzésre az életemből. Rosszul esett.... inkább olyan igazságtalannak mondanám, amit valahogy sosem tudtam magamban hova tenni....na de ezt sem kell túldramatizálni, mert mindennek meg van az oka, ezt így kell felfognom.... :) ja és ez még mindig nem minden, ami ezzel a témával kapcsolatban ma történt velem.....hm...na majd meglátjuk abból mi lesz...minden estre elkezdtem kezelni ezt a helyzetet is..... meg kell tanulni ezt is :) minden jó valamire, minden helyzet, amit az ember megél, még akkor is, ha az adott pillanatban ez nem kellemes....
és olyan jó volt viszont, hogy ma is kaptam a figyelmet meg az okos biztatásokat.....olyan nagyon - nagyon jó....
és hogy most mi történik..az amire tényleg nem számítottam, azzal beszélgetek épp, akivel már régen nem....és ma pont ezt kértem délelött, hogy ez segítene kicsit kibilleni.... és ez lenne kb az egyetlen dolog, amit valóban szeretnék....és jólesne, és lehiggasztana....lehet hogy mégis igaza van Jujinak, hogy ha tényleg akarod, akkor tényleg megkapod ....de csak akkor ha tényleg.... ???:)
Gyűlölöm ezt az egészet......utálom, a lufipukkasztgatást....unom, unom, unom....hogy nincs előre lépés, unom és fáradok tőle....és tudom, hogy nem a világ, tudom jól, tudom jól próbálom a pozitívumokat nézni, de nagyon nehéz. Nem akarok én teljesen kiábrándulni, ez is csak egy nap és majd holnap biztos jobb lesz, lerázom magamról ezt a mai napot, meg a mai érzéseket, de jöhetne már a holnap.....jöhetne.... hm....fontos...nem fontos.....mit tudom én....pörög nem pörög....de pörög.....sok a kérdés.....kevés a válasz.....mit értem el ezzel a majd féléves tudatosítással??? Semmi nem változott, viszont sokkal szarabbul érzem magam, hogy mindent még inkább átlátok mint eddig. Sokkal jobban felerősödött minden.....sokkal hamarabb és sokkal egyértelműbben látom a dolgokat....hát nah...ennyit ér, ha valamit tudatosítasz....még tisztábban látod a korlátokat......vagy a nehézségeket, vagy azt, hogy épp' az árral szembe mész.....hm....mi a lényeg....nem tudom....tudja valaki? Boldog tudatlanság.....hm...ebből már kimaradok..... :S hogy irigylem őket.....
Annyira nagyon-nagyon jó érzés, amikor már tőled függnek a dolgok, amikor eldöntesz valamit. :) És én ma eldöntöttem. Világ életemben a megérzésekben hittem. Főleg a saját megérzéseimben...és hát ugye aznap amit éreztem, az egy kategórikus nem volt, mindannak ellenére, hogy mennyire feltöltött ez a nap...aztán persze átment igenbe majd újra jött a megérzés, hogy nem ez az én utam...és ma reggel megint erre keltem....hogy nem- nem Norcsika, te ettől jóval több vagy, hogy valami egyoldalú dologra várj, vagy ezt akard.... :) Szóval ezt ma eldöntöttem és röpke 10-15 perc alatt két olyan dolog jött velem szemben, amit sokkal inkább magaménak érzék.... :D valami iszonyat módon feltöltött ez az érzés, hogy igen, ha képes vagy dönteni, vagy kitalálni az agyadban, hogy igen te ezt és ezt érzed meg éred, és nem akarsz megalkudni, és kellő önbizalommal mész a dolgok után/elé, akkor igenis megtalálod őket...vagy ők téged :) Meg van a vonal...nagyon meg :D és ez boldoggá tesz..nem érzem most azt, hogy lógok a levegőben, és függök valamitől, amibe semmi beleszólásom nincsen... :)
