...

..hm..ma is írtam egy nem közzétett bejegyzést...nem tudom..és nem akarom átvitten megfogalmazni........................................................uh...marad..a sajátom....:(

II

Azért..az is tök megnyugtató, h ismerem magam:)..egészen biztos voltam benne, h a megérzéseim újfent nem fognak átverni:)...és abban is, h két irány van..vagy az, ami végülis lett és, amitől jól érzem magam, ami még ha értelme de semmi végül, akkor is előrébb visz, vagy .. lehetett volna egy másik..ami viszont..biztos, h hátrébb vitt volna - mivel ebben is ismerem magam:)

Szóval azt hiszem, jobb így, mert...végülis nem körbe körbe szeretnék szaladgálni az életemben, viszont elnyomni sincs kedvem létezőt dolgokat. És..én akkor tudok leginkább a jelenben lenni és arra figyelni, amit most meg kell élnem, ha nem korlátozom be az érzéseimet, ha nem korlátozom be a cselekedeteimet...vagyis...úgy ált. semmit :) Ha nem állítok fel fölösleges korlátokat magamnak, akkor egész jól haladok előre..vagyis inkább úgy mondanám, h párhuzamosan haladok. Nem akarok ellenállni magamnak, vagy ellenkezni magammal, vagy elnyomni dolgokat magamban, hanem csak megengedem nekik, h legyenek, cél nélkül, ezáltal segítve, h párhuzamosan haladhassak másfelé...aztán ez az érzés meg vagy elhagy útközben, vagy elkezdem érezni valaki más iránt:) és ez így jó..nem kell tagadnom a létezését, nem kell magam megerőszakolni..mert amíg ezt teszem, addig energiát feccolok bele..az ellenállásba...és ezt pedig nem akarom...természetellenes....mert ha ezt teszem, akkor marad a karika, ha nem ezt teszem, akkor van a párhuzamos haladás..:)

És..a legfontosabb: adjak időt magamnak a változásra:)

átvitt

Na..most próbálom minél átvittebbre venni az írást...aztán ha végül mégsem megy..akkor...max. nem teszem közzé :)

Szóval sei offen...igen, az is vagyok...és...azt sem mondom, h nem látok utakat, vagy akár az utakon lehetőségeket, mert de. És azt sem mondom, h nem érdekelnek, vagy ne lennék kíváncsi rájuk, mert ez sem lenne igaz. 

Viszont...én továbbra is ugyanazt akarom....eszembe jutott az a sokféle álom...amik jöttek újra és újra..és..hogy miket mutattak...és...mikorra..és hogy mennyi jött már be belőlük...és úgy, ahogy álmodtam...hm...és...ezek után..nem tudok nem hinni bennük...h ezek nem csak úgy jönnek..hanem mutatják a dolgokat...hm...

És...ezt is éreztem, ami most van..:)..Tehát ez is megnyugtató, h ebben sincs most semmi meglepetés, még ha nem is jó, de már vagy másfél hónappal ezelőtt éreztem, h most egy ilyen szakasz fog következni...egy olyan szakasz, amikor más kerül a fókuszba..mert ezek szerint..ez a más is kell még hozzá...hogy...

Na mindegy..azt hiszem..ha tovább ragoznám, már túl egyértelmű lenne...:)...én pedig..úgyis tudom, mikor mire gondolok...:) Jó lesz..mindig jó a vége..ha nem jó, akkor még nincs vége...:)

kép

Ez a kép..már nagyon nagyon rég rajta volt a desktopomon....de nem emlékszem, h ide már felraktam volna..:)

Most...több oka is van, h feltettem:)

A héten leginkább a látszat, a képmutatás, az álvilág volt, ami leginkább kibillentett az egyensúlyomból..az a sok fura valami, ami körbe vesz, amivel nem tudok és nem akarok azonosulni...ami...illúzió... nem nekem..annak, aki épp' csinálja, aki játszik..magának, a világnak..aki hangoskodik..hogy hátha akkor elhiszi ő maga magának, vagy a világ neki..vagy úgy bárki higgye már el, h az, amit ő művel vmi igaz..dehát..nem a hangerővel van a baj...hanem a hitelességgel:)..ami nem hiteles, azt akárhogy kajabálod úgysem fogod sem te sem más tartósan elhinni...mert...lufi...pukk.pukk...pukk...és minél jobban bizonygatod, h ez egy Valami annál jobban fogod érezni belülről h egy nagy Semmi.

A másik oka, hogy feltettem, hogy örülök neki, hogy én kimondom a dolgokat..magamnak is...a másiknak is..akkor és ott, amit mondok az számomra valós. Hiszem, amit beszélek. Az viszont egy illúzió, h ez másnál is így működik...nem. Van akinél így működik, többségében, meg máshogy..vagy sehogy...

halad

ez a zene is eszembe jutott ma :)

Igazam volt tegnap délelőtt, hogy estére ki fogják forrni magukat a dolgok..és tényleg így lett:) hm..megnyugtató, hogy már ha benne vagyok vmiben, akkor is tudom közben..hogy elmúlik, és attól, h akkor épp ott nem jó...ez igen hamar meg fog változni:)

valami

Azt hiszem, mára kihullámoztam magamat. :)

Már tudok figyelni, a világra, magamra, másokra...leírtam, átgondoltam, kimondtam, kibömbiztem, ami bennem volt..most már tudok létezni:)

Meglátjuk.

Van amin tudok és akarok változtatni, van amin nem tudok és nem is akarok. És ezt így fogadom el. Ez a konklúzió.

fura

De rohadtul nem sikerül most itt lenni..hm... cigizéskor annyi hajlam sincs bennem, h 10 percre sikerüljön eljátszani, h érdekel, ami folyik..a világban..másokban...túl sok minden folyik bennem... és ezek valahogy sokkal fontosabbak.. Miért kéne úgy viselkedni mint másnak? Miért kéne vmit magamra kényszeríteni? Miért kéne valamit eljátszani? Miért kéne? Miért kéne? Csak mert ez a szokás? Vagy? Mégis miért?? Nem kell semmit...jó lenne...sok minden jó lenne...lenne lenne volna volna.. :) aha..pf...

Fura ez az egész...egy jó nagy FURA :D...itt járok...bár..amilyen hullámzóak ma tényleg az érzéseim és a gondolataim... ki tudja mire jutok még ma...most minden fura...

:S

Az a baj, hogy hányingerem van a képmutatástól...hm..  mindig is ez volt, gyanítom mindig is ez lesz.

Azt hiszem elég sürgősen ki kell találnom valamit, hogy az én hangulatomat ne befolyásolja a környezetem affektálása, kakaduskodása...vagy úgy általában a látvány...a hangok..a gesztikulációk... ez az állandósult színdarab... és igen.. szerencsére nem az én életem ilyen...de...valahogy akkor is része vagyok a színháznak...sokkal jobb színészekkel...akik bár látszik, h fáradnak a szerepeiktől..mégiscsak ragaszkodnak hozzájuk...hm...viszont mivel én nem akarok játszani... az egész fellépést elronthatom...

"Ostobaságokat beszélgettek nagy képmutatóskodva, csak hogy hallja őket. Anna tisztán látta, mennyire unják és gyűlölik egymást. Nem is lehetett nem gyűlölni ilyen szánalmas torzszülötteket."

Vajon miért jutott ez újra eszembe...

 

 



ez-az

Hullámzás...mikor hogy...mikor mire fókuszálok, mikor milyen keretbe pakolom az eseményeket...hm... aztán meg...kilyukadok valahova..ami ugyanaz, ahol már jártam...ismerős.. mégis kicsit másképp...meglátjuk...

esti

olyan nincs is, h elnyomni valamit...mert annál jobban érdekelni fog, minél inkább próbálsz bármi mást csinálni..és a legtöbb energiát fekteted ezáltal bele..és ugyanannyira életben tartod mintha megélnéd...csak..amíg megéled..az jó neked...ha elnyomni próbálod..az viszont szar neked..és ennyi energiabefektetés meg azért, h szar legyen?..előbb-utóbb úgysem megy az ellenállás..hiszen..ha ellen kell állnod, annak, ami természetesen jönne...tuti, h szar az irány..uh..úgysem sikerülhet....vagy valami ilyesmi..:)

blog

Szeretem a blogomat :)

.

.

.

Nincs kedvem elmesélni, h ezt most miért írom.. :) De szeretem, ahogy írom, amiről írom...szeretem, ahogy kinéz, h megmutat..h rólam szól..hogy nem kertel..hogy őszinte..hogy kimond..hogy változik..hogy alakul..hogy halad..hogy lép.....és egy-két behergelődött bejegyzéstől eltekintve - ami szintén én vagyok ezért továbbra is itt a helyük :) - egyre inkább az egyben rendben irány felé visz...:)

ennyi

"Igen, vannak külső körülmények, de azok nem okok. Az érzés, a hangulat benned van"

reggeli :)

'Minél közelebb jutsz ahhoz, h a saját életed éld, egy ideig annál nagyobb lesz benned a félelem.  Hiszen nem akarod elrontani. Ám csak egyetlen módon ronthatod el, ha bele sem kezdesz. Nem kell sem meggyógyulnod, sem megvárnod, amíg nem félsz. Egyszerűen csak össze kell szedned a bátorságod és meg kell tenned az első lépést. Minden kifogásod a félelmedből fakad, ugyanakkor azt is mutatja, h olyasmi zajlik, ami számodra életbevágóan fontos. Azt akarod, h amibe belekzdesz működjön. Vágj bele. Lesznek útközben kétségeid? Remélem igen, hiszen ez csak azt mutatja ,hogy elkezdtek történni a dolgok. Megéri vajon? Jobban megéri mint a világon bármi más ... '

Camino 2012 9-10

jel

ad hoc cikkeket olvasgattam...nem kerestem én semmit...és..mégis szembejött :)

„Ha választhatok, hogy én háborgok, és a világ nyugodt, vagy hogy én vagyok nyugodt, és a világ háborog, habozás nélkül az utóbbit kell válasszam"
.
.
.
Minden jel, amit jelnek fogunk fel alapon, ez sem véletlenül jött most szembe :)

--

Hát..csak ma is besikerült egy kb. fél órás intenzív agylob...:S :)

Az értéknélküliségen már túljutottam, ma nem ez volt a probléma. Hanem..az igazságérzetem nem bírt felülemelkedni ezen a helyzeten, holott tudom nagyon jól, hogy rohadtul nem éri meg egy olyan dolgon felhergelni magamat, aminek még csak értelme és értéke sincsen számomra...De igen nehezen tudom tolerálni az inkorrektséget...sőt...nem tudom..

Valamit nagyon sürgősen tudatosítanom kell ezzel kapcsolatban. Ezt az egész helyzetet valahogy rohadt távolról szeretném nézni. Mert akárhogy mondom én, h nekem ehhez semmi közöm, mégis rám van szar hatással, ha engedem...és vhogy csak bevonódok, ha ilyen intenzív utálatot hoz ki belőlem.

Szóval, ha újra rámtör ez a végtelen agylob próbálom ezeket előhozni...(mert ma végül a lányocskáknak köszönhetően sikerült visszatérnem :) )

• ennek semmi köze sem a valósághoz sem az élethez
• nekem ez nem hosszútávú célom, csak egy szakasz
• rajta vagyok, h minél előbb elérjem azt, amit valójában szeretnék, h azt csináljam, ami igazán belőlem jön, aki én vagyok, aminek van értéke számomra
• ez a jelenlegi helyzet egy eszköz nem cél, tehát úgy is álljak hozzá
• elmondtam az én verziómat, innentől akár el is engedhetem az egészet. A másik a saját verzióján pörög én pedig a sajátomat tudom alátámasztani, vagyis  semmi szükség pörögnöm rajta.
• Megéri -e számomra kifordulni magamból emiatt? Nem
• Egyáltalán mi ez? Semmi
• Van életem? Igen. Akkor minek veszek el a saját életemből ilyen hülye érzésekkel időt és energiát?...Holott...csak egyszerűen telibe is szarhatnám..mert mi lesz? Ez csak azért nehéz, mert akárhogy próbálok ettől megszabadulni, mégiscsak van bennem vmilyen szintü maximalizmus és még azt is szeretem jól csinálni, aminek kb. értelme de semmi számomra. De ezek szerint itt ez a célravezető. Abban kell csak maximalistának lennem, ami tényleg számít, ami nem, abban nem. :)

Na meglátjuk mi lesz...mindenesetre most jobb mint volt, de attól meg rosszabb, mint szeretném :)

motiváció

hát..a mai nap megint új irányok felé vezetett:)

A tegnapi utánajárás következtében...amiből kitűnt, h jó összetett a történet és még infókra van szükségem, addig arra jutottam, h új irányokat is néznem kell..hát igen..nem fasza, ha a kiábrándultság uralkodik el rajtam, még akkor sem, ha csak pár órán keresztül...én mosolyogni szeretek...és azzal foglalkozni, ami ÉRDEKEL :)..ebben elég egyszerűen működöm.. azt szeretem, ami tölt, aminek értéke és értelme van:)...és ha valamit kitaláltam.. addig keresem a járható utakat, amíg valamelyik oda vezet, amit szeretnék...uh...holnap átgondolom, h hogyan is lenne a legcélravezetőbb ...és aztán elindulok erre is..

Most ezeket a motiváló idézeteket találtam magamnak, h igenis, ha akarok valamit, az nem biztos, h egyszerű...másnak sem az...kérdés az, h mennyire akarom, akarom e igazán, és tudok e megújulni és újabb lehetőségekre rájönni...és ha a válasz az, h igen akarom...akkor, nem baj ha nem egyszerű...végülis szeretem a kihívásokat, a kreatívkodást..akkor élvezzem már ezt  a szakaszt is :)

'Az lehet sikeres, aki tesz is valamit, mialatt a sikerre vár.'

'Ha mindazt megtennénk, amire képesek vagyunk, szó szerint saját magunkat is elkápráztatnánk'.

'Nem buktam el, csak találtam tízezer utat, ami nem járható.'

'Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.'

És..akárhogy nézem, én még nagyon távol vagyok ettől..:) Kitaláltam, h mit szeretnék csinálni úgy igazán...ez jól sikerült mert tényleg élvezem...utánajártam, tanultam..aztán..tapasztalatot gyűjtöttem benne...most pedig azon vagyok, h tényleg ezt csináljam. Eddig egy út nem jött össze...és most pedig párhuzamosan szeretnék haladni kettőn..meglátjuk melyik hová vezet..:) Azt hiszem..ez a három nagyon távol áll az ÖSSZES-től :), így nézve mindjárt más...:) Jó lesz...biztos, h jó lesz..:) és ha nem ezek..akkor újfent ötletelek majd..:)..hm..nem szoktam feladni..:)

vigyori

:D Ezt és a Morcee számot hallgatom felváltva :D 

ennek örömére már a lakás is kész, annyira felpörgettek:), azt hiszem veszek át egy pár ötletet ebből a fly lady programból, h ne legyen gondom a rend megtartásával :), tegnap Kati mondta, h mi ez, hogy, merre én meg..mivel ha valami érdekel nem bírok ám vekengeni egy percig sem, tegnap este vagy egyig fenn voltam és átolvastam a lényegét, és kitaláltam, h mi lenne nekem hasznos, és már el is kezdtem alkalmazni, igazán hatékony, na majd meglátjuk, h a rend megtartásában mennyit tud segíteni tartósan...vagy..káoszfüggő vagyok és jöhet bármiféle jó ötlet..nem számít:D

Uh most már tényleg semmi mással nem kell  ma foglalkoznom csak magammal :)... és a legjobb..hogy most valami olyasmi állapotban vagyok, mint tavaly nyáron..:) Amit imádtam...hm...háát, ha még az sem tud egy pillanatnyi rossz érzést sem kelteni benne, h holnap megyek dolgozni..akkor tényleg minden fasza :D, jót tett ez a hét..nagyon kellett...és...amit most érzek mint ennek a hétnek a konklúziója...nem akarok előre eldönteni semmit..csak mindig éppen annyit, ami van...:)..jobb szeretem a spontaneitást...épp elég azzal a tudatosan foglakozni, amit akkor épp megél az ember...:)

:)

:)

Az egész világ egy nagy tükör :)

Ma is szétvigyorogtam magam, egész délelőtt kóricáltam, intézkedtem, vásároltam, töltődtem, beszélgettem....és.....folytatódik a jó állapot:)

Az a fura, h írni sincs most úgy kedvem mint eddig..valahogy azt érzem, h pihenek belülről, h most csak úgy örömködni van kedvem, élvezni az adott helyzeteket, nem értékelni őket sehogy sem..csak úgy lenni, mosolyogni...adni, kapni...:)

Azt hiszem ez azért van, mert belülről egy igen intenzív időszak van mögöttem, és most pihenem ki, az állandó agyalást, gondolkozást...:)...akkor arra volt szükségem, mert az vitt előrébb..most pedig..erre van..mert ez visz előrébb:)

imádom :D

kb 20x meghallgatva...imádva..:D
Folytatódott ma a töltődés..a változtatás...az ééélet..:)
Szeretem szakasz..:)

...és..jelenleg nem sok semmi kedvem van figyelni, látni, nézni, sokkot kapni mások 'életétől'...áá, nekem ehhez nincs kedvem..:)

.

.

most..csak azzal van kedvem foglalkozni, h  én mit akarok, nekem mi a jó...és haladok arra..amerre SZERETNÉK:)...ééés..ha épp cikk-cakkban van kedvem haladni..akkor úgy csinálom..ha hullámozva, akkor úgy..ha egyenesen akkor úgy és ha éppen karikában akkor meg úgy :)...igazából..mindegy..csak élvezzem az eseményeket...nekem..nincs kedvem ehhez az "élet-versenyhez"..csinálják annyian...azt hiszem én már nem szállok be százötvenmilliomodiknak:)

Egyre jobb

egyre biztosabb

..

egyre inkább szivárvány :)

nincs kedvem értékelni...ma nincs..most nincs...:)

visszatértem a laza önmagamhoz..:) vagy nevezhetjük dögnek.. :) mindegy mindenki hívja, ahogy akarja..köztük én is.. a lényeg..h ...:) ez van:)

benyomás

'Nem vehetjük el senkitől a védőpajzsát, amíg nem győztük meg róla, hogy nincs veszélyben' :)
.
.
.

Nem akarom elemezgetni ezt a mondatot, egyben rendben..:) ma jött szembe.

Széttöltődtem :D Olyan fáradt vagyok ettől a pihenéstől, h hüha :D inger, menni-menni...ez-az, pofázás, vigyorgás, enni, inni, lenni, létezni, örülni, fetrengeni, barnulni, tisztulni, vásárolni, olvasni, figyelni, lazulni, töltődni, kiszakadni, komfortzónát átlépni...és...semmit nem eldönteni előre..csak úgy...áramolni..sodródni...aztán az egészet vicces módon keretbe zárni:D

:)

szeretem napok :)

Vannak másfajta benyomások is, de azokat nem a mai napra szánom..:)

Újabbak

Tegnap estére már elmúlt a kiábrándultság:)

Jó volt vigyorogni, mondani, beszélni, fetrengeni..:) Reggel is ugyanezzel a hangulattal ébredtem, mosolyogva kóricáltam az utcán....csak úgy nézegetve az eseményeket...:)

Átértékeltem a tegnapot:)..biztos, h a legjobb, h így alakult..ez csak egy lehetőség volt, ami helyett másikat kell nézni, mert ez a tegnapi nem működik...és..ha jobban belegondolok, látom az előnyeit, h ez nekem most miért jó:)

Nem a kereteken belül kell mozognom...és nem a kereteket kell tágítanom ezek szerint...hanem...ki kell lépnem belőlük:) Jó ez a felismerés...hm..igazából..csak akkor kellett volna abban az állapotban maradnom, ha ez az egyetlen lehetőség lett volna...de ilyen meg amúgy sincs. Ez csak egy..de nem az egyetlen...és..ha nem érem el úgy, h megyek A-ból B-be..akkor megyek A-ból C-be, vagy D-be..:) ha akarom..akkor előbb-utóbb meg lesz az az út, amelyik oda vezet, amit szeretnék...szeretek kreatívkodni..unalmas is lett volna, ha nem kell érte egy picit jobban ötletelni:)

.

.

viszont..valahogy az is annyira tisztán látszik most..h mennyi minden van, amit még változtatni érdemes magamban:)

És ez jó..h folyamatosan fedezem fel a dolgokat...magamban...dolgokat, amiket azt hittem nincsenek, és..egyszercsak látom, h még vannak, pedig..nem a kedvenceim:)És ez tök jó...minden így kezdődik...hárítom...felismerem....tudatosítom...elfogadom..változtatom..beépítem..:)

És ma megint felismertem, tudatosítottam és elfogadtam valamit..h igen..ha tetszik nekem, ha nem..akkor is bennem van valamilyen szinten még:)

Jó lesz..

Mindig jó a vége..ha nem jó..akkor még nincs vége..:)



:)

Milyen érdekes ez..."El kell veszíteni az eszed, ahhoz, hogy észhez térj"..:) nálam újra és újra működik...ha túl sokáig próbálok racionalizálni, nem kimondani, nem beszélni arról, ami valójában bennem van, egyszerűen érzem, hogy elkezdek karikában működni, hogy nem haladok előre, hogy csak vagyok...de addig belülről nem tud változni semmi, amíg nem hagyom magamank megélni azt, ami valóban bennem van..és..onnantól, h elvesztem az eszem, hogy nem a fejem irányít...minden olyan egyértelmű és világos..igen..észhez térek, megnyugszom..:)

Aztán már megy, hogy lássam a dolgokat, megy, hogy tudjak figyelni bármire, hiszen nem valaminek az elnyomásával vagy elfojátásával kell az energiáimat lekötnöm...hü...hogy ez mennyi energiát vesz ki..és közben még a saját határaimat sem érzékelem...hm...azt hiszem...arra jöttem rá, hogy az észt..csak használni kell....és...az érzések szolgálatába kell állítani...Az első az érzés...ha az érzés megvan, ki van mondva, el van fogadva, meg van élve...onnantól minden olyat tök egyszerűen átlátható ésszel...addig meg csak...egy kreálmány....fölöslges kreálmány...

örülök...:)

nyugi :)

..

"A szavaknak van valami titokzatos mágiájuk, azt hisszük, amíg nem nevezünk nevén egy érzést, addig nem is létezik, el tudjuk fojtani magunkban."
.
.
.
pedig..nyilván nem :)

szeretem

Szeretem a tisztánlátásomat...hogy egy hibát nem követek el egy-kettőnél többször..hanem..haladok előre és változtatok, tanulok..nem csak úgy vakra tapasztalok, hanem leszűröm belőlük, amit szükségesnek látok, érzek... pl. már nem okozok magamnak lelkifurdalást azzal, hogy egy  magamnak sem tetsző stílust alkalmaznék valakivel szemben..:)

Szeretem, hogy a szeretetet állítom  a központba. Szeretem..hogy már nem félek tőle:)..
Szeretem, hogy újra önvédelem nélkül merek létezni:)
Szeretem, hogy tudok és merek őszinte lenni, magamhoz és másokhoz.

Szeretem az értékrendem...hogy különbséget tudok tenni a valóság és a látszat között. Hogy érzem...mikor vagyok én átbaszva, és mikor bassza át valaki saját magát, akkor amikor velem próbál valamit közölni.

Szeretem a megérzéseimet..és szeretem az érzéseimet...és..továbbra sem hiszek benne, hogy tartósan lehetne racionális alapon kezelni őket bárkinek. :)..

Szeretem, hogy felismerem, h a másik ember véleményéből mit szeretnék beépíteni magamba, mert valóban rólam szól, és mi az, ami ő saját maga, csak rám próbálja húzni...pedig..nekem ehhez semmi közöm.. mert..nem én vagyok, hanem ő..:)

Szeretem, hogy nem az egóm irányít...és nem a félelmeim..és nem az elvárások...és nem a korlátok :)
Szeretem, hogy megengedhetem magamnak, h szabadon érezzek és gondolkozzam. :)

És...bízom benne, hogy tíz  húsz vagy akárhány év múlva is a valós dolgok maradnak számomra értékek, soha nem a körítés, a díszlet, a jól hangzó okok...az illuzió, ami a nagy semmit veszi körbe...hogy..hátha nem látszik tőlük a végtelen űr, a kiábrándultság és a nihil...:)

Sokkkk

Hááát..engem aztán hidegen szokott hagyni, h mikor milyen dolgokat hoznak, rendelnek el stb...de ez a ' Dohánybolt' téma...elég félelmetes...van olyan része, aminek van értelme...DE

...abszurdum...egyáltalán miért Nemzeti??he?

• a full gáz kiírás, a színe, a stílusa, a neve maga... :S olyan mint valami 50 évvel ezelőtti maradvány emlék...:S
• frusztráló
• ma bementem egybe...hát...komolyon olyan érzést áraszt az egész, mintha valami bűnöző lennél, hát hova mész te mit csinálsz te?...:S
• meg se lehet ítélni, h a bolt egyáltalán nyitva van vagy be van zárva...:S
• az egész maga a KORLÁT :S kívül...belül...:S

Szóval, amit én nem értek, miért nem lehet csak úgy bizonyos helyeken cigit venni a 18 éven felülieknek, h közben nem áraszt egy 'szar vagy' légkört?

 Miért nem lehet valami életszerübb dizájnt alkalmazni? 

Miért is kell ezeknek mindenképp az utcára nyílni, mert ha nem akkor mi van?? 

Meg úgy általában, minek van ez ennnnnnnniyre túlmisztifikálva meg túldramatizálva?????? Ennyi erővel mindent, ami egészségtelen szeparálva kéne a 'Meg fogsz halni' utcában árulni...lenne ott cigi, pia, zsír, cukor meg mit tudom én még mi....ja pl. gyógyszerek...hm...mert abból is van, ami többet árt mint a cigi....pfu....

Na mindegy.....nem hergelem én be ezen magam, csak sokkolóan szánalmas ez az egész :S