még egy nyeremény

....na még egy valós változás 2012-re :D, hozzáállás a szilveszterhez....azt hiszem... az idén elengedtem az utálatot a szilveszter irányába is... egyszerűen csak... nem számít... :)

tele volt az egész év mindenféle lépéssel, haladással, változással... a harmónia és kiteljesedés irányába...jó...szeretem...folytatom :)

Valami

hmmmmmmm..... nem akartam én ma ennyit olvasni... de ezek szerint kellett... :)hm....este nagyon sokat beszélgettünk Zsuskával, sokmindenről, ami fontos...többek közt arról is, amit nem tudok megmagyarázni, csak érzek.... a Valamiről...és így ezekkel a szavakkal és azzal az érzéssel....aztán hazajöttem... és olvastam még egy picit.....mondom most már alszom....még egy utolsó és pihi....hát....ez volt az....

"Minden, ami mély, mindig megmagyarázhatatlan. Az, amit meg tudsz magyarázni, nagyon felszínes. Vannak dolgok, amiket nem tudsz megmagyarázni.

Ha szerelmes leszel valakibe, hogyan magyarázod meg, hogy miért lettél szerelmes? Minden válaszod ostobán fog hangzani: az orra miatt, az arca miatt, a hangja miatt. Ezek a dolgok mind említést sem érdemelnek - de valami van abban a személyben. Azok a dolgok feltehetően részét képezik annak, amiért szereted őt, de az a "valami" mindennél nagyobb. Az a valami több mindennél."

hát... a hideg rázott az egésztől...a szavaktól...a valamitől...hm  .a valamitől...attól, hogy a minden meg a semmi közt tényleg ott ez a valami...ami több mindentől...á basszus....brutál dolgok ezek....és ilyen megérzésesből jövő irányíthatatlan ösztönérzéseknél...annyira de annyira fölösleges logikázni, meg egózni.... meg hárítani... meg önvédeni...ó te jó ég...annyira annyira fölösleges...ha van ez a Valami...akkor ez a valami számít..ami mindegy is mitől van, miért van... a lényeg, h legyen....mert...van...

chill

Ez megint egy igazán chill nap.... :) olvasom a tegnapi fantasztikusan rám talált könyvet és húzgálok és irogatok lelkesen a zöld swarovski köves koromfekete cerkámmal :) gyönyörű... mosolygok... olyan ez a könyv mint egy újabb vagy egy másfajta Füveskönyv...vagy Ég és Föld...hm... szeretem az ilyen rövid mindennapos mégis annyi minden adó tömör és tömény valóságokat....amik egybe láttatják azokat, amiket érzek...azzal kapcsolatban, mi a jó nekem.. :)

"Egyszerűen légy a teljességed árnyéka, és bárhová megy, kövesd, mert nincs más cél. És akkor hatalmas ellazulást érzel majd magad körül."

"Ezek a valódi tolvajok: a kétség, a gyanakvás, a félelem...Légy tudatos, de sose légy óvatos... A tudatosság nem a félelemben gyökerezik. Az óvatosság a félelemben gyökerezik."

"Bármi történik, fogadd el, és élvezd; semmit ne erőltess. Ha beszélni támad kedved, beszélj. Ha szívesebben maradsz csendben, akkor hallgass - tedd, ahogy érzel. Semmit ne erőltess, egyetlen pillanatig sem, mert amint magadra erőltetsz valamit, két részre hasadsz - és ez teremti a problémát, ekkor az egész életed megosztottá válik. Az egész emberiség közel jár a skizofréniához, mert azt tanítják, hogy kényszerítsük magunkra dolgokat"

"Minden egyénnek tudatosnak, ébernek és figyelmesnek kell lennie, kísérleteznie kell az élettel, hogy rájöjjön, mi a jó neki...a formulák nem fognak működni."

"Csak figyelj ítélkezés nélkül"

Osho: Mindennapra

figyelem

mennyire egyszerű amúgy figyelni valakire, minimális energiabefektetéssel...hm...tök érdekes volt ma ahogy vásárolgattam és minden boltban őskáosz volt a ruhák közt, az eladók meg csak hajtogatták a cuccokat, csak hajtogatták...én meg bementem az egyik boltba, négy felsőt vittem be próbálni nem volt fülke sem, ott ácsorogtam és közben figyeltem, h milyen kiégve hajtogatja a csajszi a visszadobott ruhakupacot...én meg bementem próbálni, végül egy felső tetszett ...és kb. összesen nem volt 6-8 másodperctől több, h a másik hármat nem legórtam a székre hanem ahogy levettem összehajtottam... és mikor vittem ki és odaadtam neki a számot meg a három összehajtott felsőt látszott, h teljesen odáig volt, h valaki így adta oda neki és mosolyogva megköszönte:) és nekem meg annyira jó érzés volt ... egy semmi extra dolog...csak egy mini emberi figyelem...ami jó...oda-vissza... :)

decemberi

Milyen fura...egy-két hete mikor nézegettem a blogban, hogy melyik hónapban mire jutottam, kíváncsian vártam, hogy december végére mi lesz az, amiben előrébb jutok, amire rájövök, kimondok, máshogy látok....és.. azt hiszem megvan :)

Valahogy a hónap elég nagy része szólt a fejemben és a valóságban is arról, hogy mit akarok, miért akarom, a türelemről, a várakozásról, a jelekről, a példákról, az ellenpéldákról... a szembe jövő dolgokról, az érzésekről, a ráérzésekről, a megérzésekről, a nézésekről... azt is tudom már, hogy miért akarom, hogy miért azt akarom. Mert biztosan érzem, hogy közöm van hozzá. És ez az érzés valami hihetetlenül megnyugtató. ezért marad bennem...és ezért múlik el olyan hamar a harag, vagy az agresszió vagy akár a kétkedés is... mert ez az érzés, mióta megengedem magamnak, hogy érezzem, kb... egy hete... annyira egyszerű és egyértelmű fénybe helyezi az egészet... az egész kivárást...

Olyan érdekes dolgokat olvastam erről az egészről össze pár napja :), hogy az ember akkor nem tud várni és akkor türelmetlen, ha nem bízik, ha tudja, hogy csak annyit kaphat, amit hirtelen megkap, egy miniadag örömöt..és ezt minél hamarabb ki akarja préselni a másikból...mert tudja, hogy neki nem jár több és hosszabbtávú valami... ide is rakom magamnak ezt a pár sort, hogy vissza tudjam nézni, ha lenne még olyan amikor nem erre az érzésre figyelek, hanem bármi másra, ami elbizonytalanít.

"Átadjuk magunkat a jelen kísértéseinek, ahelyett, hogy távoli célokról álmodoznánk. Mintha nem bíznánk abban, hogy egyáltalán léteznek nagyobb célok, hogy van 'nagy jutalom'. Vagy azt nem hisszük el, hogy el tudjuk érni azokat.. Azokban akik ellent tudnak állni a kísértésnek, él egyfajta önbizalom, ami azt sugallja, hogy sikerül elérniük azt, amit elhatároztak. Várni csak az tud, aki biztos a dolgában" :)

"Nem kaphatok tőled az életben többet, mint pár pillanatra elég örömöt. Rád nem érdemes várni. Azonnal akarjuk, amit ki tudunk belőle sajtolni, mert nem hiszünk benne, hogy lenne mire várni. Más kérdés, hogy minél kevésbé hiszünk benne, annál kevésbé marad bármi az életünkben, amire érdemes lenne várni"..... jók ezek... :)
"A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni."

érzések

ha nem akar az ember irányítani, hanem csak úgy átengedi magát az érzéseknek...annyira de annyira át tudják járni.. úgy igazán úgy belülről...hogy érzi a melegséget a gyomrában...és ilyenkor minden olyan egyértelmű nincsenek kérdések és kényszermagyarázatok, és válaszok után kutakodás, hanem csak az érzés, ami igaz. Azok a dolgok, amik belülről jönnek és igazak, mindig a nyugodtságot, a kiegyensúlyozottságot és a jóérzést hozzák elő....és leegyszerűsítik a dolgokat...néha már már bután egyszerűvé...hm...ilyenkor nem is értem, hogy honnan szoktak jönni a kétségek, honnan szoktak jönni a parák, vagy paranoiák, vagy a bizonytalanság...hm....minden egyszerű és egyértelmű... csak át kell engedni magam nekik. és nem nekem kell erőlködni a dolgok letisztításán, hanem áramoltatni őket magamban, és átengedni magam nekik és megengedni magamnak őket. mert ez így jó.... :)

Önfejlesztő :)

Nem véletlenül szúrtam én ki és vágytam olyan nagyon arra az Önfejlesztő naplóra, amit szerdán észrevettem a könyvesboltban :) egyrészt gyönyörű, színes lapokból áll

ezzel úgy már általában nem nehéz elérni nálam, hogy beleszerelmesedjek :) , minden hónapnak megvan a saját boldogságos színe, attól függően, hogy az élet melyik területét energetizálja....tele van okos gondolatokkal, előrébb vivő idézetekkel, olyan dolgokkal amiket az elmúlt időszakban én is elkezdtem behozni az életembe és tudatosítani is azokat. Itt viszont folyamatosan fel lesz rá hívva a figyelmem, szerintem így még könnyben rajta tudok maradni az úton, tartani tudom a fonalat, hiszen folyamatosan látok magam előtt valami olyan  gondolatot különösebb keresgélés nélkül, ami segít kibillenteni ha elakadnék :) Hát szóval, nagyon örülök neki, hogy tegnap az őskáosz közepén is rászántam magamat és elmentem a tömegbe és megvettem...hm...kicsit hátravetette a takarítás hatékonyságát, hogy már egészen augusztusig elolvastam ...de na...én ilyen vagyok... nem szeretem a korlátokat ;)

:)

"Megdöbbentő, hogy milyen sokan átviszik a tegnap terhét a következő napra. Kudarcaikat napról napra magukkal cipelik, és ezzel megfosztják önmagukat az újrakezdés örömétől"

abszolút követendő...amit ma meg tudok oldani jó...amit nem azon nem kell pörögnöm holnap ugyanúgy...:) új lehetőség, új gondolat, új megoldás... :)

így

jajj mennyire nagyon sokféle út van, meg hozzáállás...és én az én mostanimat nagyon élvezem:) ez az a dögfajta attitűd... az a makkintós fajta...amikor nem foglalkozom a következményekkel, csak élvezem a hatást, amit kiváltok... :) mert élvezem.. mert kiváltok... hm... jóó...nem is értem, amikor elkezdek túlgondolkozni...hát minek...minek...minek..minek...ha így maradok ez a legvonzóbb...szóval...így maradok... :) mert ez az, ami oda-vissza működik és oda-vissza jó ;)

mára

"Mindenki, akivel találkozol, kemény harcban áll. Légy rendes velük."
.
.
.

Mostantól ez lesz a mottóm akkor, amikor elveszteném a fonalat és ítélkezni, lúzerezni, szerencsétlenezni, vagy éppen életképtelenezni lenne kedvem... :)
hm...mindenki harcol...magával, a berögződéseivel, a múltjával, a sérelmeivel, a félelmeivel, a bizonytalanságával.... minden mindennel összefügg...minden viselkedés, minden reakció, minden mozdulat, minden gondolat...hm...és mindent mindenki csak a saját idejében pakolhat helyre...és..ettől még nem kell kötözködnöm... van amiben én vagyok hátrébb, van amiben más... és attól, hogy én valamiben előrébb vagyok még nem jelenti azt, hogy egyből sokkot kell kapnom, ha valaki az adott dologban még le van maradva...nekem csak örülnöm kell, hogy én az adott témában rendben vagyok. és pont. végképp nem kell itélkeznem... elfogadás, elfogadás....elfogadás... elfogadás... megértés...tolerancia....elvársámentesség, itélkezésmentesség.............

~~~~~

Fura volt a tegnapi pánik, gondolom akkor és ott jött ki ez a sok - sok mindenből adódó feszkó belőlem, ma délután meg hiperérzékenybe mentem át és csak folyt és folyt a könnyem, mint valami őstisztulásnál... de most azt érzem jó volt kiengedni magamból ezeket a dolgokat....kicsit 'túltartottam' magamat szerintem az elmúlt időszakban, ebben sem engedtem meg magamnak, hogy mindig azt éljem meg, ami bennem van. Ez a mai érzés viszont, nagyon összetett volt tényleg csak úgy ömlött össze-vissza benne és ki belőlem, de most nem is akartam kontrollálni, meg kordában tartani... elkezdtem a türelmet magammal szemben. :) Megengedem magamnak az ilyen félórákat is, hiszen hosszútávon ezek által is előrébb jutok.

siker :)

több szempontból is sikeres nap volt :) egyrészt: business coach is vagyok mától :D hát igazán igazán igazán nagyon hatékony voltam az idén :) és megint megkaptam, hogy mennyire belőlem jön ez az egész és mennyire lubickolok benne és élvezem és hatásos vagyok és ez tök jó :) nagyon -nagyon jó :)

és a reggeli utolsó pár sorom is helyrepakolódott ma bennem ez alatt a miniadag hazaút alatt :) Van három út előttem, amit mostantól kizárok, az a második - vágyok valami olyanra, amit nem tudok kezelni, vagyis kifordulok magamból, elvesztem folyamatosan a fonalat és nem tudok töltődni benne na ezt mostantól kilőttem mint lehetőséget. :)

Mivel akárhogy is mérlegeltem legjobban azt szeretném, ha egy olyan valaki lenne mellettem, aki kihozza belőlem a végleteimet - teszek még egy próbát, hogy ezt tudatosan megélve mostantól máshogy nézzem, máshogy kezeljem...azt a fajta kiszámíthatatlanságot, ami ezzel a karakterrel jár. Ha már tök egyszerűen meg tudom makkintani őket, jó lenne, ha utána nem az elvárás meg az elmarás vonal jönne el...mert ugye akarom :) Ha én erre vágyom igazán, akkor viszont úgy kell megélnem, hogy töltődjek belőle és hogy a másik emberből is a legjobbat hozzam ki ne pedig a menekülhetnéket :) Meglátjuk, hogy a vágyaim és az önmagam összhangba tud e kerülni ebben a témában :)

Ha viszont ez a próba elbukik - adtam magamnak erre nagyjából egy időt, amíg ezt látom - nincs kőbe vésve, hiszen úgyis érezni fogom magamban, hogy hova tartok :) - akkor  a harmadik utat fogom választani. Olyan harmonikus valamit találni, amiben még ha nem is végletesen megmakkanva, de 'megbízhatóan' boldog vagyok...mert ahogy már az elején is írtam, mostantól nem vagyok hajlandó valami olyasmire vágyni, amit nem tanulok meg kezelni, irányítani és élvezni, hanem csak csapongok. Nekem szükségem van a valódi önmagamra, amiben nyilván van egy kis káosz is talán épp ezért vonz az, ami:) - de ahogy mondtam az arányokon van  a hangsúly, hogy mit hogy élek meg mostantól :)

Kíváncsian várom, hogy melyik lesz a vége...de mivel mindig jó a vége, bármelyikkel elégedett leszek, hiszen egy fix: boldog akarok lenni. :)

?:/

folytatnom kell a valamelyik napi gondolatsort, ahol párhuzamokat vontam köztük.........hát... ma reggel arra keltem, hogy és mi van ha ez nem egy teszt?...hanem...emlékszem volt még annó az az EQ-s pszichológia teszt, ahol kijött, hogy mennyire extrém magas az EQ-m, h a nőknek is talán csak vmi 6%-a ilyen és az ehhez illő, rájuk ható férfiak 0-1% közé esnek....és mi van ha nálam egyszerűen ez az a típus? Mert akárhogy volt akárki, aki bejött, akiben volt fantázia, ilyenfajta makkanást nem sikerült átélnem csak akkor és most. 

És.... nekem ez a jó. mert én erre vágyom belülről....Annó mondjuk kb. 20 évesen kaptam ezt a helyzetet, hogy lássam, mit akarok és ez a fajta személyiség milyen óriási ellenérzéseket is kelthet benne, mindenféle vágyakozás ellenére..nagyon akartam akkor nagyon sokáig..most meglátjuk mi lesz.....elővettem most a papírt, amin annó tavasszal összeírtam, mi az amit akkor én kurvára nem bírtam elviselni, amivel azt éreztem bánt holott utólag rájöttem, talán nem is (nyilván a totál kézzelfogható dolgokat nem fogom ide írni, csak a személyiségjegyből adódó különbségeket)

• kiszámíthatatlanság - rájöttem hogy ő máshogy értékeli és igényli a kötődést
• eltűnés - menekülési reakció az elvárásaimra
• nem reagálás - különböző valóságokat éltünk meg...emlékszem élőben mindig reagált és a legfélelmetesebb mondat, hogy ő azt hitte írt, mert átgondolta az egészet...
• konkrétummentesség - valós elköteleződésre nem volt képes felém, vagy legalábbis neki totál mást jelentett
• megbízhatatlanság ue. - de itt meg az jutott eszembe, h én hogy ki tudtam akadni bármin, ami máshogy alakult mint terveztem, de ő meg mosolyogva tudott várni a ház előtt a szakadó esőben mikor én meg voltam veszve rá és elhúztam otthonról...és egy rossz megjegyzést sem tett, h ez mi volt... csak mikor odaértem kedvesen mosolygott és megcsókolt, h örül h végre itt vagyok...szemrehányás nélkül...én erre sosem voltam képes....
• igérgetés - meg nem tudja megígérni duma  - felelősség hárítása, vagy a franc se tudja
• újra és újra megjelent - valami hihetetlen kapocs kettőnk közt, ami lezárhatatlanná tette sokáig az egészet
• nem beszéltük meg a végét, kérdőjeleket hagyott
• hallgatás - sosem érezte, hogy elég nekem

És ami akkor belőlem jött - mármint a negatív rész: elvárások, különbözőségek meg nem értése, saját dolgaim rá akartam erőltetni, ő meg nem is értette őket...nem voltunk egyenrangúak, kiabálás agresszió, na meg állandóan osztottam...de csak részemről, részéről sosem, beszólások, számonkérés...hm....

óóóóóóóóó istenem, lehet, h mégsem teszt ez az egész, hanem egy próba, hogy ha én tényleg ezt akarom, akkor tudok e valójában tartósan vele mit kezdeni...mert ha jelenleg sem megy, akkor viszont jó lenne, ha megelégednék egy egyszerűbb fajta boldogsággal, mert a lángolás megélése sajnos számomra mindezzel együtt jár... kérdés h mit kezdek vele....pfuuuuuuuuuuuuuuuuuuu :S ááááááááá dönteni kell, ez így ilyen a valós vágyam, vagy megtanunom kezelni és megkapom, vagy erre vágyom nem tanulom meg kezelni és egyedül maradok, vagy változtatok a vágyaimon és megelégszem egy kevésbé végletes harmonikusabb valamivel valakivel.... oooo te jó ég....  

kiszámíthatatlan

"Légy türelmes mindenkihez, de leginkább magadhoz" - igen talán a legtöbbször ebbe a hibába esek még bele....a nem megfelelő arányokon kívül, ami az energiabefektetést illeti...Tök sokszor van olyan, hogy magamtól várok el valami olyat, amit nem kéne... valami olyan viselkedést, valami olyan reakciót, valami olyan érzést...és ha nem úgy reagálok, viselkedek, érzek, akkor szemrehányást teszek magamnak, vagy azt mondom, h hülye vagyok én...holott nem...csak .. egyszerűen meg kell engednem magamnak, hogy nem fogok mindig minden helyzetben úgy lenni, ahogy azt szeretném, vagy ahogy azt előtte, vagy utána kitalálnám. Nem. Akkor, ott valamiért, valamit kihoz egy helyzet és ha már másokon olyan jól sikerül nem ítélkeznem, ugyanúgy meg kell engednem magamnak is nem csak a hibázást, hanem a hullámzást és a kiszámíthatatlanságot is...

Érdekes, h leírtam a szót, h kiszámíthatatlanság   - igazából szeretem..mert nem unalmas, nem megszokott, nem sablonos...viszont..a biztonságnak homlokegyenest az ellentéte... szóval..ha alapvetően szeretem a kiszámíthatatlanságot - márpedig magamban igenis szeretem.. -  nem tudom miért hárítom ilyen rettenetesen nagyon a bizonytalanságot, és miért fogom fel olyan nagyon negatívnak, és miért élem meg néha szinte kétségbeesve...Holott..igazából vágyom is rá... éppen megpróbálhatnám máshogy is megélni..nem sablonból negatívan...hanem mint kihívást, ahol lehet újat alkotni, produkálni...és bár sokkal egyszerűbb kezdeni valamit egy biztos jóval, vagy egy biztos rosszal, de a bizonytalanság még mindig magában hordozza a pozitívat is, a jó lehetőségét is- biztosíték nélkül... 

és ezt vajon miért élem meg ennyire negatívan.... ezt a lógást, a levegőben lógást, a talonban tartósdit... valamiért a fejemben én ezt összekötöttem a nem korrektséggel...pedig lehet, hogy ez csak egy másik fajta viselkedés mód... és nem feltétlenül kell nekem ezt magaménak érezni, vagy nekem így viselkedni, viszont ha kapok ilyen helyzeteket - márpedig úgy néz ki újra és újra kapok, biztos ez is céllal történik - akkor akár produkálhatnék rá más reakciót is mint szoktam. És visszakanyarodva a kezdő mondathoz.. nem kell elvárnom magamtól, hogy mostantól egyenesen vágyjam és élvezzem ezeket a helyzeteket, de azért tudatosan figyelhetek rájuk, hogy lehet hogy nincs itt akkor rettenetes dolog, mint ahogy én azt a biztosrajátszásigényemmel megélem...

2012

Bár még van két hét hátra az évből, ha már van egy egész évre szóló blogom úgy döntöttem megnézem hónapról hónapra, hogy melyik miről szólt ill. h mit értem el, miben változtam, miben fejlődtem, mikor milyen fontos dologra jöttem rá..szóval úgy általában, hogy mi haszna is volt ennek az évnek saját magam számára, saját magamtól.. :)
Érdekes volt látni bizonyos dolgoknak a letisztulását, amik ma már tök egyértelműek, akkor meg még homály fedte őket..hm. és ez most nagyon megnyugtat, mert a mostani kérdőjel és homály is világos lesz majd, ha itt az ideje...biztos vagyok benne...

Január:
hm..változás, káosz, bömbi időszak, telepített idegenvezetői AC, gondolkozás a döntésről, Canetti gondolatok, a mérleg még csak -4kg -nál áll
kedvenc mondat: "Ki van még bennem, akit el kell engednem? Kit nem engedek el?"

Február:
döntés megérzés alapján, - azóta sem bánom, tisztító hét - bio és természetes kajákkal, levekkel, Két Csernus könyv, még nem tudom, miért nem tudok tartósan visszafogyni, káosz, Cókmók hello :)
kedvenc mondat: 'ha vágysz valamire, akkor nem kellenek a kifogások, haladj, mert utána úgyis jobban fogod érezni magad, sokkal jobban, mintha az előre elképzelt nyűglődés miatt tologatod az egészet.'

Március:
kiakadás, mosdóban bömbi Jujinak, innentől valós nyitottság mindenre, Müller könyv, nem alvás hetek óta, 90 napos elkezdve :), rájöttem, hogy mikor és miért jött rám a védőháj:) -6,5kg
kedvenc: "oly mértékben össszeféli magát, hogy elege lesz az egészből"

Április:
fogyás, türelem, -10kg, lelkesedés, 'A' vércsoport, tükör én, pesti kipukkan,
 kedvenc mondat:
„A tények nem ijesztőek, de ha nem akarsz szembenézni velük, ha hátat fordítasz nekik ,és menekülsz előlük, az már ijesztő.”

Május
30:), A békés harcos útja, Mennyei prófécia, Illúziók, Krasznaja Moszkva, -11kg, kellemes fotók magamról végre megint :),olyan igazán töltő hónap..
kedvenc: 'Nem fogom a saját felelősségemet keresni ott, ahol kézzelfoghatóan nincs.'

Június: 
gasztroblog hatás :), -12kg, virtuális világ pukk, kitaláltam magamnak a coachingot és be is iratkoztam :D, komfortzóna átlépés
kedvenc: "a valódi sikerhez időre van szükség. Az idő a siker egyik alapfeltétele. Ha nincs időd valamire, az a valami sosem lesz a tied"

Július
life coaching, Pest,  Ciprus, újabb komfortzóna tágítás :), gyaloglás
kedvenc:"ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy"

Augusztus:
hit, bizalom, 'Debrecen' helyretétele  a fejemben:), 3,4kg hízás, Ugródeszka, mindenféle coaching technikák kipróbálása magamon :)
kedvenc:

"szép voltál ma nagyon, neked aztán nagyon pozitív a kisugárzásod, mint egy kis szivárványnak"

Szeptember:

célfa, lépésszámláló, mi nekem a férfi és a nő, Életadó ételeink, Az öröm művészete, nem alvás, Boldogságterv,

kedvenc:

" A boldogság kulcsa, ha érzem, mi jó, mi rossz, mi helyénvaló - a fejlődés lékörében" 

Október :

bonyolódik a 'Valami' a minden meg a semmi közt, life coach vagyok:), business coaching kezdődik, nem alvás, -12kg

kedvenc:

"Ha valaki mindjárt kezdetben bizonyosságot akar, kétségek közt fogja végezni. De ha mérsékli magát, és a kételyekkel kezdi, akkor el fog jutni a bizonyosságig."

November:

múltbeli emberkék, tisztító hét, -13,5kg, Elméd gyógyító hatalma, igazi coaching ülések:), fura álmok, új célfa, a szó  - szerelem

kedvenc:

„Egy problémát nem lehet megoldani azon a tudatszinten, amelyen létrehoztuk.”

December: 

ez még tart, meglátjuk mi lesz még két hétig...eddig: tanulás, gondolkodás, hullámzás, türelem,  megveszés, ja és jelenleg -11,5-nél járok uh szépen megint figyelni kell :)
kedvenc: az embernek nem a viselkedését szeretjük,vagy utáljuk, hanem őt magát...

Azt hiszem az egész évnek pedig ez a mottója - mert ez általánosan érvényes volt/van/lesz mindenre:

"A jelenlegi terveidhez képest rengeteg minden fog változni, tehát jó, ha fejleszted a rugalmasságodat. Lesznek visszavető, vagy kiábrándító gondolataid is, az egó kételkedik, ellenvetéseket tesz fel, visszahúz, megingat. De aztán ismét lendületet veszel, és folytatod. Hiszen már belülről éled az álmodat"

.?....

pf...egy nagyon fura idézet jött velem szembe gondolom 'véletlenül'... "A szerelemre vágyás még nem szerelem. De a szerelemtől való félelem már az." .. hm.. azt hiszem... többszörösen értem most ezt... ha jó, ha nem, ha gáz ha nem...ha fura ha nem...sajnos... ez az egyetlen magyarázat... úgy az egészre...hm... hogy de hogy hárítottam magamtól én is az érzést, racionálisan akartam magyarázni, hogy miért is nem lehet az.... aztán onnantól, hogy egyszer kimondtam..előbb csak suttogva és a hideg rázott tőle...minden világos lett....hm... csak az tud ilyen össze-vissza viselkedést produkálni, aki szerelmes... hm... és ... akárhogy nézem, akárhogy csűröm-csavarom dobozolom, lúzerezem, hányok, elegem van.... mégiscsak ez az egy dolog lehet ott is a háttérben...mint nálam.....ami miatt ennyire fura, ennyire kiszámíthatatlan, ennyire megmagyarázhatatlan, ennyire ellentmondásos..mindkét szereplő...ennyire hárít és ennyire össze-vissza az egész ember velem...és én is képes vagyok bármit produkálni...hm...mindegy... mivel talán a két legerősebb érzésről van szó, ezt aztán tényleg mindenki csak maga döntheti el, mikor mit él meg és mi elől menekül... mindegy..ugyanazt gondolom mint tegnap, nekem jelen pillanatban ebbe nem kell és nem szabad több energiát befektetni...de....

tanul-gat :)

szóval holnapután megint vizsgázok ... :D nem mondom, hogy valami veszett hiperaktív lennék a tanulásban... sőt... tegnap végül nem is vettem elő, na ma legalább már ennyit sikerült... el is olvastam már vagy 8 anyagot, de na valahogy mindig mászkálok közben, mosogattam, mostam hármat, áthúztam az ágyat, olvasgatta, írtam... ezek szerint nem tudom én ezt máshogy csinálni :), csak az utolsó utáni pillanatban, és nagyon úgy néz ki, még nem éreztem, hogy eljött :)

fura mert az előző anyag a szervezetfejlesztésről, igen érdekes megvilágításba helyezte a múltkori workshopot...hm... amúgy tök jó érzés, hogy most már ebbe is belelátok, és nem csak úgy érzékelem, hogy mi történik, hanem vágom a hátteret is hozzá. Talán nem is baj, h ez most nekem újdonság volt, mivel így akkor ott, tök más szemmel néztem az eseményeket, mint néztem volna mondjuk ennek a tudásnak a birtokában. Így legalább ezt is minimum két pólusról közelíthetem meg. Ami nem olyan nagy baj, mert valami közöm biztosan van - lesz hozzá, akkor meg minél jobban látom és értem annál egyszerűbb reagálnom rá....hm... és én mint változásfüggő, ha valós értelmet és fejlődést tudok meglátni majd abban, amit egyelőre egy fölösleges valaminek gondolok, az nagyban lesz köszönhető ennek :)

:S

Azt hiszem...már nem érdekel, h mennyire veszélyes...hogy mennyire érdekli, h mihez van 'jogom' h mihez nincs...azt hiszem leszarom, mivel nem aludtam és fáj a torkom...tehát jó lenne, ha minél hamarabb kimondanám a gondolatokat, annak akinek szánom. - következményektől függetlenül. Jelenleg nem érdekel, csak h megszabaduljak ettől a sok mindentől, ami bennem van, és mivel hányni nem szeretnék a megszabadulásnak csak egy másik módja marad számomra a kimondás. Nem hiszem, h tekintettel kéne lennem bármire. nem érdekel...kinek mi a módszere...valakinek a hallgatás. nekem a beszéd. ha más nem azonosul az enyémmel akkor én mire fel azonosuljak az övével? pf..azért hogy bekrepáljon a torkom? na biztos nem... uh jelenleg úgy vagyok az egésszel, h szarom le.

esti mese

tényleg jó volna, ha felhagynék ezzel az állandósult bizonyíték gyüjtögetéssel a megérzéseimmel kapcsolatban.. :) de tényleg mindig megállapítom, h érzem, érzem... és igazából el is hiszem, h úgy van, sőt még általában úgy is cselekszem,  de vhol ott bújkál a kétkedés, ami elveszi egy csomó energiámat,  h mi van ha félreérzem.. mert így mert úgy mert amúgy..... 

na ma megint megnyugodhat a lelkem mert megint bizonyíték van a megérzéseimre :D egy tök más témában, mint amin pörgök amúgy, de most azért megint nagyon vigyorognom kell ettől :) Szóval éreztem vkivel kapcsolatban, h nem oké... van valami, mert itt és itt ezt és ezt éreztem .. :D és megint úgy van... hajj amúgy nekem tényleg csak hátra kellene végre dőlnöm és figyelni az intuiciókat, amik jönnek belőlem, úgy bármivel kapcsolatban..és pont...és ez azoknál a dolgoknál rohadt egyszerűen működik, amik nem számítanak nekem. Aki viszont számít ott ott a megérzés, de mivel fontos, igencsak szeretnék még több és több megerősítést, h igen úgy van...de minek??? ha a többinél bejött, bejön, itt is be kelll... szóval a cél: felhagyni ezzel a bizonyítékok utána kutatással, meg külső megerősítés hajkurászásával....áááááááá hát nekem van a világon a legegyszerűbb dolgom :) ha már ilyen magas az EQ-m, meg ilyen faszák a megérzéseim, és még hallgatni is merek rájuk,  jó lenne ha ez pont elég lenne nekem. és pont. és pont. mert ha ezt végre tényleg elhiszem és használom, mindig, akkor is ha valami a fontos dobozban csücsül, onnantól kilőve a bizonytalankodás... meg a kétkedés..:)

--------

pf...ez a nap nagyon nem adja...a hullámvasút alja...hergelődés nélkül, mérgelődés nélkül, türelmetlenség nélkül... csak az érzéssel, hogy egyedül...  kurva kétségbeejtő... most nem is vagyok értetlen, most nem is kérdezem, h miért, most nem kezdtem el hasonlítgatni magam másokhoz, meg mások szarához...hű...kurvára hidegen hagy az egész... nem győzködöm magam semmiről...se jóról, se rosszról... hogy mi volt, h mi lesz, h majd jó lesz...vagy nem lesz...nem érdekel a majd..nem érdekel..nem érdekel....hm... most nem jó így... ez viszont biztos... nem kell a felszín, nem kell a lom.. a valóságot akarom megélni, a valós vágyakat, de valamiért még mindig nem.. most sem..valamiért nincsen csak a hiányérzés... és ez a legszarabb.

3

Azért ..nálam..mégiscsak..hullámokban jön mindig a három dolog...hm.. de legalább ismerem magamat, hogy valóban mindhárom pontosan ugyanannyira fontos...lelki, testi, szellemi..hm....és mikor melyik jön elő a legintenzívebben... mikor hogy látom, mikor melyikkel érzem a dolgokat...érdekes egy szerkezet vagyok én.. hm.... és talán pont ezért változik a szemszög is folyamatosan, ahonnan látom és a látvány is, ahogy látom a dolgokat, mert a kiindulópont is lehet már eleve három... hm.. na én aztán tényleg annak vagyok való, aki nem szeret unatkozni...talán ezért szeretem én is a kiszámíthatatlan dolgokat...:) végülis akkor nekem legalább mákom van saját magammal :D

kérdések

Hogy mennyi kérdés van a fejemben...mennyi olyan kérdés, amire nekem vannak válaszok a fejemben..nem is tudom, hogy igazából, azt szeretném e ha a másik válaszait hallanám ezekre...talán inkább csak azt, hogy magának válaszolja meg ezeket...úgy belülről..és jusson általuk előrébb.. nyilván nem öncélúan akarom ezt... mert ha ő előrébb jut általuk akkor én is előrébb jutok általa...körforgás... és tuti h a kérdések visznek előrébb..viszont egy újabb kérdés, hogy mikor van itt az ideje a kérdezésnek...hm.............. :)

nézőpont

milyen érdekes más szemszögéből nézni a dolgokat...nem a szokásosból, hogy velem mi történik, én hogyan élem meg, én hogy érzem, én hogy látom...hanem azon kíváncsiskodni, hogy másnak mit jelent az egész, ő hogy látja, ő hogy éli meg, vele mi van...felvet egy rakat új kérdést és új választ...vagy megerősít régieket..minden estre az biztos, hogy a nyitottságot, az elfogadást, meg úgy általában a szeretetteljes hozzáállást erősíti, ha végre kiszakadunk abból, hogy velünk mi történik, és tényleg a másikra figyelünk, ő érdekel minket..hm...hát én most hétvégén ilyen dolgokról gondolkoztam és ilyen dolgokra kérdeztem rá...és megint tisztult a kép... már nem voltam sem kritikus, sem kategorikus, csak..érdekelt ez, hogy ha így nézem, hogy látom...hm..

hm

minden másra

Minden jó valamire, általában tök másra mint gondolnánk :D és igen, a mai napon néztem coach szemmel a dolgokat, néztem nő szemmel a dolgokat....és mindkét szempontból tanultam, töltődtem, okosabb lettem, előrébb lettem :) jó...jó...ha ott vagyok lélekben és nem csak testben, ahol tényleg vagyok, akkor van mindig valami, amit meg lehet fogni a napból...és ma is sikerült...nem hergelődnöm, nem gondolkoznom...nem nyígnom, nem pörögnöm, hanem egyszerűen lennem és átélnem azokat az ingereket, amik akkor és ott értek :) jó volt...másra mint ami szánták, de valamire jó volt :)

nyugi

vajon ezt hogyan lehet hosszútávon megélni?

"Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben akkor, amikor nincs eltérés abban, ahogy gondolkodunk, amiben hiszünk és ahogyan élünk."  ma elég energikus voltam és összeszedett, aztán egy pillanat alatt hussss eltünt...aztán ahogy eltűnt úgy vissza is tért...mégiscsak lehet ebben valami, hogy mindennek megvan a maga ideje...nehéz nem sürgetni dolgokat...de most megint nyugi van belül..
épp most olvastam egy tök érdekes cikket a felbukkanó negatív gondolatok kezeléséről...mindjárt leírom gyorsan miről szólt...aztán a végére hagyok egy idézetet...ami...hm...igazán igazán megfogott, talán annyira mint annó, az az áprilisi...hm...szóval

• tudatosan irányítani kezdjük a gondolatainkat, elkapjuk a negatívakat, valahogy az elején a helyzet mintha még rosszabb lenne mint régen
• figyelem fókusz elterelése - tüneti kezelés - ideig óráig mással foglalkozunk, kikapcsolunk, töltődünk
• igazi vágyaink beazonosítása :) - igen már ez is meg volt nekem...és ehhez tényleg tök sok idő kellett...de megvan..
• figyeljük meg, hogy vágyainkat milyen érzések kísérik
• egy jel, megérzés által a dolgok egyszer csak egyértelművé válnak..mert ezek a valós vágyak nem tűnnek el :)
• aztán jön a vágy az akarat és a figyelem összpontosítása egy téma iránt, miközben pozitív érzelmeket tapasztalunk...ez mikor hogy megy...de már mindenképp itt járok :)
• bizonyosság érzése, meggyőződés afelől, hogy vágyaink jó irányba visznek, ezután már az áramlás következik...és az idézet a végére... hm...nagyon nagyon elgondolkodtatott...de most is mosolygok...

"A vágyak és megvalósulásuk között eltelt hosszabb- rövidebb idő a tanulást szolgálja. Az idő hossza pontosan annyi, amely alatt mi magunk megengedjük önmagunknak, hogy vágyaink valóra váljanak. Másképpen szólva az idő hossza pontosan annyi, amennyi alatt elállunk a saját vágyaink megvalósulásának útjából" Ezo tér  2008 június

ma

ma velem volt a humorérzék...amin máskor szétpörögtem volna magamat, azon ma inkább nevettem...tényleg hát ha nem jutok előrébb kérdéssel, gondolkozással, akkor jó..akkor még mindig váááárok :D, hm..előbb-utóbb úgyis minden ki van mondva...na majdcsak lassan ennek is eljön az ideje....addig is...félrerakom és másra fókuszálok :)pl tök jól haladtam ma, most meg még elmegyek azért a majdnem egész évad Pozitív gondolkodásért, amit ma úgy néz ki már át is vehetek :D jól van az, mit is írtam...élni attól, hogy valamit fókuszban hagyok még minden másra is figyelek és ez így van jól. :)

?

de rohadt összetett volt ez a mai nap is...ma is hullámoztam mindenféle végletek között...hm... ami tuti: olyan nincs nálam, hogy van egy hosszútávú terv és azért tenni...nem..nekem kell közben megerősítés. Különben sajnos értéktelenné válik az egész...hm... és ilyenkor már hiába van egy megérzés egy igazi valós intuició... bár továbbra is benne hiszek, de elfáradok, elveszi az energiám, hogy elveszlek az érvek - ellenérvek, érzések - ellenérzések négyszögében, és már nem tudom a megérzésemet fókuszban hagyni.... hát ehhez kell a megerősítés, akkor el tudom hinni, önmagában, levegőben lógással, csak a kételyek jönnek, energia megy.... vannak dolgok, amikben nagyon egyszerűen működöm. pl. a kimondásban. nem félek kérdezni, nem félek a válaszoktól. viszont szükségem van rájuk. igen, ennyire egyszerű nálam az egész. Ha van valami a fejemben azt nem magamtól akarom rakni valahova, hanem oda szeretném rakni, ahová tényleg való...és ehhez kérdezni kell...kérdezni...kérdezni...minden megoldáshoz a kérdések visznek el. vagy visznek előrébb.

töltődés

jól jött ez az egynapos szabi...már jól is keltem, aztán sikerült végre megint pozitívan látnom a dolgokat...igazán...mindent. :)

Aztán pihiztem, olvasgattam, hallgattam egy csomó faszányos zenét, mászkáltam, rendet raktam az egész gardróbban, lecseréltem a függönyöket, elbattyogtam szoliba, még a business coaching anyagokból is elolvastam négyet, szóval igazán töltő volt ez a nap....és még csak most jön a wellness fürdés, meg a szépítkőzés, azt érzem megérdemlek még egy kis töltődést, lazulást....mondjuk kakaóvajas habfürdő, narancs illóolaj a párologtatóba, bőrradír, pakolás......zene...:) ki leszek cserélve... :)

...

"A türelem minden érdemleges cél elérésének egyik fontos feltétele." "Az élet igazi nagy vállalásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok"
"A hosszan tartó türelemben akadnak napok, amikor toporzékolok, de mégsem adom fel"...:)

idő

milyen fura, hogy amit eddig várakozásnak, türelmetlenségnek, elvesztegetett időnek értékeltem, ...az is simán nézhető máshogy....azt hiszem a héten elég jó vagyok ebben, hogy más jelentőséget tulajdonítsak a dolgoknak, vagy más megvilágításba helyezzem őket... ezek a dolgok ellen is nem lázadoznom kell, hogy miért miért miért van így, hanem örülni neki, mert ez által lesz értéke ennek az egésznek....és ez által lesz egyre bizonyosabb az a valami, ha tenni kell érte, és akkor is akarom...hm... szóval ez igazán nem elvesztegetett idő, hanem inkább az az idő, ami megerősíti kiteljesíti azt az érzést, ami alapban csak egy egyszerű vonzódás....hm..talán a legértékesebb rész, akkor ha tényleg az a célom, ami...végülis, logikus rövid távú célhoz rövid idő, hosszú távú célhoz, hosszabb....nincs ebbe semmi rafinéria:)