kiszámíthatatlan

"Légy türelmes mindenkihez, de leginkább magadhoz" - igen talán a legtöbbször ebbe a hibába esek még bele....a nem megfelelő arányokon kívül, ami az energiabefektetést illeti...Tök sokszor van olyan, hogy magamtól várok el valami olyat, amit nem kéne... valami olyan viselkedést, valami olyan reakciót, valami olyan érzést...és ha nem úgy reagálok, viselkedek, érzek, akkor szemrehányást teszek magamnak, vagy azt mondom, h hülye vagyok én...holott nem...csak .. egyszerűen meg kell engednem magamnak, hogy nem fogok mindig minden helyzetben úgy lenni, ahogy azt szeretném, vagy ahogy azt előtte, vagy utána kitalálnám. Nem. Akkor, ott valamiért, valamit kihoz egy helyzet és ha már másokon olyan jól sikerül nem ítélkeznem, ugyanúgy meg kell engednem magamnak is nem csak a hibázást, hanem a hullámzást és a kiszámíthatatlanságot is...

Érdekes, h leírtam a szót, h kiszámíthatatlanság   - igazából szeretem..mert nem unalmas, nem megszokott, nem sablonos...viszont..a biztonságnak homlokegyenest az ellentéte... szóval..ha alapvetően szeretem a kiszámíthatatlanságot - márpedig magamban igenis szeretem.. -  nem tudom miért hárítom ilyen rettenetesen nagyon a bizonytalanságot, és miért fogom fel olyan nagyon negatívnak, és miért élem meg néha szinte kétségbeesve...Holott..igazából vágyom is rá... éppen megpróbálhatnám máshogy is megélni..nem sablonból negatívan...hanem mint kihívást, ahol lehet újat alkotni, produkálni...és bár sokkal egyszerűbb kezdeni valamit egy biztos jóval, vagy egy biztos rosszal, de a bizonytalanság még mindig magában hordozza a pozitívat is, a jó lehetőségét is- biztosíték nélkül... 

és ezt vajon miért élem meg ennyire negatívan.... ezt a lógást, a levegőben lógást, a talonban tartósdit... valamiért a fejemben én ezt összekötöttem a nem korrektséggel...pedig lehet, hogy ez csak egy másik fajta viselkedés mód... és nem feltétlenül kell nekem ezt magaménak érezni, vagy nekem így viselkedni, viszont ha kapok ilyen helyzeteket - márpedig úgy néz ki újra és újra kapok, biztos ez is céllal történik - akkor akár produkálhatnék rá más reakciót is mint szoktam. És visszakanyarodva a kezdő mondathoz.. nem kell elvárnom magamtól, hogy mostantól egyenesen vágyjam és élvezzem ezeket a helyzeteket, de azért tudatosan figyelhetek rájuk, hogy lehet hogy nincs itt akkor rettenetes dolog, mint ahogy én azt a biztosrajátszásigényemmel megélem...