decemberi

Milyen fura...egy-két hete mikor nézegettem a blogban, hogy melyik hónapban mire jutottam, kíváncsian vártam, hogy december végére mi lesz az, amiben előrébb jutok, amire rájövök, kimondok, máshogy látok....és.. azt hiszem megvan :)

Valahogy a hónap elég nagy része szólt a fejemben és a valóságban is arról, hogy mit akarok, miért akarom, a türelemről, a várakozásról, a jelekről, a példákról, az ellenpéldákról... a szembe jövő dolgokról, az érzésekről, a ráérzésekről, a megérzésekről, a nézésekről... azt is tudom már, hogy miért akarom, hogy miért azt akarom. Mert biztosan érzem, hogy közöm van hozzá. És ez az érzés valami hihetetlenül megnyugtató. ezért marad bennem...és ezért múlik el olyan hamar a harag, vagy az agresszió vagy akár a kétkedés is... mert ez az érzés, mióta megengedem magamnak, hogy érezzem, kb... egy hete... annyira egyszerű és egyértelmű fénybe helyezi az egészet... az egész kivárást...

Olyan érdekes dolgokat olvastam erről az egészről össze pár napja :), hogy az ember akkor nem tud várni és akkor türelmetlen, ha nem bízik, ha tudja, hogy csak annyit kaphat, amit hirtelen megkap, egy miniadag örömöt..és ezt minél hamarabb ki akarja préselni a másikból...mert tudja, hogy neki nem jár több és hosszabbtávú valami... ide is rakom magamnak ezt a pár sort, hogy vissza tudjam nézni, ha lenne még olyan amikor nem erre az érzésre figyelek, hanem bármi másra, ami elbizonytalanít.

"Átadjuk magunkat a jelen kísértéseinek, ahelyett, hogy távoli célokról álmodoznánk. Mintha nem bíznánk abban, hogy egyáltalán léteznek nagyobb célok, hogy van 'nagy jutalom'. Vagy azt nem hisszük el, hogy el tudjuk érni azokat.. Azokban akik ellent tudnak állni a kísértésnek, él egyfajta önbizalom, ami azt sugallja, hogy sikerül elérniük azt, amit elhatároztak. Várni csak az tud, aki biztos a dolgában" :)

"Nem kaphatok tőled az életben többet, mint pár pillanatra elég örömöt. Rád nem érdemes várni. Azonnal akarjuk, amit ki tudunk belőle sajtolni, mert nem hiszünk benne, hogy lenne mire várni. Más kérdés, hogy minél kevésbé hiszünk benne, annál kevésbé marad bármi az életünkben, amire érdemes lenne várni"..... jók ezek... :)
"A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni."