Lehiggadva

Annyira fura, hogy amit másoknak simán zsigerből tanácsol az ember, azt saját magára vonatkozóan valamiért elfelejti...nem is értem, h miért....

Szóval gyomorideg....próbáltam minden módom megközelíteni, szabályokat gyártani, elterelni magamtól...holott ... csak meg kell élni :) Nem elnyomni kell, vagy elhessegetni, mert ezek szerint most ennek van itt az ideje, hogy ezt éljem át :) És pusztán már attól, hogy hangosan kimondatták velem, hogy mitől félek, már jobb lett. :) Kimondtam hangosan, azt is kimondtam, hogy igazából a bizonytalanság okozza ezt az érzést, hogy ugye nem rajtam múlnak a dolgok. Viszont közben arra is rájöttem, hogy most kaphatnék bármilyen visszaigazolást, a bizonyosság úgysem lesz meg addig a pillanatig, amíg nincs ott kézzelfoghatóan élőben...Talán... -és erre most a gyaloglás közben jöttem rá - ennek is direkt kell így lennie...hogy már nem ilyen online interakcióknak kell feltornyosulnia, hogy ez a szakasz már megvolt a múltban és nem ezt a vonalat kell erősíteni. Hanem kivárni a valós talit, és majd annak ismeretében folytatni vagy nem ezt az egészet, de nem belefeccolni még így a vakvilágba x mailt...hát ilyenekre jöttem rá...mert biztos, hogy az sem véletlen, hogy sem ő, sem én nem kezdtük el ezt a "és mi van veled" vonalas beszélgetést...mert minek... ami közös, mindketten kíváncsiak vagyunk a másikra, egyikünknek sem volt még hasonló élménye senkivel...ezen végülis fölösleges tovább pörögni, kimondtuk a félelmeinket, és megbeszéltük, hogy találkozunk, mert élőben kell beszélnünk. Ha így nézem, a világon semmi nyugtalanító nincsen...:) Biztos meg...hát na tudjuk jól, hogy olyan nincs. Szóval jó volt ma, hogy Bettike nem hagyta, hogy elnyomjam magamban az érzést, és kimondatta velem a dolgokat és jót tett ehhez még a másfél órás gyaloglás is, lehiggadtam.

tovább

A héten már elkezdtem visszatérni a normál kerékvágásba, voltam kétszer zumbázni plusz egyszer hazasétáltam IT-éktól :), holnaptól viszont újfent írom a kajcsikat is mert a projekt második fele a köv. -10 kiló még hátra van. Ma reggel ráálltam a mérlegre, szerencsére továbbra is ugyanott járok mint egy hónapja, nincs semmi gebasz, -11,5 a mai állás :) és mivel hosszú távban gondolkozom, a köv. névnapomig szeretném elérni a köv. adagot. Ez így következetes, reális, tartható. Nem gyors, nem kell kapkodni, nem krepál be tőle a bőröm, nem kell halálra korlátozni magamat, csak azt a fajta tudatosságot kell folytatni, amit elkezdtem egy éve...

Végülis minden adott :) Tele a hűtő zöldségekkel, kefírrel, joghurttal, és bár úgy voltam vele, h holnap meg megyek zumbázni, azért reggel még meglátom, végülis erre a hónapra még csak ki kéne használni ezt az alkalmat :) Szóval lehet inkább mégis megyek, ha már tegnap nem voltam..nem ártana lassan megszokni és megtanulni az új koreográfiát, ugye hétfőn voltam először, szerdán meg tele volt a fejem, abszolut nem voltam ott agyban...

És még az érzelmi evést kell valahogy kordában tartani...remélem nem lesz okom a gyomoridegre...most nincsenek negatív előérzeteim, vagy rossz megérzéseim, de na azért nagyon várom már a következő pozitív lépést.... :) és hiszem, hogy ez hamar eljön... :)akarom....

korán reggel

..a tegnapi 6.30 után, ma egészen 7.15-ig sikerült aludnom :D nem is értem, na mindegy, úgy voltam vele, h akkor legalább hosszabb lesz a nap és kimentem a piacra vettem egy csomó szépséges zöldséget...hát épp itt volt az ideje, szerintem az elmúlt két hétben egészen konkrétan boltban sem voltam, nem hogy piacon :) szóval tök feltöltő volt, most meg tele a hűtő minden színes egészséges cuccal, még jó h tegnap kitakarítottam az egészet :) tervben van, hogy kipróbálom a padlizsán krémet :D még nem tudom, h ma vagy majd csak vmelyik este, de nagyon kivi vagyok rá, h hogy sikerül :)...aztán meg mentem a virágpiacra, vettem tündér sárga virágot, meg egy szál napraforgót, szóval igen boldogságos hangulatba kerültem...igazából már egy csöppet sem bánom, h nem sikerült tovább aludnom, legalább több időm van örülni:)

;)

"ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy"

hm...

nem tudom mi ez a hét, de valami iszonyat sok változás és jel volt benne...nekem rengeteg és a környezetemben lévőknek is brutál sok... komolyan kb. bárkire gondolok, aki közel áll hozzám...hm... hogy ez tényleg összefüggne vmi csillagállással, vagy akármivel, mert továbbra sem gondolnám, hogy vannak véletlenek..hm...

a mai nap is érdekes...korán kelős, főzős, mosós, súlyzókkal takarítós és legfőképp tanulós....hijj, nem kevés inkább rohadt sok az anyag :D de hogy mennyire érdekel... :) tök jó, élvezem és imádom, hogy rátaláltam erre az egészre...mondjuk ez sem igaz így, hogy rátaláltam...hanem kiforrta magát az érzés, és akkor mikor már tényleg megvolt, hogy mit akarok, ott volt előttem....hm...hm..hm...

továbbgondolás nélkül

hosszú és összetett volt ez a 48óra...régen nem agyaltam már ennyit egyfolytában...kicsit már ijesztő is volt, hogy mindig lettek újabbnál újabb ötleteim, gondolataim, paráim, félelmeim, kétségeim....minden minden a bizonytalanság miatt...és mintha ezeket ma délután elvágták volna....olyan választ kaptam, amire vágytam...ééés most is pöröghetnék tovább  - de nem akarok. Örülni akarok. Mert ez nagyon jó érzés....jó érzés magam miatt, jó érzés miatta...akárhogy is lesz, ez itt így most továbbgondolás nélkül... pont jó.. :)

...

mi jöhet még...tényleg annyira egyformák vagyunk....én is elkezdtem agyalni, minden szavát minden módon értelmezni, pánikolni....hm...de én attól félek a leginkább, hogy ez csak egy natur cél nélküli közlés volt részéről...és, hogy nem lesz folytatás....én ettől félek..nem attól, hogy mi lesz ha összejön...hanem attól, hogy mi lesz, ha a félelmei erősebbek és nem megy szembe velük...akarom ezt a megismerést. Akarom. hm..nem akarok túl sok lenni, nem akarok túl kevés, nem tudom mit csináljak, hogy jól csináljam...hogy várjak, hogy most is ez is egy türelem próba?...de úgy látom, hogy az sem jó, ha magára hagyom a gondolataival....mert abból sajnos nem sült ki semmi jó....hogy csináljam....vagy hogy ne....phu...

" "

"A jelenlegi terveidhez képest rengeteg minden fog változni, tehát jó, ha fejleszted a rugalmasságodat. Lesznek visszavető, vagy kiábrándító gondolataid is, az egó kételkedik, ellenvetéseket tesz fel, visszahúz, megingat. De aztán ismét lendületet veszel, és folytatod. Hiszen már belülről éled az álmodat" - és még mindig aktuális...április óta....hm...érdekes..érdekes...

xx

Annyira sok gondolatom van a mai nappal kapcsolatban....hm... megérzésekről, a parákról, félelmekről, a racionalitásról, a különböző valóságokról, .......... talán  még most túl sok is, nem is tudom rendbe szedni őket...de nagyon örülök, hogy valaki olyan miatt gondolkozom ezeken a dolgokon, akiben április végén május végén csak bíztam, hogy nála a többinél jóval hamarabb fog összeállni a kép...durva dolog ez a kimondás, rohadt vagy bátorság kell ehhez is...hm...hm...hm...

ma

"Végül ráeszmélek, hogy a boldog élet titka nem más, mint elállni a saját utadból, és hagyni, hogy maguktól alakuljanak a dolgok. Mert aminek meg kell történnie, az meg is történik"

Komfortzóna.. :D

Péntek este megérkeztem Pestre...:) valahogy már attól jobb lett egy fokkal, hogy kiszakadtam ebből a hétből és ebből a péntekből. 

Sok új helyzet, ember, kommunikáció...kicsi önismereti kicsi önbizalomnövelő training... én is egyetértek azzal, hogy az embernek attól nő az önbizalma, ha valami olyan helyzetbe csöppen, vagy olyat vállal, keres, saját magától, amiben még nem volt, vagy ha aktívan áll a dolgokhoz nem csak úgy hagyja, hogy megtörténjenek vele...hát ebben a két napban velem rengeteg ilyen dolog történt, szóval ahhoz képest, amennyire el vagyok fáradva és azt érzem, hogy kb. holnap délig tudnék aludni, mégis ugyanakkor érzem azt is, hogy feltöltődtem... :)

Mi volt ami új volt... például soha nem voltam még egyedül hotelben, legalább a másik szobában volt, valaki akit ismertem...hát itt nem :D szóval totál önállóság. Egyedül reggeli. még első nap olyan hülyén éreztem magamat, de ma reggel már semmi extra nem volt nézelődtem, néztem az embereket a szakácsokat, az angolokat, a németeket, az oroszokat, mert h főleg velük volt tele az étterem és ma már teljesen természetesen éreztem magamat, nagyon örülök, hogy eldöntöttem, kipróbálom ezt.. :) Aztán ugye training, idegen helyen  - odatalálás :D még jó, hogy van szám és használom :), training, idegen emberek, új infók, tök tömény nap, ami amennyire lefárasztott a folyamatos koncentráció miatt ugyanannyira érdekelt is, végre megint azt éreztem hosszú idő után először, hogy olyan dolgot hallgatok, tanulok, ami tényleg érdekel, amit akarok belülről. Jó volt. Kíváncsi vagyok a többi alkalomra...aztán este...tali.

Megint azt éreztem, hogy nem akarok elvárásokkal indulni neki. Nyilván volt egy megérzésem, mint mindig de nem erre építettem, és nem ennek a beteljesülése határozta meg az este alaphangulatát. Hanem dumáltunk, vigyorogtunk, kávéztunk, mászkáltunk egy csomót, iszogattunk és bár semmi olyat nem éreztem, hogy férfi- nő témában bármi elindult volna benne, nem hagytam, hogy ez álljon az este középpontjába, hanem próbáltam az emberi dolgokra koncentrálni, és valóban nyitott lenni az egész estére :) és igazából nagyon jól sült el, nagyon pozitív élmény volt. Örülök, hogy nem hárítottam! ezek szerint túl nyitott is voltam, mert nagyon úgy tűnik nem is ment át, hogy bennem nem indult el semmi...na nem baj az a fura, hogy még akár máskor is összefutnék vele, talán pont magam miatt. :) Érdekes érzés, annyira jó, mikor nincs elvárásokból adódó teher.. :) (ugyanakkor tudom, hogy nincs olyan a háttérben, hogy ne lehetne rám hatni..ó dehogynem, hát volt is rá példa hét közepén, van akinek egyből sikerül :D ) 

hát ilyesmik történtek..na meg ma  az életképesség és a mákvirágság kooperációjából adódóan elértem egy olyan vonatot, amire hááát kb. annyi esély volt racionálisan mint tavaly arra  a pénzügyi trainingre... SEMMI :D :D, mégis biztos voltam benne, hogy na én azon rajta leszek....vicces volt, ahogy besokalltam az Arénában már fél 11-kor na mondom elbattyogok a Keletibe hátha pont indul valami...háromnegyed körül értem oda, sorba álltam...erre mondja a néni, hogy a 11.30as vonat  -akkor lett volna vmi - csak Nyiregyig megy, de hogy a Nyugatiból megy óra 18-kor....hm ekkor volt 10.50 kb...na mondom a néninek hogy is jutok én el oda de gyorsan :D mondott vmi buszt meg ugye a metró, átszállás a Deák téren és metró tovább..nézem az órát...hm....na mondom akkor metró, mert mondom a fene se fog még itt elkezdeni megfelelő buszmegállót keresni :D elindultam mák mák, pont volt még egy jegyem tegnapról, így nem kellett még azzal szarakodnom, hogy szerezzek, metró jön tovább tovább másik metró nem jön...ekkor van 11 óra még három perc...JÖN jeee, olyan11.07kor leszálltam persze pont a másik oldalon jöttem fel át az egész Nyugatin 11.11 látom benn a vonat..okééé na nézzük a sort- megnézem...fasza HOSSZÚ....vissza a kallerhez, hogy meg lehet e venni a vonaton, h ne késsem le...8000FT pótdíj..mondom vmi büfékocsis megoldás - nincs büfékocsi...ááááá mondom az nem fasza....11.13...vissza a pénztárhoz, pillogás, h legyenek már olyan tündérek , h előreengednek, sikeer, kallert látom melyik a 22-es kocsi??:) hihi felszálltam és még 2 percem maradt is 11.18-ig ;) hát mit ne mondjak, ez is rohadt jó érzés volt, hogy akarsz valamit, meg elhiszed, hogy meglesz és mersz dönteni és segítséget kérni, akkor tényleg meglesz...de mindegyik tényező ugyanolyan fontos...:) Ha nem AKAR-om annyira akkor ugye nincs meg - de rohadtul akartam mert kurva fáradt voltam és elképzeltem, hogy még ott kell dekkolnom egy órát. phu...na akkor még jobban akartam, szóval el kellett hinnem,:) de ehhez kérdeznem is kellett ettől, attól ezt azt..figyelnem is kellett hiperaktívban az irányokat, szóval koncentrálni is kellett a célra..és még segítséget is kellett kérnem ugye, hogy engedjenek előre...és tényleg nem olyan negatívak a dolgok, mint ahogy időnként be vannak állítva...alapban nem cél az, hogy az emberek ne vigyék előre a másikat...és ez jó:), de dönteni és lépegetni nekünk kell ;) kb. így kell elérni bármilyen célt mint ma ezt a vonatot...ezt érzem...

lelkes

"Legyél lelkes, és ezt ne szégyelld kimutatni! Lelkesedés nélkül minden szürke, hétköznapi, a lelkesedés ad szint az életnek!"....lelkes szeretnék lenni...szeretni akarom, amit csinálok..lelkes akarok lenni valakiért.....megint türelmetlen vagyok....a kiteljesedést várom....hm..bolond vagyok...:) igazából tök lelkesen vetettem magam bele ebbe az új dologba..minden szempontból lelkesen, "szakmai" és emberi oldalról is lelkesen és nyitottan...

hasonlitgatás...én is lelkes vagyok...csak engem már más lelkesít és ez tök normális...és nem kell hasonlitgatni, csak ez nagyon nehéz, főleg akkor, ha egy nap rohadt sok emberrel kerülsz kapcsolatba...egy fa alatt, a mezőn, vagy tengert hallgatva nem hasonlítgatok...tényleg nem...talán ez az, ami a leginkább feltölt, vagy feltöltött Cipruson...az az állandóság, amit pl. a tenger hangja adott..az, hogy bármi történik a világban függetlenül attól, hogy kinek jó, kinek rossz, hol mi történik...ő akkor is dobja szépen újra és újra és újra a hullámait..tegnap is dobta, mikor chillben voltam és ma is mikor nyüffben.. és közben csodaszép..mindegy hogy mi van velem, vagy mással.....most is csodaszép, két hete is....száz éve is....ilyenkor nincs mit hasonlítgatni....ilyenkor nem jön frusztráció, tényleg csak a jelen van...nem véletlen, hogy sosem bírok ilyen helyeken olvasni...- pedig amúgy imádok...túlságosan leköt ahhoz a hangja, a színe..és kikapcsolja a fejemet...hm...töltődni tényleg valami természet által lehet...ezek a gondolatok csak csaponganak, én legalábbis akkor tudok kikapcsolni, ha látok, nézek valami szépet...érdekes...h pl a tv-t iszonyt ritkán nézek, és tök simán túlnézek vagy túlhallok rajta...de egy hegyet, vizet, felhőt, szivárványt, bármeddig tudok nézni, anélkül, hogy megunnám....és most, hogy megint eszembe jutott, hogy ezt hallgassam egy kicsit, totál lehiggadtam..:)már múlt héten is volt egy ilyen napom, amikor kb egész délután rajtam volta  füles és ez ment egymás után nem tudom hányszor...hm...és...bár grillezni nem mentem, megcsináltam a cukkinis palacsinát kb. 5perce :) délután még nem gondoltam, hogy rászánom magam....de ezek szerint ennyi nyüff elég volt....

;)

Szóval, nagyon örülök, mivel hiába volt ez a két, három hét pihi időszak az  odafigyelésben, a mérlegen semmi negatív változás nem látható :) és ennek nagyon örülök, az  a fajta egy kiló mozgás alatti differencia a diéta alatt is megvolt, szóval ez aztán igazán jó érzés, hogy ha kb azt eszem, amire vágyom, akkor sem kezdek el egyből kilókat visszaszedni..emlékszem, még a diéta alatt volt egy ilyen időszak, amikor bár azt ettem, amit lehetett, de mivel állandóan rághatnékom volt - érzelmi evés miatt - egyből elkezdett pozitív irányba változni a súlyom...hm...ezek szerint tényleg igaz ez, hogy ha csak azért eszel meg valamit, mert vágysz rá és nem pótszerként használod, akkor a szervezeted is tudja mire használni, hiszen az adott dologra ő vágyott és nem a ...lelked.. tehát nem fogsz hízni :) 

Na nem akarom túlbeszélni az egészet, a lényeg, hogy mostantól megint tudatos vagyok, ennek örömére biztos vagyok benne, hogy meglesz a következő mínusz tíz kiló is :D

:) Utam

azt érzem, hogy ez igazán nekem való, és imádni fogom az egészet :D, szóval már megkaptam két hét tananyagát, és most lelkes olvasásba kezdtem...és....:D annyira vicces volt, hogy azt éreztem, hogy az elmúlt egy évem, ez a blogírással kezdődő időszak konkrétan fedi az egészet...kb. saját magam életvezetési tanácsadója voltam/vagyok azzal,  hogy rávilágítottam egy csomó dologra saját magammal kapcsolatban, előhoztam  egy csomó megoldást, változtattam sok mindenen, átértékeltem dolgokat...és főképp' a gondolkodásomat változtattam meg dolgokról...érdekes..érdekes :D (a kedvenc szavam.. :) )

most meg erről olvasok, hogy mit hogy és mit takar és hogyan, amit akarok...hát azt hiszem elég hiteles példa leszek, vagyok, főleg így, hogy önmagamtól jöttem rá dolgokra, és tapasztaltam meg, hogy mi az ami használ és előrébb visz...és most szépen összeszedetten látom magam előtt az egészet...és tök büszke vagyok magamra és boldog vagyok, hogy tényleg végre jó dolgot találtam ki magamnak, azt, ami belőlem jön....:) és ez nagyon jó érzés.... Csak nagy vonalakban, hogy miről volt szó eddig....kérdezés, értő figyelem, kétkedés, meglévő sablonok felülírása, döntési és viselkedési sablonok megváltoztatása, meglévő erősségek tudatosítása és fejlesztése, továbblendülés, változások előidézése, múlt célirányos vizsgálata, célok meghatározása, részcélok, kreativitás, motiváció keresés, önismeret fejlesztés, meditációs technikák, tükör tartás, életszemléletbeli változás, proaktivitás, szabadság, fejlődés, különböző valóságok megélése, illúziók, jelenben élés, falbontás...hm nem sorolom tovább, de végig mosolygok...iszonyatosan jó érzés, hogy mindez, ami most egy training keretein belül jön szembe, amiben másokkal szeretnék majd foglalkozni, csupa - csupa olyan dolgot ír le, amit személyesen éltem meg az elmúlt egy évben...magamtól...a saját gondolataim vittek ezen az úton folyamatosan előre...és írtam róluk...folyamatosan írtam, és írom, ami benne van....:) és nagyon kíváncsi vagyok, mikről fogok még olvasni, és mikor ismerek még magamra, hogy jajj de jó, hát ez jött belőled...jó érzés, mert ezek szerint, tényleg rátaláltam a saját utamra :)

fura

Fura, mert lassan letelik az egy hét, amit még nyaralás után adtam magamnak arra, hogy különösebben ne korlátozzam a kaját ill. ne menjek vmerre mozogni...és az a fura, hogy azt érzem vígan elég lesz...nem mondom hogy a héten nem ettem minden nap csokit, vagy jégkrémet, de ezen felül igazából semmi extra dolog nem volt....jó volt a főzőcskézésből pihenni egy kicsit és tényleg amit a hűtöben találsz eszed alapon lenni a héten :) De már várom újra a kreatívkodást, mert nagyon örülök neki, hogy ez az év nem volt fölösleges energiabefektetés :) és szeretném ha az a tíz kiló, amitől még meg fogok szabadulni, egy év múlva ugyanilyen látványos legyen, mint ez a különbség ezeken a fotókon. 

továbbra sem akarom magamat terrorizálni semmivel. Nem akarok hirtelen eredményt, de el akarom érni, amit szeretnék, mert ez még mindig nem az a tükörkép, amit akarok - de azért már egy jóval kellemesebb :)

Visszatérek a kezdetekhez, a tudatossághoz így a 90napos elteltével, a sok gyümihez, zöldséghez, kefírhez, salikhoz, teljes kiörlésű cuccokhoz, halacskához, kevés husihoz, és most azt érzem főként a sok sok gyaloglás lesz első körben, ami mellett döntöttem, ha a mozgásra gondolok...jó időben nem akarok bezárva lenni sehova, 35 fokban viszont annyira nem adja a futás :D mivel mászkálni viszont szeretek marad a gyaloglás....mennyire feltöltött eddig is mindig, ha it-éktól hazasétáltam, meg úgy általában, akármennyire kómás is vagyok, a mászkálástól minidig felébredek :), ó meg a tündér biciklim....akit ki sem mozdítottam az idén még a helyéről :( mindezt a rohadt lakat miatt...hm...na de ezen sem vagyok hajlandó többet nyavajogni :) szóval ez a két dolog van tervbe véve, aztán majd meglátjuk mi alakul...jó lenne a hullahopp projekt is :D  lelkes vagyok...és ha fura ha nem...elég volt a két hét szünet :D hétfőtől folytatás :)

diff... :D

Tavaly

Tavaly

most

most :)

 Mivel Jujika és Bettike is kérte, hogy rakjak fel mindenképp különbségekről fotót...hát raktam...tavalyi fürdőruhással nem akartam itt sokkolni senkit :D de szerintem a szoknyásokon is korrektül látszanak a történések....jó érzés... :)

jó éjt --:)

Még mielőtt elfelejteném a ciprusi kedvencet :D