hosszú és összetett volt ez a 48óra...régen nem agyaltam már ennyit egyfolytában...kicsit már ijesztő is volt, hogy mindig lettek újabbnál újabb ötleteim, gondolataim, paráim, félelmeim, kétségeim....minden minden a bizonytalanság miatt...és mintha ezeket ma délután elvágták volna....olyan választ kaptam, amire vágytam...ééés most is pöröghetnék tovább - de nem akarok. Örülni akarok. Mert ez nagyon jó érzés....jó érzés magam miatt, jó érzés miatta...akárhogy is lesz, ez itt így most továbbgondolás nélkül... pont jó.. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése