?:/

folytatnom kell a valamelyik napi gondolatsort, ahol párhuzamokat vontam köztük.........hát... ma reggel arra keltem, hogy és mi van ha ez nem egy teszt?...hanem...emlékszem volt még annó az az EQ-s pszichológia teszt, ahol kijött, hogy mennyire extrém magas az EQ-m, h a nőknek is talán csak vmi 6%-a ilyen és az ehhez illő, rájuk ható férfiak 0-1% közé esnek....és mi van ha nálam egyszerűen ez az a típus? Mert akárhogy volt akárki, aki bejött, akiben volt fantázia, ilyenfajta makkanást nem sikerült átélnem csak akkor és most. 

És.... nekem ez a jó. mert én erre vágyom belülről....Annó mondjuk kb. 20 évesen kaptam ezt a helyzetet, hogy lássam, mit akarok és ez a fajta személyiség milyen óriási ellenérzéseket is kelthet benne, mindenféle vágyakozás ellenére..nagyon akartam akkor nagyon sokáig..most meglátjuk mi lesz.....elővettem most a papírt, amin annó tavasszal összeírtam, mi az amit akkor én kurvára nem bírtam elviselni, amivel azt éreztem bánt holott utólag rájöttem, talán nem is (nyilván a totál kézzelfogható dolgokat nem fogom ide írni, csak a személyiségjegyből adódó különbségeket)

• kiszámíthatatlanság - rájöttem hogy ő máshogy értékeli és igényli a kötődést
• eltűnés - menekülési reakció az elvárásaimra
• nem reagálás - különböző valóságokat éltünk meg...emlékszem élőben mindig reagált és a legfélelmetesebb mondat, hogy ő azt hitte írt, mert átgondolta az egészet...
• konkrétummentesség - valós elköteleződésre nem volt képes felém, vagy legalábbis neki totál mást jelentett
• megbízhatatlanság ue. - de itt meg az jutott eszembe, h én hogy ki tudtam akadni bármin, ami máshogy alakult mint terveztem, de ő meg mosolyogva tudott várni a ház előtt a szakadó esőben mikor én meg voltam veszve rá és elhúztam otthonról...és egy rossz megjegyzést sem tett, h ez mi volt... csak mikor odaértem kedvesen mosolygott és megcsókolt, h örül h végre itt vagyok...szemrehányás nélkül...én erre sosem voltam képes....
• igérgetés - meg nem tudja megígérni duma  - felelősség hárítása, vagy a franc se tudja
• újra és újra megjelent - valami hihetetlen kapocs kettőnk közt, ami lezárhatatlanná tette sokáig az egészet
• nem beszéltük meg a végét, kérdőjeleket hagyott
• hallgatás - sosem érezte, hogy elég nekem

És ami akkor belőlem jött - mármint a negatív rész: elvárások, különbözőségek meg nem értése, saját dolgaim rá akartam erőltetni, ő meg nem is értette őket...nem voltunk egyenrangúak, kiabálás agresszió, na meg állandóan osztottam...de csak részemről, részéről sosem, beszólások, számonkérés...hm....

óóóóóóóóó istenem, lehet, h mégsem teszt ez az egész, hanem egy próba, hogy ha én tényleg ezt akarom, akkor tudok e valójában tartósan vele mit kezdeni...mert ha jelenleg sem megy, akkor viszont jó lenne, ha megelégednék egy egyszerűbb fajta boldogsággal, mert a lángolás megélése sajnos számomra mindezzel együtt jár... kérdés h mit kezdek vele....pfuuuuuuuuuuuuuuuuuuu :S ááááááááá dönteni kell, ez így ilyen a valós vágyam, vagy megtanunom kezelni és megkapom, vagy erre vágyom nem tanulom meg kezelni és egyedül maradok, vagy változtatok a vágyaimon és megelégszem egy kevésbé végletes harmonikusabb valamivel valakivel.... oooo te jó ég....