Hogy egy embernek mennyit kell fejlődni...és változnia....és még akiben meg van a hajlandóság, az is mennyire sokszor esik vissza.....vagy toporog vagy meghátrál....vagy csak egyszerűen a jól berögzült sémák mentén mozog, vagy tér vissza hozzájuk.....
Ez a legnagyobb bajom az ittléttel, hogy ezt látom magam körül....topognak az emberek egyhelyben, vagy nem is akarnak lépni, vagy akarnak de érdemileg mégsem történik semmi.....kiábrándító látni a tömeget és kiábrándító a tömeg részének lenni......
Itt nincs inspiráció, emberi fejlődés.....persze hasonlítgathatom magam máshoz, hogy bezzeg az emberek nagy többségéhez képest jóval előrébb vagyok az énkeresésben, önfejlesztésben...de nem akarom magamat másokhoz hasonlítgani...semmiben....nem másokhoz képest, vagy máshoz viszonyítva akarom magam elhelyezni valahol...és nem az alapján akarom, hogy jó legyen, h bezzeg ehhez vagy ahhoz képest.....
Nekem a saját elvárásaim az etalon magammal szemben.......és a saját korlátaim állnak az utamba...és ezt szar kimondani....mindenkinek azzal kell megküzdeni, ami a saját fejében van, a saját félelmeivel, berögzültségeivel, megtorpanásaival...
nem elég vágyakozni, hanem lépegetni kell.....nem akarok "de"ket meg "csak"okat.....és ez az egész még mindig csak másodlagos.....
És ez az egész nap olyan nagyon furcsa...borura derü.....de nem szabad elnyomni, ami bennem van...amikor nem jó, akkor azt kell megfogni, hogy miért nem, hogy mi hozta ki, hogy mit kell átalakítani, mivel kell szembe menni...persze...ez nem kellemes.....hm...de ezek a dolgok elengedhetetlenek az előrelépéshez.....szerintem.... a nagy szarra nem lehet változást alapozni....hogy is lehetne úgy változtatni, vagy változni, ha nem tisztázod le tök őszintén magadban, hogy milyen félelem áll annak a hátterében, ami visszahúz.....sehogy.....hüha....azt hiszem van még hova kilyukadni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése