előre

"Nincs visszaút, felesleges visszafelé menni. Előre kell menned, nem visszafelé. Újra és újra arra fogsz gondolni, hogyan menj visszafelé. Nincs visszaút; felesleges visszafelé menni. Előre kell menned...Visszamenni lehetetlen, de még ha lehetne is, ugyanaz az élmény nem elégítene ki többé. Csak ismétlés lenne  - nem adná meg ugyanazt a borzongást. A borzongás az újdonságban rejlik."

Osho: Mindennapra

szóval azon gondolkoztam, h mi az előre...meg mi a vissza... minden előre, ami új? és minden vissza, ami régi? kétlem. Sőt ... az biztos, h előre kell menni, de hogy mit takar az előre....fura, mert az az élmény jutott ma eszembe igen intenzíven, hogy beszéltem ma róla, ami egy éve volt.. a tavaly január február márciusi időszak...amikor végtelenül mehetnékem volt, az idegenvezetői állás, a bécsi, a szentpétervári a moszkvai dolgok, a hollandiai...hm...mind mind...és tudtam közben h nem az jelenti az előrét ha elmegyek, mert ott csak az akkori önmagam körül keringtem volna...és nekem akkor azzal volt bajom, ami volt...és az érzés miatt maradtam, mert azt éreztem, hogy én akkor maradok le valamiről, ha megyek és nem akkor ha maradok. Nyilván nem tudhatom mi lett volna HA akkor máshogy döntök, de azóta sem bántam meg egy pillanatra sem, hogy így döntöttem. Mert akárhogy nézzük, megtaláltam azt a valamit, ami tökéletesen az enyém, a coachingot és ha akkor bármelyik dologba belemegyek, akkor lehet h valami tök jót kapok, de kétlem, h bármi olyat, ami jelenleg valóban belőlem jön, ami most én vagyok. :) És ezen kívül megkaptam azt az érzést is, amit tök régóta vágytam érezni. Ezt aztán nyilván végképp nem tudom belőni, hogy máshol hogy alakult volna, de az ahogy én jelenleg magamhoz és a dolgokhoz állok mindenképp összefügg azzal, hogy sikerült valami olyat kitalálnom magamnak, amit imádok és használom magamon, alakulok én magam is általa és sugárzok tőle...ami talán elősegíti azt is, hogy megéljem az érzést....hm...hát ez az egész csak arról jutott eszembe, hogy az előre is egy igen tág kategória...nem biztos h az az előre, ami előrének látszik... számomra az az előre, ha fejlődök.

Most a coaching után volt egy másik ötletem ez a szupervízió téma, aminek utána is jártam, úgy nézett ki, h lesz belőle valami... de a feltételek miatt nem éreztem magaménak a dolgot, valahogy úgy gondoltam ezekkel a feltételekkel nem élvezettel csinálnám, hanem korlátnak érezném...és... talán semmi nincs amit kevésbé tolerálnék jól, mint a korlátok...így hát...rákérdeztem konstruktív módon a feltételek megváltoztathatóságára, mi bajom lehet alapon, mert a kíváncsiság még mindig bennem volt...de sajnos a keretek fixek....hm..ami meg ennyire fix és ennyire szögletes abban biztos is vagyok, h jelenleg nem nekem való...így hát...ezt a szupervízor témát jelenleg ebben a formában nem akarom. :)