Kicsi kettősség van most bennem... érdekes dolog ez a változás...tényleg végig kísér minden pillanatot... bennünk..körülöttünk... hm..változik változik.. én látom magamon, hogy mennyi mindent lehet vagy akartam, vagy akarok vagy fogok változtatni...ugyanakkor...valahogy a lényeg, mármint belül mégsem változik... lehet figyelni tulajdonságokra, helyzetekre, azok kezelésére, reakciókra...ez mind mind alakítható, de amúgy meg mi változott??? Akárhogy nézem... én 20 évesen, 25 évesen és 30 évesen is tisztán láttam. Mindig is a megérzéseimet követtem. Soha nem érdekelt, mit gondol a többi ember, hogy értékeli azt, ami nekem az érték... akkor is tudtam kitartani, ha valamire azt éreztem, hogy ez kell, és akkor is tudtam telibe szarni minden mást... szóval...akárhogy nézem alapjában nem változott semmi. Csak maximum a kifejezésmód... nem is az, ahogy közelítek a dolgokhoz..mert ezek szerint ezek az alap személyiségvonások valamikor rohadt régen alakulhattak ki... és tényleg csak a felszínen, maximum a reakciókon lehet változtatni..vagy legalábbis én most így érzem...tényleg elég hamar, olyan középsuli második felére már tök jól tudtam, ki vagyok, mit akarok, hogy akarom...nem tudom..lehet, hogy ez másoknál máshogy van? lehet, hogy mindenkinél így van csak nem figyelnek? Igazából mindegy is...ebből csak azt akartam kihozni, hogy már akkor is átláttam a dolgokat, már akkor is tükör voltam és már akkor sem ítélkeztem...egy rakat helyzet jutott most ezzel kapcsolatban eszembe...szóval...nem biztos, h a változás mindenkinél ugyanazt takarja...valakinek rájönni kell dolgokra, valakinek megnyilvánulási formákra...hm...érdekes...szóval mostantól egy picit máshogy állok ehhez az egész változás témához....fura fura..érdekes...jó...hm...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése