Mennyire lehet pillanatról pillanatra máshogy látni a dolgokat..hü..:) persze mindig megvan az oka hónapról hónapra a sötétebb oldalnak - ami ebben a hónapban mára elmúlt.:)
Ma azt érzem, tegnap tök kategorikusan érzékeltem a dolgokat, olyan nyer-veszít bizalmatlansággal, igen, magamban is kételkedve. De mára elmúlt.
Továbbra is úgy gondolom, hogy aki én vagyok, az nagytöbbségében sokkal közelebb áll egy önfeledt, szabad, virgonc, tisztán látó és érző, töltő, ragyogó, vonzó, szerető Énhez, mint egy elvárásokkal teli, kétségbeesett nyüffhöz. Most nem bizonytalankodom és nem aggódom. Ma már egyszerű sugározni és hinni és egy kevésbé kemény tükörnek lenni van kedvem:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése