Honnan tudhatjuk, hogy ahogyan mi megéljük a dolgokat, az mennyire valóságos? Mennyire lehetünk biztosak a megérzéseinkben, vagy mennyire torzíthatja ezeket az egó? Lehet olyan, hogy valamit annyira nem akar benyelni az egó, hogy azért másképp kezded érzékelni? vagy nem, belülről mindig tudod, hogy ezt a valamit érzed, vagy érezni akarod? Én nagyon bízom magamban, hogy nem torzítom a megérzéseimet és tényleg valóban megérzések. Ugye annyiszor próbáltam már a megérzésekhez visszajelzéseket gyűjtögetni, amik alátámasztják azokat, volt hogy találtam x-et volt hogy kevesebbet, volt hogy szinte semmit, de mégis mindig bejöttek. Akkor miért van az, hogy újra és újra felteszem magamnak a kérdést, h biztos, h jól érzem e, nem úgy érzem e ahogy akarom, hanem valóban úgy érzem, ahogy van? Hm...holott..igazából..tudom, h jól érzem. Ördögi egy kör ez, ahogy a puszta egó dolgai ennyire képesek befolyással lenni a valóságunkra...hm..nem nagyon kéne nekem ebbe több energiát feccolni...úgyis úgy van, ahogy érzem...minek akarom már megint bizonygatni? Mintha elfelejteném újra és újra...ebben elég karika vagyok...minek győzködöm magam valami olyanról, amit belülről helyesnek érzek? Nem is értem....
Egyetlen dolog állandó az életben, a változás. Az erre való nyitottság pedig elengedhetetlen, hogy jóban legyünk magunkkal és a világgal.... "ha mindig azt teszed, amit mindig is tettél, akkor mindig azt kapod, amit mindig is kaptál" "Az ember egyáltalán nem változik, miközben óriásit változik: a kettő egyszerre igaz, és ez roppantul zavarba ejtő." "Míg a változz vagy meghalsz dilemmáról a szívbetegeknek kell döntenie, a változol vagy megbolondulsz kérdés mindannyiunkat érint" :) :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése