Összes oldalmegjelenítés

Keresés ebben a blogban

2012. október 4., csütörtök

,,,

Szóval volt este egy csapó kettő verzió, ami ugyanazt hozta ki belőlem mint a délután...háát, túlpörögtem...és elfelejtettem feltenni azt a kérdést, amit alapban fel kellett volna... Kié a probléma?? És onnantól kezdve, hogy a válasz nem az, hogy az enyém, szépen hagyni a problémát arra aki...ha egyáltalán létezik....jajj de még ez sem biztos...tehát beszélünk egy olyan vélt vagy valós problémáról, vagy inkább helyzetről, ami nem is az enyém :D :D én idióta...a picsát foglalkoztam vele órákon át....úristen....ilyenkor jöhetne hamarabb elő ez a sok okosság a coachingról.. _:) jajaj...nem egyszerű, ahogy működök. Nekem egyszerűen csak örülnöm kell. Minden más meg majd kiforrja magát...de azért kicsit hülyének nézem magam. És tanultam valamit. ...nem lát, nem hall, nem beszél.....főleg az utolsó....
mindennek meg van az ára és értéke...és mindent csomagban kapunk...eldöntjük, hogy az a valami amit akarunk, azzal a csomaggal együtt, amivel jár kell e vagy nem. Minden csak csomagban kapható, minden mindennel összefügg...nem lehet részecskéket venni és összepakolni belőle a nagy tutit..hanem kell találni valami olyat, aminek a negatív tulajdonságai még nem olyan nagyok, hogy elnyomják magát az akarást....de az biztos hogy én igen, igazán, belülről, akarom... akarom.

2 megjegyzés:

  1. A "nem az én problémám"-ba, gyakran beleszaladok én is, de mostanában, sokat mondogatom magamban. Aztán remélem, sikerül is, az adott helyzetben, hátat fordítanom!

    VálaszTörlés
  2. "ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy"...milyen igaz ez is mindig, ha valaki valami olyanon agyal, és arra a helyzetre keres megoldást,ami nem is az ő dolga...hm...tényleg csak az a megoldás, ha hagyja az ember, hogy az oldja meg, akihez tartozik....:)

    VálaszTörlés

Powered By Blogger