Ó Atyaég...bezárult egy kb. 10-12 éves karika.................... :D el nem tudom mondani, h mennyire örülök neki...
Kezdem.
A facebook feldobott most nekem egy képet..nem, nem egy ismerősöm képét, hanem egy ismerősöm turisztikai oldalán egy nyaralót, aki épp búvárkodni készül a tengerben...igen ebben még túl sok extra nem lenne..de ismerem.
Úgy mondanám, hogy az utolsó normális kapcsolatomból a fiú képét. Mesélek. Egy 198 centi, mosolygós, karakteres arcú az az igazán jó hapsi...olyan hanggal, amivel rendezvényekre hívták konferálni.. :) Hogy ismerkedtünk meg? Igen, életképes volt. Szembe mentünk egymással.. mindketten hátranéztünk...aztán odajött :) Beszélgettünk, elkérte a számom. Másnap hívott..Találkoztunk..és ez így ment. Okos volt, megbízható, lelkes, odáig volt. ja még valami infó, volt barátnője, amikor hozzámszólt... pár nap múlva már nem. :) Tudta mit akar korrekt volt minden szereplővel.
Hol a gebasz?... Bennem volt...nem tudtam értékelni unalmasnak találtam ezt, hogy egyben rendben. Azt hajtogattam neki, h de én nem tudom garantálni, h mi együtt blablabal..... Végleteket akartam, pezsgést....hamar vége lett a kapcsolatnak... Aztán megkaptam, amire vágytam, végleteket....éveken át, chill nélkül...agylobot, agyalást....mindent, ami ott nem volt.... kb négy évig...aztán jól bezárkóztam.....nekem nem kell senki....aztán elkezdtem újra nyitni..de még mindig nem akartam 'unatkozni'...hát nem is olyanokat kaptam....hm...
két éve az akkori káosznál már tudtam ha a végletesből nem lehet kihozni, amit akarok, akkor ez az utolsó próba, akkor visszatérek az 'egyszerűhöz'
Nem lehetett....
Vagy véglet, vagy chill. Az utolsónál már tudtam mit akarok, már nem akartam valami olyat, ami nem oda visz, ahová el szeretnék jutni.....De eddig pont azért kaptam ennyi elköteleződésre képtelen figurát..mert én magam nem akartam elköteleződni, annyira féltem az unalomtól...halleluja..ok..okozat... :)
Mit mondjak...mikor szembe jött a kép, még nem értettem, miért...már tudom..bezárult a karika... :) Csabival kezdődött és az ő képével zárult. Én most értem meg rá, amire ő már akkor készen volt.. röpke 12 évre!!!! volt szükségem...mert hogy 2002 augusztusában volt ez az egész....hát ennyire fontos, h egy szakaszban legyünk...hm.. igen..ha akkor készen vagyok, lehetne nekem is két gyerekem...de mivel vágytam a végletekre..valószínű elvált lennék...és nem a másik, hanem magam miatt..szükségem volt erre a szakaszra, hogy tudjam értékelni azt, amit akkor nem. Szeretem az életet, hogy így rendez.... :) Köszönöm, hogy az arcomba nyomtad valahogy ezt a képet, amire szükségem volt......
Egy óriási kerülővel, megértem rá. És értékké vált. :)...az, ahonnan indultam..... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése