néha....annyira nagyon elkap a bizonytalanság érzés...amikor azt érzem...hogy semmi nem vezet sehová...amikor olyan...hogy lehetek én akármilyen....hm...amikor azt érzem, hogy nem irányítom az életem...és van amikor ez jó...jó sodródni...jó nem tudni, hogy mi következik...milyen szakasz...milyen helyzet...és van..amikor ugyanez nem jó...hanem egyenesen kétségbeejtő...
Pedig...igazából tudom, hogy minden bizonytalan, hogy olyan nincs is, ami biztos, vagy bizonyos....mert..minden folyamatosan változik, ugyanúgy, ahogy a hangulatom is..ugyanúgy egyik nap ilyen másik nap olyan...tényleg mintha minden reggel húznál egy kártyát...hogy fekete vagy piros...és sosem tudod előre, hogy mit húzol, hogy az adott nap hová vezet, mi történik...de főleg azt nem tudod, hogy ezt a mi történiket hogyan éled meg...
Nem tudom, hogy ez mitől függ, hogy a dolgok milyen hatást, érzetet keltenek az adott napon...hm...fogalmam sincs... Nem is tudom, hogy az akaromon kívül mi az, ami esetleg még a biztos kategóriába beleférhet...hm...lehet, hogy semmi? Lehet, hogy sok minden csak most nem veszem észre? Mit tudom én...Mit tudom én...hm.... hát én sem tudhatok mindent.. :) De vajon kell-e tudnom?... Ha arra gondolok, h mégiscsak a saját életemről van szó, akkor igen, azt mondom kéne tudnom...ha pedig úgy nézem, hogy mennyire összetett dolgokból áll össze nem csak egy élet, hanem egy nap, egy óra, egy perc is annyi érzés és gondolat kombinációja...akkor pedig egyértelmű, hogy az ember semmit nem tud... csak abban a pillanatban érez v. gondol valamit valahogy...és abban bízik, hogy az a valami ha jó, akkor még x idő után is ugyanazt a jó érzést adja és generálja...hm...összetett egy nap ez nekem belül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése