""

"Félek a boldogságtól. Állandóan az árnyékos szomorúságban vagyok, félek kimenni a napfényre, mosolyogni. A boldogsághoz végig kell sétálnom egy hídon, és attól tartok, hogy lelöksz a hídról, én meg még mélyebbre zuhanok az árnyékba. Így inkább itt maradok a sötétben..."

hm...volt..amikor én is féltem...persze...ennyire sosem... attól mindig is jobban akartam, mint amennyire mondjuk féltem...de azért na..volt egy elég hosszú biztonságos fal mögül pillogó toporgós időszak.....hm..jó sok idő elment vele..de legalább nem fölöslegesen :) .. most meg már...egy ideje..az sem érdekel, h mekkorát bukhatok...mert a rengetegszeresét nyerhetem...  és igazából...csak ez számít..végülis...élni kell..nem pedig túlélni.. :) :)