'Véletlenül' jött szembe..ja tudjuk, mennyire vannak véletlenek:)
Szóval én ugye újra és újra megkapom, h provokálok, burkoltan, de sejtelmesen mégis valahogy célirányosan kérdezek, viselkedek stb..
Én ezeket a kijelentések, amiket rám mondanak újra és újra, nem élem meg negatívnak. Valószínűleg azért provokálok, mert a valóság érdekel. Nem valószínűleg. Hanem biztosan ezért. :)
Nem a jól beépített viselkedési, meg reagálási sablonok érdekelnek, nem, nem :) Az maradjon a világé. Nekem ez nem kell. Nekem az igazi kell. Az ösztönös. Megtudni, azt, hogy akkor ki is a másik. Hogy ki lehet, vagy ki kell ugrasztani a bokorból a nyuszit szépen megfogalmazva, és leesik az álarc a szereplőről általam, vagy nem volt álarc és csak egy érdekes beszélgetés, eseménysor, akármi várható :)
Szóval igen, jó meglátás rólam ez is. Hogy így csinálom. Célba is érek vele. Azt hiszem, mindenki, akihez közöm van/volt, nagyon jól tudja, miről is beszélek...:)
"A provokáció olyan tudatos
viselkedésbeli, kommunikációs beavatkozás,
melynek célja, hogy a másik félből egy
konkrét (általában ösztönös, tudattalan)
viselkedést váltson ki."
Héder Sándor
Héder Sándor
Remek módszer! Én is folyamatosan ezt csinálom. Általában megkapom, hogy nem vagyok normális :D
VálaszTörlésAzért velem nem ilyen durvák..:)
VálaszTörlés