akkor-most

Férfi - semmilyen

mosolygó - élettelen
laza - görcsös

határozott - döntésképtelen

lelkes - hárító

közeledő - távolító
kellemes - keserű

előzékeny - udvariatlan
beszélgető - affektáló

kimondó - hallgató
okos-okoskodó

haladó - toporgó
élő - fulladó

közvetlen - semmilyen

keres- menekül
valós - ál

múlt - jelen

.

.

egy évnyi változás......hm..tényleg olyanná válik az ember, mint akihez minden nap köze van...és..aki egy igénytelen, mufurc, varjúval tölti az idejét,  az záros határidőn belül maga is olyan lesz pf..nyilván..főleg ha minden nap próbálja elhitetni magával, h ő amúgy ezt  is akarja :D ó te jó ég..hát mit mást is akarhatna az ember magának, mint egy ekkora cso/u/dát....hm..azt hiszem...elég sok minden változott egy év alatt...még hogy nincs változás.. Dehogynem...csak néha, sajnos, hogy van... és..miért szeretek valaki olyat, aki nem hisz a saját szerethetőségében..?...de még nem is ez a legfurább kérdés..hanem..ha egyszer valaki bármelyik pillanatban felébredhetne a saját rémálmából, hogy utálhatja magát ennyire, h mégse akar felébredni?

Egy darabig azt hittem..előlem menekül...aztán rájöttem, hogy nem...csak általam maga elől..a saját vágyai..és a saját lehetőségei elől...a szabadsága elől...az ébrenlét elől...amivel nem mer, nem tud, nem akar élni...
És miért ragaszkodom az akkori képhez? Miért hiszem el, hogy az ő és nem ez?

"Csendben nézem ezt az egyre torzabb világot. A hiénákat, a hitvány keselyűket. Az esendőket, a paráználkodókat. A kesergőket. Bolond voltam, mikor álmaimról meséltem. Ellopják vagy összetörik őket. Vagy ellopják és utána törik össze."