Érdekes ez..amikor...már az is tölt..h tudom h létezik...és 'közöm van hozzá', ha épp nincs is 'semmi', akkor is nagyon jól tudom, hogy közöm van hozzá....:)
Mennyivel jobban szeretem ezt az állapot...így látni, meg így ránézni....hogy ad nekem az érzés és nem elvesz.. :)
És nem várok el semmit. És nem akarok belelátni semmit. Csak érzem a dolgokat...egyszerűen..megengedem magamnak, hogy töltsön... és most különösen nagy szükségem van erre a töltésre is :)
.
.
.
Ezt érzem megint:
"Csak egy nagy ölelésre vágyom, egy olyanra, ami ha csak egy percre is, de eltüntet minden problémát, és elhiteti, hogy minden rendben lesz annak ellenére, hogy tudom, már most a helyén van minden."
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése