valami

Ez a hét megint sok mindenre jó volt....a hét eleji összevisszaság, a sok minden ami a környezetemben történt..mind mind hozta ki belőlem a dolgokat....a hét közepi "kétsegbeesést" a Juji féle helyrerakást....a saját "korlátaim" újabb felismerését....megértettem végre a nekem nem tetsző hasonlatot...amit annyira hárítottam...sajnos akkor be kellett ismernem magamnak, hogy irányt kell váltanom, ha nem akarom, azt az irányt. Márpedig én más irányt akarok....és ezért teszek is. Nem értékelem magamat máshogy mint a többi embert...le akarom építeni az előítéleteimet, hogy minek meg úgyse meg fölösleges....nem tudhatom, amíg nem próbálom....és tök pozitív volt a csütörtök este....pedig akkora ellenállás volt bennem...tök fölöslegesen...és egyre több ilyen pozitív élményt akarok....

Szar volt szerdán kiábrándulnom a "magból" amit elvetettem :), fél órára az is szar volt, miután pénteken Iza felhívott....de tényleg csak egy fél órára...átgondoltam a dolgokat és megnyugodtam...méghozzá azért, mert nekem ehhez semmi közöm...miért? Mert én magamat adtam, és bíztam benne, hogy ő is...és igazából hiába paráztam közben , hogy mi van ha nem olyan...hm...most sem bánom, hogy időnként elhittem, mert az a része jó volt :) Tényleg jó. De ha ez a másik irányból csak egy "színdarab" volt azt nekem nem kell tennem sehova...úgy érzem...a mag nem azért rohad ki mert nem foglalkoztam vele,hanem azért mert alapban olyan fajta volt...de ezt előre nem lehet tudni...és attól, hogy ez nem jött össze, attól én tovább bontom a falamat, MERT így is adott nekem közben pozitív töltést...arról viszont, hogy az ő énje nem olyan, mint amilyennek mutatta azzal neki kell foglalkoznia, hogy mit és mi miatt hárít így, miért adja ezt...miért ez a biztonságos neki....hm de az ő miértjein nem nekem kell gondolkozni, szerencsére....főpróbának jó volt...és lehet hogy 5x 10x 100x kell előről kezdeni...vicces, hogy pont egy ilyen cikk is szembejött a hétvégén, de nem bánom, mert ha nem hiszek, akkor esélyt sem adok...így meg legalább van esély, amivel vagy él valaki vagy nem....de ez már nem rajtam múlik, ezt már csak el kell fogadni...meguntam az önmagam féltését....:) és kész vagyok pozitívan állni minden újhoz...."oly mértékben össszeféli magát, hogy elege lesz az egészből"....valami ilyesmit éreztem csütörtök este....oly mértékben összeféltem magam a csalódástól, hogy inkább bele se kezdtem semmibe...mert ugye azt pofáztam folyamatosan, hogy a tutit akarom....hm....legalább kiderült, hogy rossz hozzáállás...végülis bárkiből lehet tuti, attól, hogy első percben nem látszik.....meg a látszólagos tutiról is kiderülhet bármikor, hogy csak egy buborék....de ez így jó...ez így van valamiért.....