szavak...

Érdekes dolog ez a szabadság is...néha azt hiszem, hogy fizikai dolgokkal függ össze, néha azt, hogy lelkiekkel, máskor meg azt, hogy nem is létezik....mikor vagy szabad? Ha azt csinálsz, amit akarsz, oda mész és akkor, amikor akarsz, ha megteheted ezt, vagy azt, vagy épp' nem kell megtenned ezeket? Vagy akkor vagy szabad, ha te döntesz? Ha lehetőséged megvan és rajtad áll, mi az amivel élni akarsz? Vagy ezek a lehetőségek is mindig korlátok közt merülnek fel? Vagyis tényleg nincs szabadság? Minden csak viszonylagos? Mikor vagy szabad - ha önmagad lehetsz, olyan emberek közt, akik megértenek, elfogadnak, nem akarnak sem megváltoztatni, sem bekorlátozni, nem kisajátítóan szeretnek? Ez már szabadság? Olyan nincs, hogy nincsenek korlátok, vagy valamilyen szintű elvárások...vagyis akkor csak arra kell kilyukadni, hogy a szabadság is, mint minden ebben az életben viszonylagos és itt sem létezik egy abszolút kategória, amihez mindig lehetne viszonyítani...hm szar már annak, aki be akarja korlátozni a gondolatait és mindent fel akar címkézni, hogy beleférjen egy adott, szavakkal kifejezhető kategóriába...ezek mindig csak általános dolgokon alapulnak, de a valóságban semmi értelme általánosítani...mindig az adott dolgot kell nézni, az ő saját valójában és akkor lehet róla gondolni ezt vagy éppen azt...ezek a szavak se segítenek túl sokat abban, hogy az ember elmondja, ami benne van....ebben is be vagyunk korlátozva, ezt sem lehet szabadon....mert van egy csomó dolog az agyunkban, amire egyszerűen csak azért használod ezt vagy azt a szót mert nem létezik rá más, ezáltal már nem is tudod kifejezni, ami benned van..ha meg már te magad sem azt közlöd - igaz rajtad kívülálló okok miatt- ami benned van, miért is gondolod, hogy megértenek téged...tök mást jelentenek nekik mint neked...sőt mivel te magad is változol egy idő után már neked is mást jelent, te is máshogy érted saját magad....nem is lehet megérteni semmit legalábbis biztos nem a szavak segítségével...talán inkább ráérezni lehet dolgokra....kiérezni, hogy adott helyzetben, emberben mi az ami számít, mi történik,  átérezni, hogy mi van a másikkal, beleélni magunkat mások dolgaiba, és valahogy belülről átadni azt ami bennünk van....szavak nélkül....

továbbra is kétségbeejtően távolinak tűnik a legfontosabb projekt megvalósítása........:(