katt

Egy tök realisztikus dolog hozta meg az átkattanást :)

Reggel arra keltem, hogy fáááj a mandulám....kurva rég nem volt ilyen..és behergeltem magam..mert.. én abban hiszek, h minden testi tünet a lélekből fakad.

És..ez a hét...a teljes lelki visszacsúszásról szólt nálam...a sírásról...de nem arról a feszkóoldó sírásról, hanem, ami jön állandóan napról napra és elkap..és ilyen kiszámíthatatlanul kétségbe ejt...és a kétségek pedig leszívnak és elveszik az energiád...mert semmi értelmes dologra nem tudsz fókuszálni, csak a kétségekre... Én nem ilyen vagyok. Nekem ehhez nincs kedvem. Megoldásorientált vagyok és nem problémaorientált és nem tartósan nyüff. És egy hetet én már tartósnak mondok...egy-két órához képest, amennyi idő alatt át szoktak menni rajtam ezek az időnként előjövő nihilek, egy hét igen sok...:)

És nem attól fognak megoldódni a dolgok, h én bekrepáltatom magam. Az biztos, h ez nem a megoldási út része.

Szóval visszatérek Önmagamhoz és nem süppedek bele előrébb nem vivő kérdésekbe, fonalakba, válaszokba. :) Jó lesz...:) Úgy csinálom, ahogy ezelőtt és..úgyis vezet minden valahová..és bízom benne, h ezek a dolgok a lehető legjobb irányba.. :)