....újabb VV

nagyon elhamarkodott volt az a mondat, hogy azt hiszem legyőztem...még valamikor hét elején, talán hétfőn írtam...hm...hát egyelőre még 'küzdök' :) magamban...magam ellen...magamért :) Van egy csomó hülye sablonom, amik szokásreakciókká váltak, amik a biztonságos szar irányába visznek...a hárítás, a nyüfögés, az elcsüggedés, kétkedés, kétségbeesés - nyilván csak abban az egy témában, az összes többit teljesen jól tudom irányítani, de ez a párkapcsolat...meg ez a szerelem kérdés....hát jó nagy falat :D olyan sikeresen megtanultam hárítani, azt, hogy valami tök egyszerű, hogy elhitettem magammal, hogy nekem nehéz, vagy lehetetlen, vagy el vagyok átkozva, mert ha minden más jól működik, kell lenni egy területnek, ami gebaszos - és ezen kívül másba nem tudok belekötni. hm. de mivel a többi is miattam működik, akkor ennek meg hogy most évek óta nem működik én kell, hogy az oka legyek. a probléma része vagyok jelenleg...de a megoldás is bennem van. ez jó. hogy egy évek óta tartó valamiről van szó, ez talán annyiból jó, hogy igen hamar felismerhetem mostantól, hogy mi az, amikor esetleg megint a hárítás csapdájába esnék. Sárga kalappal fogom megközelíteni ezt az egészet. Elég volt a feketéből. Ma már a Kedvenccel elkezdtünk ezekről délután beszélni, jó volt, hogy nem segített nekem a nyüfögésben, hanem jól kibillentett belőle, és rám dobta, hogy amúgy rajtam múlik, és az én döntésem, hogy mi hogy alakul és mit hogy élek meg. Elgondolkodtam. Most is gondolkodok, de már mosolyogva. Összeszedem a kis céljaimat:)

• az én döntésem, hogy hogyan élem meg a helyzeteket, hogy mit ragadok ki belőlük
• felismerem, tudatosítom, ha valami hárításon kapom magam, és szépen szembe megyek velük, és megoldom őket, valami tök más úton, mint eddig, mert ahogy látom nem célravezetőek a jelenlegi sablonjaim 
• az hogy hamarabb és jobban átlátom a dolgokat, mostantól előny lesz számomra, és ezáltal nem az agyjáték vonalat fogom erősíteni mint eddig, hanem tudom úgy vinni az eesmények folyását, hogy az jó legyen...használjam már ezt ki, h nem vagyok setéééét :)
• a tündérbogár, kedves dög viselkedés az enyém. Semmi megerőltető nincs benne, totál belőlem jön, tehát ezt akár állandósíthatom is, nem kell csak bizonyos szakaszokra korlátoznom magamat ebben :)
• megélni, és élvezni a történéseket, nem pedig azon pörögni, hogy hogy lesz, mi lesz, hol csesződik el. stb...nem nem spontaneitást akarok, működőképes valamit akarok, nem egy merevgörcsöt :) és leszarom, hogy félek, szembe megyek vele... mert nincs mitől félnem, hacsak nem adok hatalmat a negatív gondolataimnak meg a kétkedésnek :) 'A félelem a legveszedelmesebb ellenségünk, mert a félelem, a rosszban való hit a hit pedig teremtő, alakító erő. Ezért amitől félünk, az gyakran bekövetkezik.A félelmet tehát a negatívumban való hitnek is nevezhetjük.Ha félek vmitől, akkor abban hiszek, hogy amitől félek, az számomra megjelenik.'
• akkor vagyok leginkább önmagam, ha jól érzem magam, ha sugárzok... minél több ilyen helyzetet akarok
• és ja..benne van az esély arra, hogy kiadom/átadom magam az érzésnek, és sérülhetek...hm... igen... de.... a másik oldalon meg ott van valami nagyon-nagyon csodás dolog, amit már tök rég nem éltem meg...:) és újra megakarom.. 
• és kíváncsiskodva fogok hozzáállni ehhez az egészhez, ami én vagyok, nem negatívan, h mit hol és miért rontottam el eddig... nem abból indulok ki, ami most van, megvilágosodtam, tehát kíváncsian keresem az újító megoldási javaslataimat ; )

Most ennyit sikerült összeszednem...mert különben hiába a nagy változósdi, ha a valóságban nem változik a helyzetem. Nem elég kívülről, hanem aggyal is hozzáállással és megéléssel is szükségem van a változásra. Ehhez meg a változtatásra.