Hát tényleg annyira képtelenségnek tűnnek dolgok, hogy néha már a félelmetes határát súrolják...pl. amikor az ember megérez, vagy megálmodik valamit....és ha az a valami fontos akkor még úgy ahogy érthető is, de ha egy totál hétköznapi mondhatni érdektelen dologról van szó, amit ma megálmodsz, kb nem tulajdonítasz neki semmi jelentőséget, és másnap elmesélik neked ugyanazt...akkor azért felmerül, hogy valóban a belső hang az egyedüli, ami a tisztánlátáshoz vezet... akkor is ha nem tudod megmagyarázni, hogy miért.... és sokszor a gondolataink is ezen a vonalon indulnak el, ami felé a belső hang terel minket....
A hétvégén Nyiregyen is pakolásztam. Rengeteg dolgot találtam a múltból.... képeslapokat, ajándékkártyákat.... nagyon sok dolgot találtam Zsuskától...és nagyon jó érzés volt elolvasni őket.... rengeteg dolgon vagyunk túl, és biztos, hogy teljesen más emberek lennénk, ha nem lett volna kb. 10 év az életünkből, amiben konkrétan napi szinten voltunk benne mindenben, ami a másikkal történt....mindenben.... tényleg mintha az egymás dolgait is megéltük volna abban az időben nem csak a sajátunkat....hm :) most az jutott eszembe, amikor Moszkvából hazajöttem és Zsuska álmodott a Moszkvás Petivel :D hát csak ennyire sikerült a sajátunknak megélni, azt, amin a másik átmegy.... és nagyon nagyon jó volt most ezeket a dolgokat felidézni és olvasni... és ami a legérdekesebb, hogy ma mondja Zsuska, hogy ő meg múlt héten talált és olvasgatott ilyen dolgokat tőlem...ez is félelmetes... mert ugye évekig pakolászod a dolgokat, aztán egyszer csak rád jön és olvasol olvasol.... 
most mondott egy mondatot, amit anno én írtam neki, egy iszonyat nehéz korszaka végén : Adj időt a változásra. Érdekes, hogy ez a mondat pont most jött elő, most olvasta el, most maradt az agyában és most mondta nekem is...amikor a változás körül forog az életem és amikor én is ugye azt érzem, hogy én már előrébb vagyok, mint ahogy a dolgok követni tudnának... pedig csak a saját kb. 5 évvel ezelőtt tanácsolt mondatomat kéne ma magamra vennem....és időt adni a változásnak....és meg is teszem, mert hiszem, hogy nem véletlen, hogy most ezt a mondatot hallanom kellett....hm...és hát ugye kinek higgyek a leginkább, mint saját magamnak....valami olyannak, amit én mondtam, hittem és működött, akkor nálam is működnie kell :)
Ami még érdekes dolog volt hogy oroszos Zsuskától is rengeteg dolgot találtam...mai napig nem értem a vele való kapcsolatot...azt, hogy ő miért tűnt el az életemből.... lehet, hogy ő lenne az élő példa arra, hogy vannak emberek, akikhez csak egy bizonyos életszakaszban van közünk? Vagy csak egyszerűen neki nem volt elég fontos ez a barátság. Vagy úgy általában a barátság? Vagy valami teljesen más dolog van a háttérben, amivel foglalkoznom kellene? Eddig a pillanatig nem tudom, hogy ezt sok dolgot egy lezárásnak, elengedésnek tekintsem, vagy pedig egy jelnek, hogy vegyem fel vele a kapcsolatot? Nem tudom...pár nap és biztosan kiforrja magát az érzés....még nem tudom melyik lesz...
Na és a harmadik dolog, amik potyogtak elő a fiókból...a biciklissel kapcsolatos irományok....hm mennyire érdekes volt az, amit akkor írtam még mielőtt összejöttünk volna...egészen konkrétan beleírtam, hogy még nem tudom hogy hogy, de abban egészen biztos vagyok hogy kb bele fogok dögleni úgy be fogom szopni ezzel a hapsival....és igen igazam lett, megint a megérzések győztek.... vagy egy másik iromány, ahol + - listát írtam róla.... a + tele van .. a negatívnál egy dolog szerepel....de az mindent visz..........megbízhatatlan........hm....vagy találtam olyat, ami full agresszív osztás.... osztom mert átlátom, mert hülyének nézem, mert gyűlölöm, mert hányok tőle, mert imádom.... hihetetlen dolgok ezek így visszaolvasva...mennyi dolgot él meg az ember, amiből az egész egyénisége összeáll..... vagy valakié széthull.....nem semmi ez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése