Mire jók a "kötelező programok"? Nyilván nem úgy kötelező, hogy muszáj, hanem inkább úgy, hogy elvárt, olyan valami, ami nem magadtól jut eszedbe, hogy de mennél ide-oda, vagy ezzel - azzal, hanem valami külső ok miatt mész....fura magamtól soha nem vágyom ilyenekre...oda és azokkal szeretek menni ahová akarok és akiket szeretek...persze ezen kívül még van egy csomó ember, akivel tök jól elvagyok épp ezért jól elsülhetnek ezek a dolgok is, mégis valahogy zsigerből ellentmondanék az ilyen dolgokra. Igazából ezen a hozzáállásomon is változtatni kell. Pont a nyitottság miatt. Ne akarjam előre elképzelni, hogy valami milyen lesz. Ne vetítsek bele semmit. Persze, ha valamiről érzem, hogy ezt nem, akkor ott nem szabad terrorizálni magam, hogy de de hát legyél már nyitott, mert az inkább ilyen önszopatás. De ha tényleg valami újdonságról van szó, akkor nem kell a hülye beidegződésekre hallgatni, és előre eldönteni, hogy mi milyen lesz. Majd akkor ott meglátom. És ez tényleg bármilyen új helyzetre igaz. Például a tőlünk független változásokra...Mert vannak olyanok is jócskán, amit nem mi akarunk, hanem van...és kész, ha akarjuk ha nem . Vagy alkalmazkodunk vagy lépünk...A változás az mindig egy valamilyen szintű kihívás, egy kezelendő újdonság, amire az embernek nincsenek sablonjai. És főleg akkor tartunk tőle, hogyha valami számunkra pozitív dolog fog megváltozni, mondjuk rajtunk kívül álló okokból. Szerintem ilyenkor érthető, ha egy rövid időre kicsit sötétebben látjuk a dolgokat - mert ugye a pont jóhoz viszonyítva csak rosszabbat tudunk elképzelni. Holott.... vagy igazunk lesz vagy nem. Még az is lehet, hogy csak egyszerűen más lesz. Nem feltétlenül rosszabb, lehet, hogy nem is jobb, csak tényleg egyszerűen más...hm...szóval azon vagyok, hogy ezeket a változásokat is egyre inkább felnőtt ember módjára kezeljem - és ne utáljam már őket előre :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése