hm..

hm...mennyi ember választja a biztonságot a boldogság helyett..félelmetes...pedig.... nincs is olyan, hogy  biztonság - ez csak egy önhülyítés...Bármikor megtörténhet bármi és a " jól felépített látszat-biztonságnak" hello...hm...hogy lehet azt elhinni, hogy a biztonságra lehet építeni? Istenem...hát bármikor történhet bármi....bármikor...bárkivel...meghalhatunk...mi is...vagy akiket szeretünk, vagy akikre támaszkodnánk....ez nagyon félelmetes, ha belegondol az ember, ugyanakkor muszáj valahogy a tudatában lenni, pedig nem szeretek erre én sem gondolni. Iszonyatos érzés, pedig természetes kéne, hogy legyen  - és ezt tudatosítani kell. Ha ezt nem tudatosítja magában az ember, soha nem lehet szabad...sőt olyan szinten kiszolgáltatott, hogy az elmondhatatlan. Pont ezért nem értem én, hogy miért kell olyan dolgokat komolyan venni, amik nem fontosak? Amik nem számítanak, amitől valójában nem függ semmi....mi az ami fontos....kimondani mindig, amit az ember érez...akkor, amikor érzi és nem halogatni...nem várni a holnapra...akkor, ott - mindig....csak akkor ér valamit, akkor okoz örömet, boldogságot, vagy épp' akkor hozhat változást. A jelenben....csak a jelen biztos, semmi más...és a boldogság kell, hogy  cél legyen...persze, ez is egy megfoghatatlan valami, de mégis százszor reálisabb, mint a biztonság...az csak egy kép, egy illúzió, ami nem létezik. A boldogság lehet legalább valóság, de a biztonság mindig is csak látszat lehet...talán ezért van az, hogy én soha nem választanám....hm...boldog akarok lenni és azt szeretném, hogy akik számítanak tudják mindig, hogy fontosak nekem - és ezt újra és újra ki kell mondani....erre még inkább odafigyelek mostantól....mert ez nagyon fontos.....ezzel összefüggésben nincs olyan, hogy majd....mindig mindet MOST...